UTM

Az Univerzális Transzverzális Merkátor (Universal Transverse Mercator (UTM)) egy speciális hálórendszer a földi pozíció meghatározására.

Az UTM hálórendszer

Története

Az Univerzális Transzverzális Merkátor (Universal Transverse Mercator) leképezést és hálórendszert először az amerikaiak alkalmazták a második világháború során a hadszíntér katonai térképezésére. 1949-től az Egyesült Államok és a NATO tagországainak katonai szervezetei használják hadászati térképezés céljaira, így Magyarországon is ebben a vetületben készülnek a katonai topográfiai térképek. 1951-ben a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) polgári térképezés céljára is alkalmasnak találta a vetületet, ettől kezdve használják polgári térképezésre fõképp Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

A Transzverzális Merkátor vetület egy változata a Mercator-vetületnek, amit Gerhard Kremer, tudósnevén Mercator fejlesztett ki 1569-ben.

Elve

Az UTM rendszerben a Föld felszínét először úgynevezett zónákra osztják. A zónák a hosszúsági és a szélességi körök által kifeszített rács (hatszor nyolc fokos) elemei.

Kelet-nyugati irányban a rendszer a Föld felszínét a déli szélesség 80° és az északi szélesség 84° foka között 60 db zónára osztja fel, 6 hosszúsági fokonként egyre. (A sarki régiókban, azaz 80°-tól délre és 84°-tól északra, az Univerzális Sarki Sztereografikus - Universal Polar Stereographic UPS - hálórendszert használják.) Ezeket a zónákat 1-től 60-ig számozták meg. A számozás a nemzetközi dátumvonaltól indul (180. hosszúsági fok) és keletre halad. Az 1. zóna pl. 180° Nyugattól 174° Nyugatig tart, a közepe 177° Nyugat.

Minden zóna észak-déli irányban tovább oszlik vízszintes sávokra. 8 szélességi fokonként van egy-egy ilyen vízszintes sáv és összesen 20 db ilyen sáv van. Megjelölésükre az angol ABC nagybetűit használják, kezdődik 80° Délen a C betűvel és X betűvel végződik 84° Északon. Az I és O betűket nem használják jelölésre, mivel ezek összekeverhetők az 1 és 0 számokkal, ezáltal tévesztésre adva lehetőséget. A maradék négy betűt (A,B,Y,Z) a poláris területeken használják, a déli félgömbön A és B, az északi félgömbön Y és Z betűket.

Így végül is egy UTM zónát egy szám és egy betű azonosít, a szám a függőleges (hosszúsági) zóna 1 és 60 közötti száma, a betű pedig a vízszintes (szélességi) zóna betűjele A és X között. Pl. Budapest a 34 T jelű zónában fekszik.

Az UTM koordináták egy zónán belül úgy határozzák meg egy pont helyzetét, hogy megadják a zóna középmeridiánjától (a zóna közepén lévő hosszúsági körtől) és az egyenlítőtől való távolságát. Az UTM koordinátaháló méterben adja meg a távolságokat keletre, amit keletinek és északra, amit északinak hívunk.

Az UTM keleti koordinátáit a zóna középvonalától (az un. középmeridiánoktól) számítjuk. A középmeridiánt nem nullának, hanem 500 000 méter Keletnek tekintjük, így a zóna középmeridiánjától nyugatra eső pontok sem lesznek negatívak. Egy 6° széles zóna soha nem lesz 674 000 méternél szélesebb. A keleti minimum és maximum értékei: 160 000 méter Kelet és 834 000 méter Kelet az egyenlítőn, 465 000 méter Kelet és 515 000 méter Kelet a 84° Északon. Jelezve az 500 000 méter önkényesen megválasztását, ezt a fajta pontmeghatározást néha hamis keletinek is hívják.

Az UTM északi koordinátái az egyenlítőtől való távolságot adják meg. Az északi féltekén az egyenlítő meghatározott északi értéke 0 méter Észak. A negatív számokat elkerülendő, a déli féltekén az egyenlítő meghatározott értéke 10 000 000 méter Észak. Néhány északi érték valós lehet a déli és északi féltekén is. A félreértések elkerülése miatt, a teljes koordináták használatakor jelölni kell, hogy északra vagy délre az egyenlítőtől. Általában ezt meglehet tenni a szélességi sávok betűjelének használatával.

Egy pont helyzetének megadása UTM rendszerben a következők szerint történik :

zone 34 (zóna megadása), E=283 700 m, N=5 478 700 m

a keleti hosszúság 18° és 24° foka között van, a pont 283 700 méterre van a koordinánarendszer ordináta tengelyétől és így 500 000 - 283 700 méterre a zóna középmeridiánjától és 5 478 700 méterre északra az Egyenlítőtől.

Példa

Például a Parlament pozíciója é. sz. 47° 30′ 25,2″, k. h. 19° 02′ 48,0″47.507, 19.0466666667 tehát 34T 352920 5263357, a 34 T jelzi, hogy melyik zónában, a zóna segítségével lehet megállapítani a földgömb melyik részén vagyunk. A számcsoport 352920, mutatja a Kelet-nyugati pozíciót a zónában, méterben megadva, ennek a neve: keleti (easting). A számcsoport 5263357, mutatja az észak-déli pozíciót a zónában, méterben megadva, ennek a neve: északi (northing).

Mivel a Föld felszínét felosztották meridiánokkal (Hosszúsági körökkel) sávokra paralelkörökkel (Szélességi körökkel) övekre és a sávokat nyugatról kelet felé számozzák, Magyarország területe a 33. és 34. sávokba esik.

A példák szerinti pont ’’N’’ és ’’E’’ értéke szerint bármelyik sávban lehetne, ha nem tennénk hozzá a 34T-t. Így viszont a pont a 18 °Földrajzi hosszúságtól keletre levő - 34-es számú - 6°-os sávban helyezkedik el.

• 

  Európa

• 

  Afrika

• 

  Dél-Amerika

• 

  Bering-tenger és Alaszka

UTM zónák a föld különböző területein.

Az UTM koordináták előnyei

• Négyzetes hálórendszer: Az UTM konstans távolságokat ad bárhol a térképen. A szög alapú koordináta rendszerek, mint a hosszúsági és szélességi (longitude and latitude), a távolságokat szögekkel határozzák meg a távolságot és változnak a pólusoktól távolodva, csak az egyenlítőnél jelentenek akkora távolságot, mint a szélességi fok.
• Nincs negatív koordináta vagy Kelet-Nyugati jelelölés
• A koordináták decimális (tízes) alapúak
• A koordinátákat méterben adhatjuk meg

Külső hivatkozások

• UTM
• GPS alapismeretek
• A vetületnélküli rendszerektől az UTM-ig
• Térképrendszer váltás a Magyar Honvédségnél
• Topográfia alapfogalmak
• A vetülettan alapjai
• UTM zónák