Ueda Kenkicsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ueda Kenkicsi
Ueda Kenkichi.jpg
Ueda Kenkicsi tábornok
Született 1875. március 8.
Oszaka prefektúra, Japán Japán
Meghalt 1962. szeptember 11. (87 évesen)
Nemzetisége Flag of Japan.svg japán
Szolgálati ideje 18981939
Rendfokozata Tábornok
Csatái Szibériai intervenció,
Második kínai–japán háború,
Szovjet–japán határháborúk,

Ueda Kenkicsi (植田謙吉Hepburn-átírássalKenkichi Ueda?) a Japán Császári Hadsereg tábornoka volt a második kínai–japán háború idején, és a Kvantung-hadsereg egységeit irányította a vesztes szovjet–japán határháborúk idején. A Halhin-goli vereség után leszerelt és visszavonultan élt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1875. március 8-án született az Oszaka prefektúrában. 1898-ban elvégezte a Japán Császári Katonai Akadémiát és 1908-ban teljesítette a japán Vezérkari Akadémiát is. Ez után nem sokkal századossá léptették elő. A 18. hadosztály 9. lovasdandárjához került, később áthelyezték a 16. hadosztályhoz. az 1918-as szibériai intervenció idején a Szibériai Expedíciós Hadsereg vezérkari tisztje volt. 1919-ben előléptették ezredessé. 1923-ban kinevezték egy ezred élére, majd 1924-ben élőléptették vezérőrnaggyá és a 3. lovasdandár parancsnoka lett.

Kínában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928-ban altábornagyi előléptetést kapott, és a következő évben a japán Kínai Helyőrségi Hadsereg parancsnoka lett, amely pozícióját 1930-ig töltötte be. Ezután a 9. hadosztály parancsnokaként tevékenykedett, és egységének nagy szerepe volt Mandzsúria megszállásában.

1932. április 29-én Sanghajban egy koreai merénylő bombája miatt elvesztette egyik lábát. Ő azonban szerencsésnek mondhatta magát, hiszen felettese, Sirakava Josinori életét vesztette a robbanásban. Ezek után Ueda visszatért Japánba, ahol a hadsereg vezérkarában tevékenykedett, és 1933–1934 között a vezérkari főnök helyettese volt. 1934-ben kinevezték a Koreai Hadsereg vezetőjévé. 1935-ben már tábornokként Mandzsukuóba, a japán bábállamba küldték, ahol a Kvantung-hadsereg tisztje lett. 1936 és 1939 között pedig ő volt a hadsereg főparancsnoka. Ezzel egyidejűleg a mandzsukuói nagykövet pozícióját is ő töltötte be.

Harc a Szovjetunió ellen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint az északi csapás politikájának elkötelezett híve, a Szovjetuniót és a kommunizmust tekintette a Japán Birodalom legfőbb ellenségének, és az ország jövőjét Szibéria gazdag ásványkincseinek megszerzésében látta. Szorgalmazta a kommunizmus elleni fegyveres fellépést, így egy határincidens kapcsán hatalmas japán erőket mozgósított Mandzsukuo határvidékére. Kezdetét vette a Halhin-goli csata, amelyben a japán csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Karrierjének vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vereség ellenére Ueda nem tett le a Szovjetunió elleni fegyveres fellépésről, valamint tisztjeit is bátorította arra, hogy így gondolkodjanak. 1939 végén ezért hazahívták Japánba és leszerelték. Ezután visszavonultan élt otthonában egészen 1962. szeptember 11-én bekövetkező haláláig.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]