USS Mahan (DDG 72)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
USS Mahan (DDG 72)
USSMahanDDG-72.jpg
Az USS Mahan az Atlanti-óceánon hajózik, 2002.
Hajótípus Romboló
Üzemeltető Amerikai Haditengerészet
Hajóosztály Arleigh Burke osztály
Pályafutása
Építő Bath Iron Works
Megrendelés 1992
Építés kezdete 1995. június 18.
Vízre bocsátás 1996. június 29.
Szolgálatba állítás 1998. február 14.
Szolgálat vége várhatóan 2033[1]
Sorsa Aktív szolgálatban
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 6900 tonna (teljes terhelés esetén 9000 t)
Hossz 154 m
Árbocmagasság 20 m
Merülés 9,4 m
Hajtómű

4 db General Electric LM2500-30 gázturbina egyenként 27 000 LE (20 000 kW) teljesítménnyel

két, ötlapátos, állítható propeller
Teljesítmény 100 000 LE (75 000 kW)
Sebesség 30 csomó (56 km/h) felett
Hatótávolság 4400 tengeri mérföld (8900 km) 20 csomó (37 km/ó) sebesség mellett
Fegyverzet

Mk 41 típusú függőleges rakétaindító rendszer 1 x 29 és 1 x 61 cellával

1 db 5 hüvelykes (127 mm) Mk-45 Mod 1/2 ágyú 2 db 20 mm-es Phalanx radarirányítású rakétavédelmi géppuska 2db 25 mm-es M242 Bushmaster ágyú

2 db Mark 32 hármas torpedóvető cső (hat db Mk-46 vagy Mk-50 torpedóval)
Repülőgépek 1 db SH-60 Seahawk helikopter

Legénység 33 tiszt, 38 altiszt, 210 matróz
A Wikimédia Commons tartalmaz USS Mahan (DDG 72) témájú kategóriát.

Az USS Mahan (DDG 72) egy irányított rakétákkal felszerelt romboló, az Amerikai Haditengerészet által üzemeltetett Arleigh Burke osztály egysége. Az osztályt Arleigh Burke tengernagyról nevezték el, aki a második világháború egyik leghíresebb amerikai rombolóparancsnoka volt, míg a Mahan névadója Alfred Thayer Mahan (1840–1914) amerikai ellentengernagy és befolyásos stratéga, akinek a haditengerészet erejéről és alkalmazásáról valott nézeteit a korabeli nagyhatalmak jórészt átvették,

A Mahan építését 1995. június 18-án kezdték a Maine állambeli Bathban, a Bath Iron Works hajóépítő vállalatnál. 1996. június 29-én bocsátották vízre és 1998. február 14-én állt hivatalosan szolgálatba.

A Mahan volt az Arleigh Burke osztály Flight II sorozatának második egysége, számos korszerűsített rendszert és újítást használtak fel a hajó építése során.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USS Mahan 2005-ben a norfolki haditengerészeti bázison, miután visszatért egy hat hónapos kiküldetéről, amelyet a Fekete-tengeren hajtott végre.

A Mahan-t 1992-ben rendelte meg az Amerikai Haditengerészet. A hajó építését 1995. június 18-án kezdték a Maine állambeli Bathban, a Bath Iron Works hajóépítő vállalatnál. 1996. június 29-én bocsátották vízre és 1998. február 14-én állt hivatalosan szolgálatba.

Flight II sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Arleigh Burke osztály Flight II sorozatának első egységeként a Mahan számos korszerűsített rendszert kapott az osztály korábbi egységeihez viszonyítva, többek között ekkor építették be először:

  • a Joint Tactical Information Distribution System (JTIDS) névre keresztelt, integrált parancsnoki és irányítási rendszert, *a Tactical Data Information Exchange System (TADIXS) nevű, a hajók és a parti irányítási központok közötti információcserét lehetővé tévő rendszert
  • az AN/SLQ-32 elektronikai hadviselési rendszer 3. változatát, amely már képes volt aktív lokátorzavarásra is
  • az SM-2 Block IV Extended Range megnövelt hatótávolságú ballisztikus rakétaelhárító rakétát
  • az AEGIS integrált felderítő és fegyverirányító rendszer 6. változatát.

A korszerűsítések révén a Mahan volt az Arleigh Burke osztály legkorszerűbb és legjobb képességű egysége szolgálatba állítása után.

Haditengerészeti szolgálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kanadai H-3 Sea King helikopter leszáll a Mahan tatfedélzetén kialakított leszállópályára, egy 2005-ös NATO hadgyakorlat során.

A Mahan 1998. február 14-én állt aktív szolgálatba. 2004-ben a Földközi-tengerre vezényelték, ahol az USA Állandó Földközi-tengeri Haditengerészeti Harccsoport (Standing Naval Forces Mediterranean, STANAVFORMED) kötelékébe tartozott. A hajó részt vett az Operation Active Endeavor NATO hadműveletben,a Földközi-tenger keleti részén.

A hadművelet során a görög HS Bouboulina (F 463) fregattal (a STANAVFORMED zászlóshajójával) együtt gyakorlatot tartott két orosz hadihajóval, a Szmetlivij (SY 445) tengeralattjáró-elhárító hajóval és a Pitlivij (SY 820) örhajóval. A hadgyakorlat célja az volt, hogy az orosz hadihajók némileg megismerkedjenek a NATO kommunikációs protokolljaival, lehetővé téve a későbbi NATO-orosz haditengerészeti manővereket. A Mahan 2004 decemberében tért vissza honi kikötőjébe, a Virginia állambeli Norfolkba.

2007. február 16-án a Mahan megkapta a Battle E kitüntetést a kiemelkedően magas harckészültségi szint elismeréseként.[3]

2011-ben a Mahan-t ismét a Földközi-tengerre vezényelték, ahol a líbiai polgárháború kitörése után részt vett a NATO irányítása alatt folytatott Operation Unified Protector hadműveletben, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1970. és 1973. számú határozatán alapult. A Mahan elsődleges feladata hírszerzési és felderítési műveletek végrehajtása volt.

További képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz USS Mahan (DDG 72) témájú médiaállományokat.


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az USS Mahan (DDG-72) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]