Turáni átok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A turáni átok egy legenda, amely szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés.
A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen, és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban. [1][2]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Alaattin Oguz: THE INTERPLAY BETWEEN TURKISH AND HUNGARIAN NATIONALISM: OTTOMAN PAN-TURKISM AND HUNGARIAN TURANISM (1890-1918)
- ↑ Max Müller és a turáni átok, nyest.hu, 2011. július 8.
 |
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
