Ugarcsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ugarcsiga
Helix lutescens3pl.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Főcsigák (Helicidae)
Alcsalád: Helicinae
Nemzetség: Helicini
Nem: Helix
Faj: H. lutescens
Tudományos név
Helix lutescens
Rossmässler, 1837

Az ugarcsiga (Helix lutescens) Magyarországon is honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Külső megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lezárt házú ugarcsiga.

Hasonlít a jóval elterjedtebb éti csigára, de valamivel kisebb és háza kúposabb, világosabb, fakóbb. A csigaház szélessége 19-34 mm, magassága 31-33 mm, zsírfényű, színe halványsárga. A házon 3-5 keskeny sáv halad végig, köldöke többnyire teljesen zárt. Az állat testének színe szürkéssárga, bőre erősen ripacsos.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ugarcsiga az Északkeleti-Kárpátok két oldalán fordul elő, egyrészt délen Kelet-Szlovákiától, Magyarországon keresztül Erdélyig, másrészt északon Dél-Lengyelországtól, Nyugat-Ukrajnán (Podólián) át, egészen Moldáviáig. Száraz, füves-bokros domboldalakon, parlagon hagyott szántóföldeken, napos legelőkön él, esetleg kertekben, temetőkben található meg. Késő délután és reggel aktív. Szaporodási ideje májustól kora júniusig tart, ezután 20-50 petéjét talajba ásott gödörbe rakja. A peték két hét alatt kelnek ki, a kis csigák a teljes felnőttkort négy év alatt érik el. Friss és korhadó növényi részekkel táplálkoznak. Télire a csigaházba visszahúzódva hibernálódnak, a ház nyílását vastag, meszes fedővel zárják el.

Az ugarcsiga Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]