Turpi úrfi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turpi úrfi
(Top Cat)
Topcat.jpg
Turpi úrfi (sárga) és a banda
Műfaj vígjáték

Rendező(k) William Hanna
Joseph Barbera
Hang(ok) Arnold Stang
Allen Jenkins
Maurice Gosfield
Leo DeLyon
Marvin Kaplan
John Stephenson
Főcím Top Cat!
Végefőcím Top Cat!

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Évadok 1
Epizódok 30
Gyártás
Producer(ek) William Hanna
Joseph Barbera
Részenkénti játékidő 22 perc
Gyártó Hanna-Barbera
Sugárzás
Eredeti adó Amerikai Egyesült Államok ABC
Eredeti sugárzás 1961. szeptember 27.1962. április 18.
Magyar adó 1. szinkronnal
MTV1
2. szinkronnal
MTV2
TV2
Cartoon Network
Boomerang
Kronológia
Kapcsolódó műsor(ok) Turpi úrfi és a Beverly Hills-i macskák (1987)
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Turpi úrfi (eredetileg angolul: Top Cat, az Egyesült Királyságban Boss Cat) a Hanna-Barbera által készített színes, amerikai televíziós rajzfilmsorozat, amely 1961. szeptember 27. és 1962. április 18. között futott az ABC csatornán. A címszereplő, Top Cat (magyar fordításban Turpi úrfi), aki egy piti manhattani városi macska-(bűn)banda vezére. Annak ellenére, hogy nagy sikert aratott az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban és az Egyesült Királyságban, csak 30 epizód készült belőle.

Magyar nyelven három szinkronváltozata készült, először a Magyar Televízió sugározta 1985-től 1990-ig, majd a TV2 is műsorra tűzte 1997-től 1999-ig. Magyar nyelven 2012 óta második szinkronváltozatával sugározza a Boomerang. Angol szinkronnal látható volt Magyarországon a Cartoon Networkön is 1999-től 2001-ig, illetve 2005-től 2012-ig a Boomerangon. A mesének készült egy filmje: Turpi úrfi és a Beverly Hills-i macskák

Szinkronok, névváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Turpi úrfit több néven és szinkronnal is adták, sok szereplőnek eltérő neve is volt egyben. Ma a második szereposztás szerinti szinkronváltozatot sugározzák.

Szereplő neve Magyar hangja
Magyarul Angolul Első szereposztás[1] Második szereposztás[2]
Turpi úrfi Top Cat Bodrogi Gyula Papp János
Pepi (1. és 3. szo.)/Bütyök (2. szo.) Benny the Ball Pathó István Harsányi Gábor
Csucsu (1. és 3. szo.)/Csücsök (2. szo.) Choo-Choo Zenthe Ferenc Háda János
Pipec (1. és 3. szo.)/Ficsúr (2. szo.) Fancy-Fancy Nádai Pál Kolos István
Kobak (1. és 3. szo.)/Gógyi (2. szo.) Brain Verebély Iván Alföldi Róbert
Izé (1. és 3. szo.)/Csoki (2. szo.) Spook Tyll Attila Pusztaszeri Kornél
Szimat (1. szo.)/Cövek (2. szo.)/Fogdmeg (3. szo.) Officer Charlie Dibble Horváth Pál Áron László

És még sokan mások (2. szereposztásban): Bregyán Péter, Csurka László, Czigány Judit, Dobránszky Zoltán, Horkai János, Izsóf Vilmos, Kokas László, Komlós András, Láng József, Pathó István, Rudas István, Sajgál Erika

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turpi úrfi egy manhattani szemeteskukában él, bandájának tagjaihoz hasonlóan, melyet Szeszély, Kísértet, Bendő Benő, Agy és Csucsu alkot. A Turpi úrfi karaktereit egy amerikai tévés komédia, a The Phil Silvers show inspirálta. Arnold Stang kölcsönözte Turpi úrfi hangját, míg Maurice Gosfield, aki Duane Doberman-t alakította a The Phil Silvers showban, szinkronizálta Bendő Benőt, a főszereplő kis növésű, kissé lassú, hebehurgya barátját és egyben segédjét.

A részek állandó mellékszereplője és mellékszála Cövek Károly biztos úr, egy rendőr, aki gyakran jár a macskák környékére, hogy elkaphassa és lecsukhassa őket, de ez irányú kísérletei rendre kudarcot vallanak. Cövek megjelenését Allan Jenkinsről mintázták, aki őt szinkronizálta. A sorozat népszerűségét jellemzi, hogy a Dibble szó (Cövek biztos úr angol neve) az amerikai köznyelvben a rendőrökre használt szleng kifejezéssé vált.

1985-ben Turpi úrfi feltűnt a Maci Laci kincset keres-ben, benne számos más Hanna–Barbera-szereplő társaságában. 1991-ben egy tinédzser macska képében tűnt fel az NBC Hé, Maci! című animációs sorozatában. 1987-ben a Turpi úrfiból mozifilm is készült Turpi úrfi és a Beverly Hills-i macskák címmel, amelyben a banda egy fiatal lánynak segített megszerezni a rá hagyott örökséget. Ezen kívül számos más rajzfilmben tűnt még föl Turpi úrfi, illetve a sorozat egyéb szereplői.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szereplőlista a második szinkronváltozatban használt neveket, szinkronhangokat részesíti előnyben, mivel ezt a szinkronváltozatot sugározzák jelenleg.

Turpi úrfi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turpi úrfi a bandavezér macska, aki a legokosabb, de főleg legravaszabb macska a csapatból. Felelősséget érez barátai jóléte és megfelelő ellátása iránt, ezért - legtöbbször Cövek közeget kihasználva - jól kitervelt, fondorlatos tervei segítségével próbál számukra ételt, szállást, vagy pénzt szerezni. Ezek megszerezése közben viszont a törvény számára nem akadály, sokszor magával rántva ezzel a banda többi tagját.
Magyar hangja: Papp János (eredetileg Bodrogi Gyula. A filmben, az első szinkronváltozatban Maros Gábor, második szinkronváltozatban Dunai Tamás)

Bütyök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bütyök egy kék bundájú macska, a banda legfiatalabb tagja. Felnéz Turpira, legtöbbször nem látja át terveit, de úgy gondolja, Turpi akármit mond vagy tesz, az csak javára válhat. A legjószívűbb macska a bandából, sokszor Turpi lelkiismereteként is funkcionál, de gyakran előfordul az is, hogy Turpi helyett ő végzi el a piszkos munkát, amiből ő észre sem vesz semmit.
Magyar hangja: Harsányi Gábor (eredetileg Pathó István. A filmben, az első szinkronváltozatban Kerekes József, második szinkronváltozatban Csőre Gábor)
Névváltozatai: Pepi (a másik két szinkronváltozatban), Benő (a filmben)

Cövek közeg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cöveg közeg egy törvénytisztelő, kedves rendőr, körzetének csupán egyetlen gondja van, Turpi úrfi. Turpi rengetegszer ki is használja őt terveihez, így Cövek kötelességének érzi Turpi lebuktatását egyszer, ami nem akar sikerülni neki, mert a macska mindig másképp jár túl az eszén.
Magyar hangja: Áron László (eredetileg Horváth Pál. A filmben, az első szinkronváltozatban Perlaki István, második szinkronváltozatban Koroknay Géza)
Névváltozatai: Szimat (eredetileg), Fogdmeg (a film első szinkronváltozatban)

Csücsök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csücsök egy rózsaszín bundájú macska, aki Turpi legjobb barátja. Csücsök sokszor figyelmezteti Turpit terveinek veszélyességére, amit általában nem vesz komolyan. Egy leégett házban lakik eredetileg, ahogy azt az első részben láthatjuk.
Magyar hangja: Háda János (eredetileg Zenthe Ferenc. A filmben, az első szinkronváltozatban Varga T. József, második szinkronváltozatban Pusztaszeri Kornél)
Névváltozatai: Csucsu

Ficsúr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ficsúr egy barna kandúr, aki egyik legokosabb tagja a bandának, és leghűségesebb segítője Turpinak. Szabadidejében általában nőkkel találkozik, majd Turpi hívására faképnél hagyja őket. Karaktere Cary Grant személyéről lett mintázva.
Magyar hangja: Kolos István (eredetileg Nádai Pál. A filmben, az első szinkronváltozatban Bor Zoltán, második szinkronváltozatban Fesztbaum Béla)
Névváltozatai: Pipec

Csoki[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoki a csapat legidősebb tagja, barna bundája van, rajta látszik meg leginkább, hogy sikátorban él: sokszor használ szlenget, a szavak közt sokszor használja az izé kifejezést, valamint öltözködése neki a legcsapzottabb. Tapasztalt pókerjátékos, megjelenésében hasonlít Ficsúréhoz, habár jóval szétszórtabbnak néz ki.
Magyar hangja: Pusztaszeri Kornél (eredetileg Tyll Attila. A filmben, az első szinkronváltozatban Harsányi Gábor, második szinkronváltozatban Faragó József)
Névváltozatai: Izé

Gógyi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gógyi a csapat legkevésbé okos tagja, analfabéta, Turpi terveit, utasításait is sokszor nehezen képes felfogni. A csapat lebuktatója is volt már nem egy esetben. Megjelenésében alacsony, csenevész, gyenge testalkatú, vörös bundájú macska. Gyakran fecsegi el Turpi és a banda titkait Cöveknek akaratlanul is.
Magyar hangja: Alföldi Róbert (eredetileg Verebély Iván. A filmben, az első szinkronváltozatban Kocsis György, második szinkronváltozatban Cseke Péter)
Névváltozatai: Kobak

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]