Uca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Uca
Uca pugnax
Uca pugnax
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrendág: Brachyura
Család: Futórákfélék (Ocypodidae)
Nem: Uca
Leach, 1814
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Uca témájú kategóriát.

Az Uca a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül a futórákfélék (Ocypodidae) családjához tartozó nem.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Uca-fajok a világ melegebb területein mindenhol megtalálhatók, a Csendes-óceán partjain éppúgy, mint az atlanti térség déli részén és a Földközi-tenger partvidékén. E nem fajai nincsenek veszélyeztetve.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Uca-fajok hossza maximum 3-4 centiméter, az olló hossza maximum 5 centiméter. A hím rákoknak van egy túlméretezett és feltűnő ollójuk. Udvarláskor a hímek világos színű ollójukat mutogatják a nőstényeknek, és remélik, hogy sikerül így párosodásra az odúikba csalogatniuk. Azzal, hogy ollójukkal integetnek, más hímeket figyelmeztetnek, nehogy a területükre hatoljanak. Ollójukat a más hímekkel vívott harcra is használják. A nőstények ollói rendes méretűek; azokkal könnyebb élelmet gyűjteni. A rákok egyes fajainál a hím bal ollója nagyobbodott meg, míg másoknál a jobb. Megint más fajoknál a bal és jobb oldali olló megnövekedése körülbelül egyenlő arányban oszlik meg. Egy idő után visszanő az olló, ha a rák elveszíti. Az Uca-fajok színükben és méretükben némileg különböznek egymástól. Egyes fajokat párosodási viselkedésükről lehet felismerni. Ahhoz, hogy növekedjenek, a rákoknak vedleniük kell. Vedlés közben, egy ideig puha az új páncélzatuk, de az odúban biztonságban vannak.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Uca-fajok magányos partlakók, odúkban élnek, amelyek védik őket. Táplálékuk szerves törmelék.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 1-2 éves korban érik el. Évente többször párzanak, fajtól, helytől és árapály-viszonytól függően. A peték száma néhány száz lehet. Mintegy 7-10 nap kell a petéből való kifejlődéshez. A petékből piciny planktonszerű lárvák kelnek ki.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemhez az alábbi alnemek és fajok tartoznak

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6