Uhthoff-szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilhelm Uhthoff német szemészorvos (1853-1927)

Az Uhthoff-szindróma egy olyan tünetcsoport, ahol a beteg megerőltető testmozgás, bármilyen testhőmérséklet-emelkedéssel járó külső hatás (pl.: szauna, forró fürdő), láz, illetve érzelmi feszültség hatására ideiglenesen fokozott látási problémáktól szenved.[1] Ez a betegség főként a szklerózis multiplex (SM), illetve más a myelinhüvelyek elhalásával járó agyi betegségek súlyosbodása. (A myelinhüvely az idegsejtek hosszú nyúlványait (axonokat) beburkoló, elektromosan szigetelő réteg.) A szklerózis multiplexben szenvedő betegek több mint a 80 százalékát érinti.[2] A jelenség Wilhelm Uhthoff (1853-1927) szemész után kapta nevét.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wilhelm Uhthoff 1890-ben[3] arról számolt be, hogy a látóideg gyulladásban (optic neuritis) szenvedő betegeinek a látásuk átmenetileg rosszabbodott torna után. Uhthoff még a testmozgást vélte az időszakos látásgyengeség okozójának, ám későbbi kutatások kimutatták, hogy az agyidegeket érő hő a fő oka a betegségnek.[4]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok SM beteg tapasztal fokozott fáradtságot és egyéb tüneteket, mint fájdalom, koncentrációs nehézségek, valamint fokozott vizelési inger is jelentkezhet, ha melegnek van kitéve. Tanulmányok kimutatták, hogy akár 0,5°C-os testhőmérséklet-emelkedés is lelassíthatja vagy blokkolhatja az idegi impulzusok vezetétését a demyelinált idegekben. A testmozgás illetve a mindennapi tevékenységek már nagyban megnövelhetik a testhőmérsékletet a szklerózis multiplexes betegeknél, főként akik ataxiaban, kóros gyengeségben, szpaszticitásban (izmok túlzott feszessége, merev görcse) szenvednek, valamint akik mozgást segítő eszközöket használnak (pl.: kerekes szék).[5]

Egyéni eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sekuler, Owesley és Berenberg (1986) vizsgálatában egy harminc éves Uhthoff-szindrómás beteg arról számolt be, hogy érzelmi feldúltság hatására a látása bizonytalanná vált, valamint a tárgyak elveszítették látható kontrasztjuk nagy részét. Egy munkahelyi összetűzésnél például főnöke arca a felismerhetetlenségig elmosódott számára. Azonban az ilyen eseteknél a beteg apró számoszlopokat el tudott olvasni. Úgy tűnt, hogy méretérzékenysége romlott, amelynek révén megőrizte a finom részletek látásának képességét, míg nagyobb tárgyakat nem látott. A vizsgálat során megnézték, hogy a beteg mennyiben látja másképp a kontrasztokat a tornázás előtt és után, és azt találták hogy a kontrasztérzékenység meglehetősen lecsökkent. A hosszabb testmozgás hatására a látás még súlyosabban leromlott: nem csak a kontrasztérzékenység, de a látásélesség is jelentősen károsodott.[6]

Terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tünetek elkerülése érdekében javasolt elkerülni a szaunát, meleg fürdőt, megerőltető testmozgást, és egyéb kimelegedést okozó tevékenységeket, valamint bizonyos ruhadarabok hordását, mint például sapka, mellény, kéz- és csuklószorító, sál. White és munkatársai (2000) egy tanulmányban kimutatták, hogyha a hőérzékeny szklerózis multiplexes betegek 16-17°C-os vízbe merülve 30 percig végeztek gyakorlatokat, akkor az sokkal komfortosabb volt számukra, valamint a mellékhatások számát is le tudták ezzel a módszerrel csökkenteni.[5] A hidroterápiás testmozgás végzése mérsékelten hideg vízben (27-29°C) is eredményes lehet. Azonban 27°C-nál alacsonyabb hőmérséklet nem ajánlott, mivel ekkor nagyobb az esélye a szpaszticitás előidézésének.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Uhthoff's phenomenon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Uhthoff-Phänomen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Sekuler, R., Blake, R., Észlelés. (2004). Budapest: Osiris kiadó.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Davis SL, Frohman TC, Crandall CG, et al. (2008. March). „Modeling Uhthoff's phenomenon in MS patients with inte rnuclear ophthalmoparesis”. Neurology 70 (13 Pt 2), 1098–106. o. DOI:10.1212/01.wnl.0000291009.69226.4d. PMID 18287569.  
  2. Guthrie TC, Nelson DA. Influence of temperature changes on multiple sclerosis: critical review of mechanisms and research potential. J Neurol Sci 1995 Mar;129:1–8. PMID 7751837
  3. W. Uhthoff: Untersuchungen über die bei der multiplen Herdsklerose vorkommenden Augenstörungen. Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankheiten, Berlin, 1890, 21: 55-116 and 303-410.
  4. Guthrie, T.C., Nelson, D.A. (1995.). „Influence of temperature changes on multiple sclerosis: critical review of mechanisms and research potential”. J Neurol Sci 129 (1), 1–8. o. PMID 7751837.  
  5. ^ a b White, A.T., Wilson, T.E., Davis, S.L., & Petajan, J.H. (2000.). „Effect of precooling on physical performance in multiple sclerosis”. Mult Scler 6 (3), 176–180. o. PMID 10871829.  
  6. Sekuler, R., R. Blake. Észlelés. Osiris (2004) 
  7. White, L.J., Dressendorfer, L.H. (2004.). „Exercise and multiple sclerosis”. Sports Med 34 (15), 1077–1100. o. PMID 15575796.