Ubuntu (Linux-disztribúció)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ubuntu szócikkből átirányítva)
Ubuntu
Logo-ubuntu no(r)-black orange-hex.svg
Ubuntu 12.04.png
Ubuntu 12.04 LTS (Precise Pangolin) képernyőképe
Fejlesztő Canonical Ltd. / Ubuntu alapítvány
Forráskód ingyenes, nyílt forráskódú
OS-család Linux
Stabil verzió 14.04 LTS (Trusty Tahr)
(2014. április 17.)
Kernel monolitikus
Felhasználói felület Unity
Licenc GPL, GFDL
Státusz aktuális
Weboldal magyarul www.ubuntu.hu, angolul www.ubuntu.com

Az Ubuntu egy Debiansid” alapú Linux disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, hibajavításokkal és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba.

Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben; az vagyok aki vagyok”. Ezen a néven egy közösség jött létre ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian- és GNOME-híresség is található. A disztribúció frissességét és az új dolgokra való reagálását jól jelzi, hogy ez volt az első olyan Linux-disztribúció, amely a GNOME 2.8-at használta.

Az Ubuntu GNOME-ot tartalmaz, de létezik egy KDE-s testvére, a Kubuntu és egy Xfce-re alapozott, a Xubuntu disztribúció. Mindegyik terjesztés azonos verzióit újratelepítés nélkül konvertálhatjuk át, vagy akár egy időben mindegyik telepítve lehet. Ezt azért tehetjük meg, mert mindegyik disztribúció ugyanazon az archívumon alapul, csak az előállított CD-k és a megjelenés különbözik.

A projekt mögött anyagilag Mark Shuttleworth és cége, a Canonical Ltd áll. Ez többek között a legfontosabb fejlesztők támogatását, az infrastruktúra fenntartását, illetve üzleti tevékenységet (céges támogatás) takar.

Történet és fejlesztési folyamat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ubuntu első kiadása 2004. október 20-án jelent meg, mint egy ideiglenes Debian GNU/Linux fork.[1] A project célja az volt, hogy az Ubuntu minden 6. hónapban[2] ki tudjon adni egy új kiadást, aminek az eredménye egy gyakran frissített rendszer. Az új Ubuntu kiadások mindig tartalmazzák a legfrissebb GNOME-ot, mert úgy van időzítve, hogy a legfrissebb GNOME[3] után egy hónappal jelenik meg az Ubuntu. A kontraszt az előző generációs Debian forkokhoz - pl. MEPIS, Xandros, Linspire, Progeny és Libranet - képest hogy tartalmaz jó néhány zárt forrású kiegészítőt, részeként az Ubuntu üzleti modelljének, ami kizárja a „Debián filozófiát”, mely túlnyomóan szabad szoftvert használ.

Az Ubuntu csomagok általában a Debian unstable csomagjain alapulnak: mindkét disztribúció a Debian .deb formátumú csomagjait használja, és az APT és Synaptic eszközöket a telepített csomagok kezeléséhez. Az Ubuntu minden csomag fejlesztést közvetlenül visszajuttat a Debian-hoz, bár ez nem minden esetben jelenti azt hogy az Ubuntu és a Debian csomagok 'binárisan kompatibilisek'[4] (azaz Debian-ra nem feltétlenül telepíthetünk minden probléma nélkül Ubuntu csomagokat, illetve ez fordítva is igaz). Sok Ubuntu fejlesztő egyben valamely kulcsfontosságú Debian csomag karbantartója is. Ian Murdock, a Debian alapítója azonban kritizálta az Ubuntut a csomagok Debiannal való inkompatibilitása miatt, és a Debian azon fejlesztőit akik szerint az Ubuntu már túlságosan eltávolodott a Debiantól ahhoz, hogy kompatibilis maradhasson.[5]

Az Ubuntu fejlesztését jelenleg a Canonical Ltd. finanszírozza. 2005. július 8-án Mark Shuttleworth és a Canonical Ltd. bejelentette az Ubuntu alapítvány létrehozását, 10 millió dollár alaptőkével. Az alapítvány célja az Ubuntu fejlesztésének mindenkori támogatása, de 2006 óta nem fejtett ki aktív tevékenységet. Az alapítvány célja hogy az Ubuntunak a Canonical-tól független pénzügyi alapja legyen, ezzel biztosítani a disztribúció fennmaradását hosszú távon, abban az esetben is, ha a Canonical esetleg nem vesz részt a fejlesztésben.

2007. május 1-jén a Dell bejelentette, hogy Ubuntuval előtelepített asztali PC-ket, és laptopokat fog árusítani 2007. május 24-től.[6] Ezek a számítógépek csak Észak-Amerikában kerültek forgalomba, de nem sokkal később, 2007. augusztus 8-án az Egyesült Királyságban, Franciaországban, és Németországban is hozzáférhetők lettek.[7]

2007 júliusában az Ubuntu Live 2007 konferencián Mark Shuttleworth bejelentette, hogy a 2008 áprilisában megjelenő Ubuntu 8.04 lesz a következő LTS (Long Term Support - hosszú ideig támogatott) kiadás, illetve hogy kétévente fognak LTS kiadásokat megjelentetni.

Képességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ubuntu 6.06 LTS képernyőképe az Ubuntu hajnala háttérképpel

Az Ubuntu a könnyű használhatóságra [8] koncentrál, beleértve a széleskörűen elterjedt adminisztratív feladatokra használt sudo eszközt.[9] Az Ubuntu a Live CD-ről futtatott környezetből is feltelepíthető, anélkül hogy a telepítés megkezdése előtt újra kellene indítani a számítógépet. Az Ubuntu több szoftvert tartalmaz a fogyatékkal élők támogatására, és kiemelt célnak tartja a lehető legtöbb nyelvre történő honosítást, hogy minél több emberhez tudjon eljutni. Az 5.04-es kiadástól kezdve az UTF-8 az alapértelmezett karakterkódolás.

Az alapvető rendszereszközökön és alkalmazásokon kívül az Ubuntu előre telepített alkalmazásokat is tartalmaz: az LibreOffice irodai programcsomagot, a Firefox böngészőt, az Empathy azonnali üzenetküldőt, és a Shotwell fénykép-katalogizáló és -szerkesztő programot, ezen kívül számos logikai- és kártyajáték is megtalálható benne. Az Ubuntuban alapbeállításban minden hálózati port zárva van, bár néhányan használnak tűzfalat is, a bemenő és kimenő kapcsolatok megfigyelésére.

Az Ubuntu telepítés után egy teljes munkakörnyezetet nyújt további programok telepítése nélkül is. A live CD lehetővé teszi, hogy a felhasználók még az telepítés előtt meggyőződjenek arról, hogy a hardverük kompatibilis-e az Ubuntuval. Ugyanez a live CD használható a rendszer telepítésére is.[10] A CD-k ingyenesen rendelhetők postán, illetve az internetről letölthetők. A live CD elindításához 256 Mb RAM szükséges, és a rendszer installálás után 4 GB tárterületet foglal el.[11] Letölthető egy ún. alternatív installáló CD azok számára, akik gyengébb hardverrel rendelkeznek, vagy összetett particionálásra, pl. LVM vagy RAID használatára van szükségük.[12]

Az Ubuntu 7.04 kiadásával a telepítési folyamat megváltozott. Az új telepítő támogatja a Windows-ról való migrálást.[13] Az új migrációs eszköz képes a felhasználó könyvjelzőinek, asztali háttérképének, és egyéb beállításainak importálására (ezek az importált beállítások a Live CD használatakor még nem érhetők el).

A csomagok osztályozása, és támogatottsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ubuntuban a szoftvereket a licencük, és támogatottságuk szerint négy osztályba sorolják, ezeket komponenseknek (components) nevezik[14].

A következő négy komponens létezik:

szabad szoftver nem szabad szoftver
hivatalosan támogatott Main Restricted
nem támogatott Universe Multiverse

"Szabad" szoftver ebben az esetben azokat a programokat jelenti, amelyek teljesítik az Ubuntu által támasztott feltételeket[15], amelyek nagyrészt hasonlóak a Debian Szabad Szoftver Irányelvekhez. Ez alól kivétel a Main komponens: "tartalmazhat bináris firmware-eket, és bizonyos betűtípusokat (ezeket a Main szabad komponensei használják), amelyek módosítása az alkotók engedélye nélkül tilos", de ezek közül csak olyanokat, amelyek szabadon terjeszthetők.

A nem szabad szoftverek általában hivatalosan nem támogatottak (Multiverse), illetve csak azok amelyek nagyon fontos funkciót látnak el, és nem pótolhatók szabad szoftverekkel (ezek a Restricted komponenshez tartoznak). Ilyenek például a videokártya meghajtóprogramok. Ezen programok forráskódjához az Ubuntu készítőinek nincs közvetlen hozzáférésük, ezért csak korlátozottan tudnak hivatalos támogatást nyújtani.

A Main és a Restricted komponensekben minden olyan szoftver megtalálható, amely egy általános célú Linux rendszerhez szükséges. A Universe és a Multiverse több választható szoftvert biztosít adott feladatok elvégzésére.

Nem szabad szoftverek az Ubuntuban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ubuntunak létezik minősítési rendszere a harmadik féltől származó programok számára.[16] Az Ubuntu által minősített szoftvernek megfelelően kell működnie Ubuntu alatt. A legtöbb olyan program, amely a nem-szabad operációs rendszerek használói számára megszokott programok, nem kompatibilis az Ubuntuval.

Néhány olyan szoftver, amelyet nem tartalmaz az Ubuntu:

  • Olyan szoftverek, amelyek a régiókóddal ellátott DVD-k lejátszását teszik lehetővé. Ennek oka a libdvdcss nyílt forráskódú DVD-lejátszó függvénykönyvtár megkérdőjelezhető jogi helyzete a világ néhány országában. (Megjegyzés: ez a függvénykönyvtár szükséges a régiókóddal ellátott DVD lejátszásához még a megfelelő régióban is.)
  • Kódoló, és dekódoló függvénykönyvtárak nem szabad média formátumú médiatípusokhoz, mint pl. a Windows Media.
  • Néhány népszerű böngésző-beépülőmodul, mint az Adobe Shockwave-je (nem létezik Linux verzió), és a Flash. (A Flash installálását a "flashplugin-nonfree" multiverse csomaggal mégis megtehetjük, mert ez csomag a Flash végfelhasználói licencszerződését betartva az Adobe weboldaláról tölti le a Linuxos telepítőt, és futtatja).

Kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadások fejlesztési kódnevei a hagyomány szerint egy azonos betűvel kezdődő melléknév és állatnév pár. A végleges verziókra általában a kódnév mellékneve alapján hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezés a verziószám. A Breezy Badger óta a kódneveket ABC sorrendben választják.[17]

Szín Jelentés
Piros Régi kiadás; nem támogatott
Sárga Régi kiadás; támogatott
Zöld Aktuális kiadás
Kék Jövőbeli kiadás

Változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ubuntu 10.04 LTS
Alapértelmezett Xubuntu 6.06 asztal

Jelenleg sok változata létezik az Ubuntu-nak, mind hivatalosan, mind félhivatalosan. A hivatalosak közé tartozik a Kubuntu, az Edubuntu, és a Xubuntu, amelyek közül az összes megrendelhető postán a ShipIt-n kereszül, a Xubuntu kivételével.[58][59][60] Ezek a rendszerek alapállapotban az Ubuntutól eltérő csomagokat használnak, de az összes csomagot, és frissítést ugyanabból a tárolóból frissítik, mint az Ubuntu, tehát az összes szoftver egyaránt elérhető rájuk.

  • Kubuntu, ez a változat KDE-t használ GNOME helyett
  • Edubuntu, egy disztribúció, ami gyerekeknek, és iskolákba lett tervezve, GNOME ablakkezelővel
  • Xubuntu, egy kisebb erőforrásigényű disztribúció, ami Xfce asztali környezetet használ GNOME helyett
  • Ubuntu Szerver változat az Ubuntu 5.10 Breezy Badger óta az asztali kiadással egyidőben jelenik meg.[61] Adminisztrációs eszközöket és szerver alkalmazásokat tartalmaz, mint pl. e-mail kiszolgáló, LAMP webszerver, FTP kiszolgáló, DNS-szerver, és adatbázis-eszközök.[61] Az asztali PC-kre szánt telepítőlemezhez képest a szerver változat CD-képe kisebb méretű, és alacsonyabbak a hardver-követelményei. A telepítéshez 500 Mb lemezterület, és 64 Mb memória szükséges.[11]
  • Gobuntu, egy Ubuntu variáció, ami teljes mértékben szabad szoftvert használ, dokumentációt, illusztrációt stb.[62]

Rendszerkövetelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ubuntu asztali verziója jelenleg az Intel x86 és az AMD64 architektúrákat támogatja. Néhány szerver változat támogatja még a SPARC architektúrát.[63][64] Nem hivatalos támogatás elérhető még a PowerPC,[65] IA-64 (Itanium) és a PlayStation 3 architektúrákhoz.

A minimális követelmények asztali verziónál a telepítéshez 300 MHz x86 processzor, 256 MB memória, 4 GB hely a merevlemezen,[66] és egy videokártya, ami támogatja a 640x480 felbontást. A javasolt rendszerkövetelmények asztali verziónál a telepítéshez 700 MHz x86 processzor, 384 MB memória, 8 GB hely a merevlemezen,[66] és egy videokártya, ami támogatja a 1024×768-as felbontást. A szerver telepítéshez szükséges egy 300 MHz x86 processzor, 128 MB memória illetve bármely, PC-kben megtalálható videokártya. A számítógépnek nem kell teljesíteni a minimális követelményeket a Xubuntu kipróbálásához, ami Xfce asztali felületet használ.[67] Szerverre történő telepítéskor, amennyiben ún. "alternate" lemezt használunk, közömbös a rendszer grafikai képessége.

Verzió Kódnév Teszt név Kiadás dátuma Támogatás Újdonságok
4.10 Warty Warthog
(rücskös varacskosdisznó)
Sounder 2004. október 20.[18] 2006. április 30.[19] ShipIt (ingyenes házhozszállítás)
5.04 Hoary Hedgehog
(deres sündisznó)
Array 2005. április 8.[20] 2006. október 31.[21] Update Manager; Upgrade Notifier; readahead; grepmap; laptop suspend, hibernálás készenlét; dynamic frequency scaling; Ubuntu hardver adatbázis; Kickstart; install USB eszközről; UTF-8 alapbeállítás; APT authentication
5.10 Breezy Badger
(szeles borz)
Colony 2005. október 13.[22][23] 2007. április 13.[24] Usplash (grafikus boot); "Add/Remove…" application tool; nyelvválasztó; logikai kötetkezelés támogatása; Hewlett-Packard nyomatók támogatása; OEM installer support; Launchpad integrálás
6.06 LTS Dapper Drake
(takaros gácsér)
Flight 2006. június 1.[25][26] 2009. július 14. (desktop) Long Term Support (LTS) kiadás. LiveCD és Install CD egy lemezen; Ubiquity grafikus telepítő a LiveCD-n; Usplash rendszerleállításkor; Network Manager hálózatválasztó; 'Humanlooks' theme implemented using Tango guidelines, based on Clearlooks and featuring orange colours instead of brown; LAMP csomag telepítése; telepítés USB eszközre; GDebi garfikus telepítő a .deb csomagokhoz
2011. június 1. (szerver)
6.10 Edgy Eft
(zizi kisgőte)
Knot 2006. október 26.[27][28] 2008. április 25.[29] Ubuntu 'Human' theme jelentős változása; Upstart; automatikus crash jelentés (Apport); Tomboy jegyzet-alkalmazás; F-spot fotókezelő
7.04 Feisty Fawn
(bátor őzborjú)
Herd 2007. április 19.[30] 2008. október 19. Migration assistant; Kernel-based Virtual Machine támogatás; egyszerűsített codec és jogvédett illesztőprogram telepítés; Compiz munkaasztal hatások; Wi-Fi Protected Access támogatás; PowerPC már nem támogatott; szúdoku és sakk játékok; 'baobab' lemezhasználat elemző; GNOME Control Center; Zeroconf számos eszközhöz
7.10 Gutsy Gibbon
(merész gibbon)
Tribe 2007. október 18.[31][32] 2009. április 18. Compiz Fusion alapbeállításként;[33] AppArmor biztonsági keretrendszer;[34] fast desktop search;[35] fast user switching;[35] javított plug-in kezelés a Mozilla Firefox (Ubufox) böngészőben;[36] grafikus beállító az X.org-hoz;[36] fejlett nyomtatási rendszer és PDF nyomtatás támogatása[36]
8.04 LTS Hardy Heron
(kemény kócsag)[37]
Alpha 2008. április 24.[38] 2011. május 12. (desktop) Long Term Support (LTS) kiadás;;[39][40] Jobb Tango támogatás;[41] a compiz használatának megkönnyítése; tracker integráció;[42] Brasero cd/dvd író, Transmission BitTorrent kliens és alapértelmezett Vinagre VNC kliens;[43] A PulseAudio mint alapértelmezett hangrendszer,[44] az Rt2x00 wireless driverek integrálása,[45] opcionálisan Mozilla Firefox 3 böngésző, Active Directory integráció, wubi telepítő[46]
2013. április (szerver)
8.10 Intrepid Ibex
(merész kőszáli kecske)[47]
Alpha 2008. október 30. 2010. április 30. Mobil számítástechnikával és dinamikus desktopkörnyezet kialakításával kapcsolatos fejlesztések; Az Internetcsatlakozás lehetőségeinek és beállításainak kibővítése; Vendégfiók;[48]
9.04 Jaunty Jackalope
(hetyke szarvasnyúl)[49]
2009. április 23. 2010. október 23. A boot idő csökkentése, legyen szó speciális eszközön való futásról, vagy hagyományos felhasználásról. A webes szolgáltatások és a desktop alkalmazások összemosása. Ext4 fájlrendszer támogatása (csak tesztelésre!).[50] Integrált videokártya driverek.[51][52]
9.10 Karmic Koala (karmikus koala)
[53]
2009. október 29. 2011. április 30. Ubuntu One (fájlmegosztó szolgáltatás), GRUB2, Emphaty üzenetküldő, gyorsabb rendszerindítás
10.04 LTS Lucid Lynx
(értelmes hiúz)
[54]
2010. április 29. 2013. április (desktop) Teljesen megújult arculat, közösségi szolgáltatások integrációja, Ubuntu One Music Store, megújult panel
2015. április (szerver)
10.10 Maverick Meerkat (rendkívüli szurikáta)
[55]
2010. október 10. 2012. április 10. Új felépítésű telepítő (párhuzamos telepítés és beállítás), Shotwell alapértelmezett fényképkezelő, bővített hangerőszabályzó, új témák
11.04 Natty Narwhal
(elegáns narvál)
  2011. április 28. 2012. október 28.[56] Kétféle felhasználói felület bejelentkezésnél: Unityre épülő (Ubuntu Desktop Edition), klasszikus GNOME munkaasztal (Ubuntu Classic Session).
11.10 Oneiric Ocelot
(álmodozó ocelot)[57]
  2011. október 13. 2013. május 9. A CD-n kizárólag Unity felület található meg, a gnome-session-fallback csomag telepítésével részben visszakaphatjuk a régi Gnome felületet
12.04 LTS Precise Pangolin
(precíz tobzoska)
  2012. április 26. 2017. április 5 éves LTS támogatási időszak az Ubuntu asztali változatban is
12.10 Quantal Quetzal   2012. október 18. 2014. május 16. A telepítő lemezek mérete megnövekedett 800 MB-ra, így DVD-ről vagy USB pendrive-ról telepíthetők. Már nem érhetőek el az alternate telepítő CD-k. A LightDM-be távolról is bejelentkezhetünk az Ubuntu Single Sing On segítségével.
13.04 Raring Ringtail   2013. április 25. 2014. január 27. 3.8-as kernel verzió
13.10 Saucy Salamander   2013. október 17. 2014. július 17. 3.11-es kernel verzió
14.04 LTS Trusty Tahr   2014. április 26. 2019. január A megszűnő Ubuntu One kivétele, 3.13 kernel
14.10 Utopic Unicorn   2014. október 23. 2015. július 3.16-os kernel, teljes ASLR a kernelre és a kernelmodulokra
15.04 Vivid Vervet   2015. április (tervezett) 2016. január  
Asztali számítógép és Laptop[68] Szerver[68]
Minimális Ajánlott
Processzor 300 MHz(x86) 700 MHz(x86) 300 MHz (x86)
Memória 256 MB 512 MB 128 MB
Merevlemez méret 4 GB[66] 8-20 GB[66] 1 GB
Videokártya VGA @ 640x480 VGA @ 1024x768 közömbös

Sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az linux-disztribúciókkal foglalkozó distrowatch.com oldalon az Ubuntu adatlapja a leggyakrabban látogatott adatlap, már több mint egy éve,[69] emellett a nyomtatott és internetes média is szívesen cikkezik róla.[70][71] Sokak szerint az Ubuntu sikere a köré szerveződő egyre nagyobb közösségben rejlik. Mark Shuttleworth becslése szerint 2006 végén legalább 8 millió Ubuntu felhasználó volt.[72]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ubuntu/relationship "Debian is the rock upon which Ubuntu is built". (Hozzáférés: 2006. május 25.)
  2. https://wiki.ubuntu.com/TimeBasedReleases
  3. https://wiki.ubuntu.com/Releases
  4. Mark Shuttleworth a bináris kompatibilitásról. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  5. internetnews.com Sarge vs. The Hoary Hedgehog?. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  6. Ubuntu-val előtelepített PC-k a Dell-nél. (Hozzáférés: 2007. május 26.)
  7. Bejelentés a Dell blogjában. (Hozzáférés: 2007. augusztus 30.)
  8. About Ubuntu Linux. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  9. RootSudo - Ubuntu Wiki. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  10. Az Ubuntu installálása Live CD-ről. (Hozzáférés: 2006. július 8.)
  11. ^ a b Ubuntu 6.06 kiadási megjegyzések: hardver követelmények. (Hozzáférés: 2006. július 8.)
  12. Ubuntu 6.06 LTS: letöltés. (Hozzáférés: 2006. július 30.)
  13. Az Ubuntu új migrációs eszköze. (Hozzáférés: 2006. június 27.)
  14. ubuntu/components. (Hozzáférés: 2006. március 16.)
  15. ubuntu/licensing. (Hozzáférés: 2006. június 29.)
  16. partners/certification/software. (Hozzáférés: 2006. március 16.)
  17. Ubuntu wiki: Kódnevek. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  18. Ubuntu 4.10 announcement. (Hozzáférés: 2007. április 13.)
  19. Ubuntu 4.10 reaches end of life on 30 April 2006, 2006. március 28. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  20. 5.04 Release Notes, 2005. április 8. (Hozzáférés: 2007. április 14.)
  21. Ubuntu 5.04 reaches end-of-life on 31 October 2006, 2006. október 23. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  22. Ubuntu 5.10 announcement. (Hozzáférés: 2006. október 11.)
  23. Ubuntu 5.10 release notes. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  24. Ubuntu 5.10 reaches end-of-life on April 13th 2007, 2007. március 14. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  25. Ubuntu 6.06 LTS announcement. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  26. Ubuntu 6.06 LTS release notes. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  27. Ubuntu 6.10 announcement. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  28. Ubuntu 6.10 release notes. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  29. Ubuntu 6.10 Edgy Eft nears End of Life. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  30. Ubuntu 7.04 announcement. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
  31. GutsyReleaseSchedule - Ubuntu Wiki. (Hozzáférés: 2007. április 12.)
  32. Introducing the Gutsy Gibbon. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
  33. Gutsy Gibbon - Tribe 2 test release | Ubuntu
  34. Gutsy Gibbon - Tribe 3 test release | Ubuntu
  35. ^ a b Gutsy Gibbon - Tribe 4 test release | Ubuntu
  36. ^ a b c Gutsy Gibbon - Tribe 5 test release | Ubuntu
  37. HardyReleaseSchedule. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  38. Introducing the Hardy Heron. (Hozzáférés: 2007. augusztus 29.)Milestone ubuntu-8.04 for Ubuntu due 2008-04-24. (Hozzáférés: 2007. október 23.)
  39. Ubuntu Weekly Newsletter: Issue 36
  40. Ubuntu's new Linux sports debugging tool
  41. Hardy Heron Artwork. Ubuntu Wiki. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
  42. Ubuntu developer summit Boston
  43. Accepted: ubuntu-meta 1.87 (source). (Hozzáférés: 2008. január 21.)
  44. Blueprint: "Fix the Linux audio mess once and for all". Launchpad. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  45. Main Page - Rt2x00Wiki
  46. New Features since Ubuntu 7.10. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  47. Planning for Ubuntu 8.10ish - The Intrepid Ibex. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  48. Ubuntu 8.10 desktop sajtóközlemény. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  49. Introducing the Jaunty Jackalope. (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
  50. https://bugs.launchpad.net/ubuntu/+source/linux/+bug/317781
  51. Bemutatkozik a "Jaunty Jackalope". (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
  52. "Jaunty Jackalope" újdonságok. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  53. Bemutatkozik a Karmikus Koala. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  54. Bemutatkozik az Értelmes Hiúz. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
  55. Ubuntu 10.10 Maverick Meerkat. (Hozzáférés: 2010. április 2.)
  56. https://lists.ubuntu.com/archives/ubuntu-announce/2012-October/000165.html
  57. Ubuntu 11.10Oneiric Ocelot. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
  58. ShipIt - Ubuntu. (Hozzáférés: 2006. április 26.)
  59. Shipit - Kubuntu. (Hozzáférés: 2006. június 21.)
  60. Shipit - Edubuntu. (Hozzáférés: 2006. június 21.)
  61. ^ a b http://www.ubuntu.com/server
  62. Mark Shuttleworth >> Blog Archive >> Gobuntu is... go
  63. Ubuntu 7.10 (Gutsy Gibbon). (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  64. Ubuntu to Support Sun 'Niagara' Platform
  65. Technical Board Decision - February 2007. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  66. ^ a b c d Ubuntu Desktop Edition. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  67. Get Xubuntu. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  68. ^ a b Ubuntu System Requirements. (Hozzáférés: 2013. április 28.)
  69. DistroWatch: linux-disztribúciók népszerűsége. (Hozzáférés: 2006. április 27.)
  70. Desktop Linux új megközelítésben. (Hozzáférés: 2006. május 9.)
  71. Linux a közigazgatásban: Desktop Linuxok, 6. rész - Ubuntu. (Hozzáférés: 2006. május 9.)
  72. [1]

További források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magazin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogyanok, leírások, tippek és trükkök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]