Ubuntu (Linux-disztribúció)

Ubuntu
Ubuntu 11.10 (Oneiric Ocelot) képernyőképe
Fejlesztő	Canonical Ltd. / Ubuntu alapítvány
Forráskód	ingyenes, nyílt forráskódú
OS-család	Linux
Stabil verzió	11.10 (Oneiric Ocelot) (2011. október 13.)
Kernel	monolitikus
Felhasználói felület	GNOME
Licenc	GPL, GFDL
Státusz	aktuális
Weboldal	magyarul www.ubuntu.hu, angolul www.ubuntu.com

Az Ubuntu egy Debian „sid” alapú Linux disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, bugfixekkel és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba.

Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben; az vagyok aki vagyok”. Ezen a néven egy közösség jött létre ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian- és GNOME-híresség is található. A disztribúció frissességét és az új dolgokra való reagálását jól jelzi, hogy ez volt az első olyan Linux-disztribúció, amely a GNOME 2.8-at használta.

Az Ubuntu GNOME-ot tartalmaz, de létezik egy KDE-s testvére, a Kubuntu és egy Xfce-re alapozott, a Xubuntu disztribúció. Mindegyik terjesztés azonos verzióit újratelepítés nélkül konvertálhatjuk át, vagy akár egy időben mindegyik telepítve lehet. Ezt azért tehetjük meg, mert mindegyik disztribúció ugyanazon az archívumon alapul, csak az előállított CD-k és a megjelenés különbözik.

A projekt mögött anyagilag Mark Shuttleworth és cége, a Canonical Ltd áll. Ez többek között a legfontosabb fejlesztők támogatását, az infrastruktúra fenntartását, illetve üzleti tevékenységet (céges támogatás) takar.

Történet és fejlesztési folyamat

Az Ubuntu első kiadása 2004. október 20-án jelent meg, mint egy ideiglenes Debian GNU/Linux fork. A project célja az volt, hogy az Ubuntu minden 6. hónapban ki tudjon adni egy új kiadást, aminek az eredménye egy gyakran frissített rendszer. Az új Ubuntu kiadások mindig tartalmazzák a legfrissebb GNOME-ot, mert úgy van időzítve, hogy a legfrissebb GNOME után egy hónappal jelenik meg az Ubuntu. A kontraszt az előző generációs Debian forkokhoz - pl. MEPIS, Xandros, Linspire, Progeny és Libranet - képest hogy tartalmaz jó néhány zárt forrású kiegészítőt, részeként az Ubuntu üzleti modeljének, ami kizárja a Debián Filizófiát, mely túlnyomóan szabad (libre) szoftvert használ.

Az Ubuntu csomagok általában a Debian unstable csomagjain alapulnak: mindkét disztribúció a Debian .deb formátumú csomagjait használja, és az APT és Synaptic eszközöket a telepített csomagok kezeléséhez. Az Ubuntu minden csomag fejlesztést közvetlenül visszajuttat a Debian-hoz, bár ez nem minden esetben jelenti azt hogy az Ubuntu és a Debian csomagok 'binárisan kompatibilisek' (azaz Debian-ra nem feltétlenül telepíthetünk minden probléma nélkül Ubuntu csomagokat, ill. ez fordítva is igaz). Sok Ubuntu fejlesztő egyben valamely kulcsfontosságú Debian csomag karbantartója is. Ian Murdock, a Debian alapítója azonban kritizálta az Ubuntut a csomagok Debiannal való inkompatibilitása miatt, és a Debian azon fejlesztőit akik szerint az Ubuntu már túlságosan eltávolodott a Debiantól ahhoz, hogy kompatibilis maradhasson.

Az Ubuntu fejlesztését jelenleg a Canonical Ltd. finanszírozza. 2005 július 8-án Mark Shuttleworth és a Canonical Ltd. bejelentette az Ubuntu alapítvány létrehozását, 10 millió dollár alaptőkével. Az alapítvány célja az Ubuntu fejlesztésének mindenkori támogatása, de 2006 óta nem fejtett ki aktív tevékenységet. Az alapítvány célja hogy az Ubuntunak a Canonical-tól független pénzügyi alapja legyen, ezzel biztosítani a disztribúció fennmaradását hosszú távon, abban az esetben is, ha a Canonical esetleg nem vesz részt a fejlesztésben.

2007 május 1-én a Dell bejelentette, hogy Ubuntuval előtelepített asztali PC-ket, és laptopokat fog árusítani 2007 május 24-től. Ezek a számítógépek csak Észak-Amerikában kerültek forgalomba, de nem sokkal később, 2007. augusztus 8-án az Egyesült Királyságban, Franciaországban, és Németországban is hozzáférhetők lettek.

2007 júliusában az Ubuntu Live 2007 konferencián Mark Shuttleworth bejelentette, hogy a 2008 áprilisában megjelenő Ubuntu 8.04 lesz a következő LTS (Long Term Support - hosszú ideig támogatott) kiadás, illetve hogy kétévente fognak LTS kiadásokat megjelentetni.

Képességek

Az Ubuntu 6.06 LTS képernyőképe az Ubuntu hajnala háttérképpel

Az Ubuntu a könnyű használhatóságra koncentrál, beleértve a szélesköreben elterjedt adminisztratív feladatokra használt sudo eszközt. Az Ubuntu a Live CD-ről futatott környezetből is feltelepíthető, anélkül hogy a telepítés megkezdése elött újra kellene indítani a számítógépet. Az Ubuntu több szoftvert tartalmaz a fogyatékkal élők támogatására, és kiemelt célnak tartja a lehető legtöbb nyelvre történő honosítást, hogy minél több emberhez tudjon eljutni. Az 5.04-es kiadástól kezdve az UTF-8 az alapértelmezett karakterkódolás.

Az alapvető rendszereszközökön és alkalmazásokon kívül az Ubuntu előre telepített alkalmazásokat is tartalmaz: az OpenOffice.org szövegszerkesztőt, a Firefox böngészőt, a Gaim azonnali üzenetküldőt, és a GIMP raszteres képszerkesztőt, ezen kívül számos logikai- és kártyajáték is megtalálható benne. Az Ubuntu-ban alapbeállításban minden hálózati port zárva van, bár néhányan használnak tűzfalat is, a bemenő és kimenő kapcsolatok megfigyelésére.

Az Ubuntu installálás után egy teljes munkakörnyezetet nyújt további programok telepítése nélkül is. A live CD lehetővé teszi, hogy a felhasználók még az installálás előtt meggyőződjenek arról, hogy a hardverük kompatibilis-e az Ubuntuval. Ugyanez a live CD használható a rendszer telepítésére is. A CD-k ingyenesen rendelhetők postán, illetve az internetről letölthetők. A live CD elindításához 256 Mb RAM szükséges, és a rendszer installálás után 4 Gb tárterületet foglal el. Letölthető egy ún. alternatív installáló CD azok számára, akik gyengébb hardverrel rendelkeznek, vagy összetett particionálásra, pl. LVM vagy RAID használatára van szükségük.

Az Ubuntu 7.04 kiadásával a telepítési folyamat megváltozott. Az új telepítő támogatja a Windows-ról való migrálást. Az új migrációs eszköz képes a felhasználó könyvjelzőinek, asztali háttérképének, és egyéb beállításainak importálására (ezek az importált beállítások a LiveCD használatakor még nem érhetők el).

A csomagok osztályozása, és támogatottsága

Az Ubuntuban a szoftvereket a licencük, és támogatottságuk szerint négy osztályba sorolják, ezeket komponenseknek (components) nevezik.

A következő négy komponens létezik:

	szabad szoftver	nem szabad szoftver
hivatalosan támogatott	Main	Restricted
nem támogatott	Universe	Multiverse

"Szabad" szoftver ebben az esetben azokat a programokat jelenti, amelyek teljesítik az Ubuntu által támasztott feltételeket, amelyek nagyrészt hasonlóak a Debian Szabad Szoftver Irányelvekhez. Ez alól kivétel a Main komponens: "tartalmazhat bináris firmware-eket, és bizonyos betűtípusokat (ezeket a Main szabad komponensei használják), amelyek módosítása az alkotók engedélye nélkül tilos", de ezek közül csak olyanokat, amelyek szabadon terjeszthetők.

A nem szabad szoftverek általában hivatalosan nem támogatottak (Multiverse), illetve csak azok amelyek nagyon fontos funkciót látnak el, és nem pótolhatók szabad szoftverekkel (ezek a Restricted komponenshez tartoznak). Ilyenek például a videókártya meghajtóprogramok. Ezen programok forráskódjához az Ubuntu készítőinek nincs közvetlen hozzáférésük, ezért csak korlátozottan tudnak hivatalos támogatást nyújtani.

A Main és a Restricted komponensekben minden olyan szoftver megtalálható, amely egy általános célú Linux rendszerhez szükséges. A Universe és a Multiverse több választható szoftvert biztosít adott feladatok elvégzésére.

Nem szabad szoftverek az Ubuntuban

Ubuntunak létezik minősítési rendszere a harmadik féltől származó programok számára. Az Ubuntu által minősített szoftvernek megfelelően kell működnie Ubuntu alatt. A legtöbb olyan program, amely a nem-szabad operációs rendszerek használói számára megszokott programok, nem kompatibilis az Ubuntuval.

Néhány olyan szoftver, amelyet nem tartalmaz az Ubuntu:

• Olyan szoftverek, amelyek a régiókóddal ellátott DVD-k lejátszását teszik lehetővé. Ennek oka a libdvdcss nyílt forráskódú DVD-lejátszó függvénykönyvtár megkérdőjelezhető jogi helyzete a világ néhány országában. (Megjegyzés: ez a függvénykönyvtár szükséges a régiókóddal ellátott DVD lejátszásához még a megfelelő régióban is.)
• Kódoló, és dekódoló függvénykönyvtárak nem szabad média formátumú médiatípusokhoz, mint pl. a Windows Media.
• Néhány népszerű böngésző-beépülőmodul, mint az Adobe Shockwave-je (nem létezik Linux verzió), és a Flash. (A Flash installálását a "flashplugin-nonfree" multiverse csomaggal mégis megtehetjük, mert ez csomag a Flash végfelhasználói licencszerződését betartva az Adobe weboldaláról tölti le a Linuxos telepítőt, és futtatja).

Kiadások

A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadások fejlesztési kódnevei a hagyomány szerint egy azonos betűvel kezdődő melléknév és állatnév pár. A végleges verziókra általában a kódnév mellékneve alapján hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezés a verziószám. A Breezy Badger óta a kódneveket ABC sorrendben választják.

Szín	Jelentés
Piros	Régi kiadás; nem támogatott
Sárga	Régi kiadás; támogatott
Zöld	Aktuális kiadás
Kék	Jövőbeli kiadás

Verzió	Kódnév	Teszt név	Kiadás dátuma	Támogatás	Újdonságok
4.10	Warty Warthog (rücskös varacskosdisznó)	Sounder	2004. október 20.	2006. április 30.	ShipIt (ingyenes házhozszállítás)
5.04	Hoary Hedgehog (deres sündisznó)	Array	2005. április 8.	2006. október 31.	Update Manager; Upgrade Notifier; readahead; grepmap; laptop suspend, hibernálás készenlét; dynamic frequency scaling; Ubuntu hardver adatbázis; Kickstart; install USB eszközről; UTF-8 alapbeállítás; APT authentication
5.10	Breezy Badger (szeles borz)	Colony	2005. október 13.	2007. április 13.	Usplash (grafikus boot); "Add/Remove…" application tool; nyelvválasztó; logikai kötetkezelés támogatása; Hewlett-Packard nyomatók támogatása; OEM installer support; Launchpad integrálás
6.06 LTS	Dapper Drake (takaros gácsér)	Flight	2006. június 1.	2009. június 6. (desktop)	Long Term Support (LTS) kiadás. LiveCD és Install CD egy lemezen; Ubiquity grafikus telepítő a LiveCD-n; Usplash rendszerleállításkor; Network Manager hálózatválasztó; 'Humanlooks' theme implemented using Tango guidelines, based on Clearlooks and featuring orange colours instead of brown; LAMP csomag telepítése; telepítés USB eszközre; GDebi garfikus telepítő a .deb csomagokhoz
				2011. június 6. (szerver)
6.10	Edgy Eft (zizi kisgőte)	Knot	2006. október 26.	2008. április 25.	Ubuntu 'Human' theme jelentős változása; Upstart; automatikus crash jelentés (Apport); Tomboy jegyzet-alkalmazás; F-spot fotókezelő
7.04	Feisty Fawn (bátor őzborjú)	Herd	2007. április 19.	2008. október 10.	Migration assistant; Kernel-based Virtual Machine támogatás; egyszerűsített codec és jogvédett illesztőprogram telepítés; Compiz munkaasztal hatások; Wi-Fi Protected Access támogatás; PowerPC már nem támogatott; szúdoku és sakk játékok; 'baobab' lemezhasználat elemző; GNOME Control Center; Zeroconf számos eszközhöz
7.10	Gutsy Gibbon (merész gibbon)	Tribe	2007. október 18.	2009. április 4.	Compiz Fusion alapbeállításként; AppArmor biztonsági keretrendszer; fast desktop search; fast user switching; javított plug-in kezelés a Mozilla Firefox (Ubufox) böngészőben; grafikus beállító az X.org-hoz; fejlett nyomtatási rendszer és PDF nyomtatás támogatása
8.04 LTS	Hardy Heron (kemény kócsag)	Alpha	2008. április 24.	2011. április 4. (desktop)	Long Term Support (LTS) kiadás;; Jobb Tango támogatás; a compiz használatának megkönnyítése; tracker integráció; Brasero cd/dvd író, Transmission BitTorrent kliens és alapértelmezett Vinagre VNC kliens; A PulseAudio mint alapértelmezett hangrendszer, az Rt2x00 wireless driverek integrálása, opcionálisan Mozilla Firefox 3 böngésző, Active Directory integráció, wubi telepítő
				2013. április (szerver)
8.10	Intrepid Ibex (merész kőszáli kecske)	Alpha	2008. október 30.	2010. április	Mobil számítástechnikával és dinamikus desktopkörnyezet kialakításával kapcsolatos fejlesztések; Az Internetcsatlakozás lehetőségeinek és beállításainak kibővítése; Vendégfiók;
9.04	Jaunty Jackalope (hetyke szarvasnyúl)		2009. április 23.	2010. október	A boot idő csökkentése, legyen szó speciális eszközön való futásról, vagy hagyományos felhasználásról. A webes szolgáltatások és a desktop alkalmazások összemosása. Ext4 fájlrendszer támogatása (csak tesztelésre!). Integrált videokártya driverek.
9.10	Karmic Koala (karmikus koala)		2009. október 29.	2011. április	Ubuntu One (fájlmegosztó szolgáltatás), GRUB2, Emphaty üzenetküldő, gyorsabb rendszerindítás
10.04 LTS	Lucid Lynx (értelmes hiúz)		2010. április 29.	2013. április (desktop)	Teljesen megújult arculat, közösségi szolgáltatások integrációja, Ubuntu One Music Store, megújult panel
				2015. április (szerver)
10.10	Maverick Meerkat (rendkívüli szurikáta)		2010. október 10.	2012. április	Új felépítésű telepítő (párhuzamos telepítés és beállítás), Shotwell alapértelmezett fényképkezelő, bővített hangerőszabályzó, új témák
11.04	Natty Narwhal (elegáns narvál)		2011. április 28.	2012. október	Kétféle felhasználói felület bejelentkezésnél: Unityre épülő (Ubuntu Desktop Edition), klasszikus GNOME munkaasztal (Ubuntu Classic Session).
11.10	Oneiric Ocelot (álmodozó ocelot)		2011. október 13.	2013. április	A CD-n kizárólag Unity felület található meg, a gnome-session-fallback csomag telepítésével részben visszakaphatjuk a régi Gnome felületet
12.04	Precise Pangolin (precíz tobzoska)		2012. április 26.	2017. április	5 éves LTS támogatási időszak az Ubuntu asztali változatban is

Változatok

Ubuntu 10.04 LTS

Alapértelmezett Xubuntu 6.06 asztal

Jelenleg sok változata létezik az Ubuntu-nak, mind hivatalosan, mind félhivatalosan. A hivatalosak közé tartozik a Kubuntu, az Edubuntu, és a Xubuntu, amelyek közül az összes megrendelhető postán a ShipIt-n kereszül, a Xubuntu kivételével. Ezek a rendszerek alapállapotban az Ubuntutól eltérő csomagokat használnak, de az összes csomagot, és frissítést ugyanabból a tárolóból frissítik, mint az Ubuntu, tehát az összes szoftver egyaránt elérhető rájuk.

• Kubuntu, ez a változat KDE-t használ GNOME helyett
• Edubuntu, egy disztribúció, ami gyerekeknek, és iskolákba lett tervezve, GNOME ablakkezelővel
• Xubuntu, egy kisebb erőforrásigényű disztribúció, ami Xfce asztali környezetet használ GNOME helyett
• Ubuntu Szerver változat az Ubuntu 5.10 Breezy Badger óta az asztali kiadással egyidőben jelenik meg. Adminisztrációs eszközöket és szerver alkalmazásokat tartalmaz, mint pl. e-mail kiszolgáló, LAMP webszerver, FTP kiszolgáló, DNS-szerver, és adatbázis-eszközök. Az asztali PC-kre szánt telepítőlemezhez képest a szerver változat CD-képe kisebb méretű, és alacsonyabbak a hardver-követelményei. A telepítéshez 500 Mb lemezterület, és 64 Mb memória szükséges.
• Gobuntu, egy Ubuntu variáció, ami teljes mértékben szabad szoftvert használ, dokumentációt, illusztrációt stb.

Rendszerkövetelmények

Az Ubuntu asztali verziója jelenleg az Intel x86 és az AMD64 architektúrákat támogatja. Néhány szerver változat támogatja még a SPARC architektúrát. Nem hivatalos támogatás elérhető még a PowerPC, IA-64 (Itanium) és a PlayStation 3 architektúrákhoz.

A minimális követelmények asztali verziónál a telepítéshez 300 MHz x86 processzor, 256 MB memória, 4 GB hely a merevlemezen, és egy videokártya, ami támogatja a 640x480 felbontást. A javasolt rendszerkövetelmények asztali verziónál a telepítéshez 700 MHz x86 processzor, 384 MB memória, 8 GB hely a merevlemezen, és egy videokártya, ami támogatja a 1024×768-as felbontást. A szerver telepítéshez szükséges egy 300 MHz x86 processzor, 128 MB memória illetve bármely, PC-kben megtalálható videokártya. A számítógépnek nem kell teljesíteni a minimális követelményeket a Xubuntu kipróbálásához, ami Xfce asztali felületet használ. Szerverre történő telepítéskor, amennyiben ún. "alternate" lemezt használunk, közömbös a rendszer grafikai képessége.

	Asztali számítógép és Laptop		Szerver
	Minimális	Ajánlott
Processzor	300 MHz(x86)	700 MHz(x86)	300 MHz (x86)
Memória	256 MB	512 MB	128 MB
Merevlemez méret	4 GB	8-20 GB	1 GB
Videokártya	VGA @ 640x480	VGA @ 1024x768	közömbös

Sikerek

Az linux-disztribúciókkal foglalkozó distrowatch.com oldalon az Ubuntu adatlapja a leggyakrabban látogatott adatlap, már több mint egy éve, emellett a nyomtatott és internetes média is szívesen cikkezik róla. Sokak szerint az Ubuntu sikere a köré szerveződő egyre nagyobb közösségben rejlik. Mark Shuttleworth becslése szerint 2006 végén legalább 8 millió Ubuntu felhasználó volt.

Lásd még

• Linux-disztribúciók listája
• Kubuntu
• Xubuntu

További források

• Az Ubuntu Linux honlapja (angolul)
• ubuntu.hu - A magyar Ubuntu közösség oldala: letöltés, telepítési segédletek, fórum!
• Canonical (angolul)
• Mark Shuttleworth (angolul)
• Planet Ubuntu (Ubuntu fejlesztők blogjai aggregálva) (angolul)
• Magyar Ubuntu Planet

Származékok

• Xubuntu - Ubuntu az XFCE asztali környezet (angolul)
• Ubuntu Studio - Multimédia létrehozására és szerkesztésére tervezve (angolul)
• Mythbuntu - Házimozi PC létrehozása - MythTV (angolul)
• Kubuntu - A KDE alapú Kubuntu honlapja (angolul)
• Edubuntu - Ubuntu az oktatásban (angolul)

Magazin

• Full Circle Magazine (angolul)
• Full Circle Magazin magyarországi weboldala

Hogyanok, leírások, tippek és trükkök

• Ubuntu Portál - Segítség kezdő felhasználóknak
• Ubuntu hasznos leírások és tippek
• Magyar Ubuntu Konferencia
• Ubuntu Linux tippek és trükkök
• A HUP Wiki oldala
• A HUP Ubuntu Linux szekciója
• Ubuntu problémák és megoldások a linuxforum.hu-n
• ubuntuforums.org (angolul)
• Ubuntuguide – telepítési tanácsok (angolul)
• ubuntulinux.lap.hu – Ubuntu linkek
• Melyik programból milyen verziót találok az Ubuntuban? – a DistroWatch.com Ubuntu Linux oldala
• Csomagkereső (A Debian packages.debian.org oldalához hasonló) (angolul)
• Ubuntu leírások