Tóth István György (történész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth István (egyértelműsítő lap).
Tóth István György
Életrajzi adatok
Született1956. augusztus 23.
Budapest
Elhunyt2005. július 14. (48 évesen)
Budapest
Ismeretes minttörténész
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
LakhelyBudapest magyar

Tóth István György (Budapest, 1956. augusztus 23. – Budapest, 2005. július 14.) nemzetközileg ismert magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Életpályája[szerkesztés]

Tóth István György 1956-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán, és 1981-ben Franciaországban (Nancy) végezte. 1991-ben védte meg kandidátusi értekezését, 2004-ben habilitált és az MTA doktora címet is megszerezte. 1981-től dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, ahol a kora újkori osztály vezetője lett. A magyar és a nemzetközi egyetemi oktatásban is tevékenyen részt vett. Több külföldi egyetemen (Freiburg, Párizs, New York) volt vendégtanár. 1992-től a CEU tanáraként 1993-tól docens, 2001-től professzor, 1992-1997 között a Miskolci Egyetem docenseként tanított. A szakmai közélet szervezeteiben is szerepet vállalt. Vezetőségi tagja volt a Nemzetközi, illetve Magyar XVIII. Századi Társaságnak, a magyar-olasz történész-vegyesbizottságnak. Betöltötte az OTKA történelem zsűrijének elnöki pozícióját is. Részt vett a História és a Történelmi Szemle szerkesztésében.

Munkássága[szerkesztés]

A történelem nagy korszakai közül érdeklődése a kora-újkor évszázadai felé fordult, melyben széleskörű ismereteit nyelvismerete is elősegítette. Egy-egy történelmi probléma feldolgozását a források felkutatásával és elemzésével kezdte. Több ország levéltárában végzett folyamatos kutatásokat. A római, vatikáni levéltárakban végzett feltáró munka eredménye az a forráskiadvány, amelyben a magyarországi és erdélyi missziók 1627-1707 közötti levelezését adta ki. A Szentszék magyarországi missziós tevékenységén túl a társadalomtörténet főbb kérdéseivel, birtok- és várostörténettel is foglalkozott. Több munkájában kitért a kora-újkori művelődéstörténet érdekes problémáira. Többek között a paraszti és nemesi írástudást, a 17-18. századi magyar iskolákat, a misszionáriusok nyelvhasználatát, Bethlen Gábor temetési menetét, a nemesi könyvtárakat, az egészségügy helyzetét, a 18. századi falusi szerelmi konfliktusokat mutatta be műveiben. Kilenc könyv, számos könyvfejezet és több mint százötven tanulmány fűződik a nevéhez. Ez utóbbiak között találunk angol, német, francia, olasz, szlovák, szlovén, cseh, orosz, román nyelven megjelenteket is. Sokat tett a történettudomány nemes értelemben vett népszerűsítéséért.

Fontosabb ösztöndíjai[szerkesztés]

  • Alexander von Humboldt-Stiftung, 1993
  • Fraknói Vilmos-ösztöndíj 1995
  • Mellon Fellow, American Academy of Rome, 1996
  • Maison des Sciences de l’Homme, Paris 2000, 2001
  • Centro Nazionale delle Ricerche ösztöndíj 1995
  • olasz állami ösztöndíj 1985, 1992
  • Deutsche Forschungsgemeinschaft ösztöndíj 1988, 1994

Egyetemi és tudományos bizottságokban betöltött tisztségek[szerkesztés]

  • OTKA Történelem Zsűri tagja: 1993-1996, elnöke: 1998-2001
  • Cultural Transfer Program of the European Science Foundation, programigazgató (Religion and Culture, 1400-1750)
  • International Society of Eighteenth Century Studies, elnökségi tag: 1991-1999, főtitkárhelyettes: 1995-1999
  • Magyar Nemzeti Történész Bizottság tagja: 1993-1996
  • Geisteswissenschaftliches Zentrum Ostmitteleuropa, Leipzig, tudományos tanács tagja
  • Közép-Európai Történeti Központ, Université Paris IV, Sorbonne, tudományos tanács tagja
  • Research Archives, Umea University, tudományos tanács tagja
  • Hrvatski Institut za povijest, Slavonski Brod, tudományos tanács és szerkesztőbizottság tagja
  • Central European University, Research and Conference Grant zsűri tagja: 1996-
  • Open Society Research Support Scheme nemzetközi zsűri tagja: 1994-2001

Szerkesztés[szerkesztés]

  • Rubicon Történelmi Magazin szerkesztőség tagja: 1991-1999
  • História Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben rovatvezető: 1999-2005
  • Történelmi Szemle, főszerkesztő-helyettes 1991-től, felelős szerkesztő 2000-től
  • Scrinia Slavonica (Slavonski Brod) szerkesztőbizottsági tagja
  • Cesky Casopis Historicky szerkesztőbizottsági tagja

Publikációk[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Jobbágyok hajduk deákok. A körmendi uradalom társadalma a XVII. században. Akadémiai, Budapest, 1991.
  • Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania (1627-1707). Roma-Budapest, 1994.
  • Mivelhogy magad írást nem tudsz. Az írás térhódítása a művelődésben a koraújkori Magyarországon. Budapest, 1996.
  • Literacy and Written Culture in Early Modern Central Europe, CEU Press, Budapest, 2000., (keménykötés), 2001. (második, puhafedelű kiadás)
  • Litterae missionariorum de Hungaria et Transilvania. 1572-1717. Budapest, 2002. I-II.
  • Litterae missionariorum de Hungaria et Transilvania. 1572-1717. Budapest, 2005. III-IV.
  • Politique et religion en Hongrie au XVIIe siècle, Champion-Slatkine, Paris, 2004.

Szerkesztette és fejezeteit írta[szerkesztés]

  • Milleniumi Magyar Történet. Osiris, Budapest, 2001. (főszerkesztő, koraújkori részek: 183-248., 255-264., 271-275., 288-298., 301-321. szerzője)
  • Frontiers of Faith. Religious Exchange and the Constitution of Religious Identities 1400-1750. ESF-CEU, Budapest, 2001. társszerkesztő Andor Eszterrel 298 pp.
  • Mil ans de l’histoire hongroise. Osiris-Corvina, Budapest, 2003. 722 pp.
  • A Concise History of Hungary. Osiris-Corvina, Budapest, 2005. 742 pp.
  • Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről. Osiris, Budapest, 2004. 448 pp.

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • CEU History Department, Yearbook (Andor Eszterrel és Petõ Andreával) Budapest, 1999. 252 pp.
  • CEU History Department, Yearbook (Jaroslav Millerrel) Budapest 2002. 272 pp.
  • Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. (Fodor Pállal, Pálffy Gézával) Budapest, 2002. 571 pp.

Okmánytárban munkatárs[szerkesztés]

  • Moldvai csángó-magyar okmánytár. Szerk. Benda Kálmán. Összeállították Benda Kálmán, Kenéz Győző, Jászay Magda, Tóth István György. I-II. Budapest, 1989. (második kiadás, 2003.).

Tudományos könyvfejezetek (válogatott)[szerkesztés]

  • Magyar művelődéstörténet a kora újkorban. In: Magyar Művelődéstörténet. Főszerk. Kósa László. Budapest, 1998. Ed. Kósa László. Budapest 2003. 2. kiadás 136-203.
  • Hungarian Culture in the early modern age. In: A Cultural History of Hungary. From the Beginnings to the Eighteenth Century. Ed. László Kósa. Budapest, 1999. I. 154-228.
  • Körmend története 1526-1809. In: Körmend monográfiája. Szerk. Szabó László. Körmend, 1994. 98-179.
  • Reformation, Counterreformation, Catholic Reform in Hungary. In: Blackwell Companion of Reformation, Blackwell, Oxford, 2003. Ed. Ronnie Po Chia Hsia.

Tudományos közlemények[szerkesztés]

  • Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. Századok, 1979. 4. 643-658.
  • A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Agrártörténeti Szemle XXV. 1983. 3-4. 327-391.
  • Írásbeliség a körmendi uradalom falvainak paraszti jogügyleteiben a XVII-XVIII. században. Levéltári Közlemények 1984. 31-50.
  • Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól. 1651-1658. (Borsa Ivánnal) Levéltári Közlemények 60. 1989. 1. 83-142.
  • Comportements sexuels et contrôle de naissances dans la Transdanubie occidentale au XVIIIe siècle. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 35. 1989. 1-2. 38-58.
  • Szűzek és paráznák: törvénytelen szerelem és házasélet a 18. századi magyar parasztságban. Palócföld 1990. 2. 31-38.
  • Nemesi könyvtárak Vas megyében a 18. század második felében. Történelmi Szemle 1990. 3-4. 222-258.
  • Raszprosztranyenyije gramotnosztyi v Vengrii v XVIII. v. In: Cselovek v kulture narodov centralnoj Jevropi. Moskva. 1990. 49-50.
  • Veuves et orphelins dans les guerres turco-hongroises au XVIIe siècle. In: Le soldat, la stratégie, la mort. Mélanges André Corvisier. Préface Pierre Chaunu. Paris, 1989. 389-396.
  • A nemeslevelek feketepiaca a 18. században. In: Óra szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk. Zimányi Vera, Budapest, 1994.19-32.
  • Komám nincs és feleségem vagyon. Meddőség és fogamzásgátlás a 18. századi magyar parasztságnál. In: Óra szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk. Zimányi Vera, Budapest, 1994.133-144.
  • Harangkongás és óraketyegés. A parasztok és kisnemesek időfogalma a 17-18. században. In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk. Zimányi Vera, Budapest, 1994. 115-132
  • Legale und illegale Sexualitaet der ungarischen Bauern im 18.Jh. In: Privatisierung der Triebe? Sexualitaet in der frühen Neuzeit. Hrsg. Daniela Erlach-Markus Reisenleiter-Karl Vocelka. Frankfurt am Main, 1994. 321-332.
  • Peasant sexuality in eighteenth century Hungary. In: Continuity and change, Cambridge, 6, 1991. 1. 43-58.
  • La diffusione dell'alfabetizzazione nel comitato di Vas nei secoli XVII-XIX. In: Dalla liberazione di Buda all'Ungheria del Trianon. Ungheria e Italia tra etá moderna e contemporanea. Ed. Francesco Guida. Roma, 1996. 64-71.
  • La paura di un ingravidamento tra le contadine ungheresi nel Settecento, In: Storia e paure. Immaginario collettivo, riti e rappresentazioni della paura in etá moderna. Milano, 1992. 332-339.
  • L'imagine d'Italia nella storiografia ungherese. In: L'Italia contemporanea e la storiografia internazionale Ed. Filippo Mazzonis. Venezia, 1995. 219-220.
  • A vasi nemesség írástudása a 17-18. században. Történelmi Szemle, 1993. 1-2. 167-180.
  • La tolérance religieuse, la réforme catholique et l'islam en Hongrie aux temps modernes. In: L'Europe à un an de l'an 2000. Louvaine-la-Neuve, 1999. 47-57.
  • A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17-18. században. Századok, 1994. 3-4. 579-633.
  • Le monde de la petite noblesse hongroise au XVIIIe siècle. In: Revue d'histoire moderne et contemporaine. 46. 1999. 1. 171-184.
  • Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora (1581-1582). Történelmi Szemle 39, 1997. 3-4. 447-472.
  • Athanasio Georgiceo álruhás császári ügynök útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból. Századok 132, 1998. 4. 837-858.
  • Bethlen Gábor mókás temetési menete. Történelmi Szemle 39, 1997, 1. 119-131.
  • Les missionaires Franciscains venus de l'étranger en Hongrie au XVIIe siècle. XVIIe siècle 50, 1998. 219-231.
  • Ez a faragatlan nép annak hisz amit lát … Katolikus misszionáriusok a török Temesváron. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Ed. Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György Budapest, 2002. 373-414.
  • Alfabetizáció a XVII-XVIII. századi Magyarországon. Acta Papensia 2, 2002. 1-2. 31-37.
  • Az első székelyföldi katolikus népszámlálás. Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból. Történelmi Szemle 40, 1998. 1-2. 61-86.
  • http://archivum.ferencesek.hu/letoltes/irodalom/Toth.Istvan.Gyorgy_Szekelyfoldi.nepszamlalas.pdf
  • A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622) Történelmi Szemle, 2000. 1-2. 19-68.
  • Hittérítés vallásszabadság nélkül. Olasz misszionáriusok és magyar nemesurak a 17. századi Magyarországon. Századok 135, 2001. 6. 1313-1347.
  • Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. Századok 135, 2001. 4. 819-870.
  • A remeterend vándormisszionáriusa. Vanoviczi János, az első pálos misszionárius levelei (1642-1677). Levéltári Közlemények 72, 2001. 1-2. 187-245.
  • Current tendencies in historical research on the eighteenth century in the Danubian region. In: La recherche dix-huitiémiste. Objets, méthodes et institutions. (1945-1995). Ed. Michel Delon-Jochen Schlobach. Champion, Paris, 1998. 73-81.
  • Koszovóból vagy Mezopotámiából. Missziópüspökök a magyarországi török hódoltságban. Történelmi Szemle 41, 1999. 3-4. 279-329.
  • Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok 134, 2000. 4. 747-799.
  • Könyv és misszionárius a 17. századi Magyarországon. In: Berlász Jenő Emlékkönyv Szerk. Buza János. Budapest, 2001. 419-456.
  • Un dalmata mercante e spia nell’Ungheria turca e in Bosnia. (1626). In: Mercanti e viaggiatori per le vie del mondo. Ed. Giovanna Motta. Roma, 2001. 175-185.
  • Identitá collettive: religione e nazionalitá in Ungheria del XVII secolo. In Identitá collettive tra Medioevo e Etá moderna. A cura di Paolo Prodi-Wolfgang Reinhard. Bologna, 2002. 187-194.
  • Egy bosnyák misszióspüspök térítõútjai a hódoltságban. (Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653-1673). Levéltári Közlermények 70, 1999. 107-142.
  • Missionari di Ragusa e l’inizio delle missioni cattoliche nell’Ungheria turca. Atti e Memorie della Societa Dalmata della Storia Patria. XXII (N.S. XI), 2000. 2. 73-130.
  • Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa. Egyháztörténeti Szemle 1, 2000. 10-48.
  • A trentoi zsinat és Magyarország. Vigilia 64, 1999. 5. 339-347. http://vigilia.hu/regihonlap/1999/5/9905tot.html
  • A spy's report about Turkish-occupied Hungary and Bosnia in 1626. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 51, 1998. 1-2. 185-218.
  • Katolikus misszionáriusok mint török foglyok a 17. századi hódolt Magyarországon. Keletkutatás, 1996-2002. 161-184.
  • Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században. Századok 136, 2002. 3. sz. 547-581.
  • Alfabetizáció a XVII-XVIII. századi Magyarországon. Acta Papensia 2, 2002. 1-2. 31-37.

Népszerűsítő könyvek[szerkesztés]

  • Szent Lajos utódai. Kossuth, Budapest, 1995
  • Három ország-egy haza. Adams, Budapest, 1992

Nekrológok[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_István_György_(történész)&oldid=25956684”