Turán
Turán (perzsául: توران) a letelepedett iráni népektől északra, az Oxus (mai nevén az Amu-darja) folyón túl elterülő közép-ázsiai sztyeppék vidékének neve az iráni mitikus és epikus hagyományban. Ebben az alakban a középperzsa nyelvben fordul elő először. Területét neveik alapján iráni nyelvű, lovasnomád népek lakták. Az arab történetírők a Transzoxánia névvel azonos értelemben használták. A terület a 16. században mint Turkesztán vált ismertté Európában. [1]
Tartalomjegyzék |
A név eredete [szerkesztés]
A kifejezés a perzsa nyelvből származik. A Sáhnáme (Királyok könyve), a perzsa irodalom leghíresebb és számos ázsiai országban máig népszerű műve, amely a 10. században született, a következőképpen írja le, hogy Feridún király, a perzsák első sahja hogyan osztotta fel birodalmát három fia között:
|
"Elsőbben is Szelmet hívta elő s neki |
|
(Radó Antal fordítása)
|
Turáni-alföld [szerkesztés]
A Turáni-alföld a mai Közép-Ázsia nagy részére kiterjedő, sztyeppékkel borított síkság. [megj 1]
Turáni embertípus [szerkesztés]
Az embertan (fizikai antropológia) megkülönbözteti a turáni vagy turanid embertípust. Ez az emberi ún. "rasszok" ("emberfajták") egyike, amely az europid és mongolid "nagyrasszok" közötti átmeneti formának tekinthető. Tiszta formájában Belső-Ázsia egyes területeinek lakóira jellemző, de más típusokkal keveredve számos ázsiai és európai embercsoportnál kimutatható.
Turáni népek és nyelvek [szerkesztés]
A turáni népek az eurázsiai sztyeppei civilizáció területén, illetve hatókörében élő egykori népek, illetve mai utódaik összefoglaló elnevezése. A fogalom főleg a 20. század első felében volt elterjedt, de néha még ma is előfordul. A csoportosítás alapja az a megfigyelés volt, hogy ezek a népek mindmáig számos közös kulturális, antropológiai és részben nyelvi vonást őriznek.
A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek (ujgurok, kazakok, oszmán-törökök, kipcsakok stb.), szkíták (szittyák), hunok, avarok, mongolok, mandzsuk, magyarok [megj 2]. Később a japánokat is idesorolták, a japán nép eredetére vonatkozó felismerések alapján.
A turáni nyelvek fogalmát a mai összehasonlító nyelvészet nem használja. Azonban hasonló értelmű az urál-altaji nyelvcsalád fogalma, amely modern elméletként a 20. században jelent meg. Ez nagyrészt ugyanazokat a nyelveket foglalja magába, azzal a különbséggel, hogy az urál-altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvek rokonságát a rendszeres hangmegfelelések elemzésével és más tudományos nyelvészeti módszerekkel vizsgálják.
Lásd még [szerkesztés]
Megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ A tulipán őshazája ez a vidék, amely a magyar népművészet leggyakrabban használt motívumainak egyike.[forrás?]
- ↑ A magyar népnek a turáni népek közé sorolását alátámasztotta a török népekkel való ismert nyelvi-történelmi kapcsolataink mellett számos zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzam, továbbá történeti hagyományaink hun-magyar azonosságtudata. és a finnugor nyelvű népek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
További információk [szerkesztés]
- Kiszely István: Embervilág. A Föld benépesülése és mai lakói, Egyetemi jegyzet az ELTE Bölcsész Karán, Bp., 1991.
- Kiszely István: A magyar ember. A Kárpát-medence embertörténete I-II., Bp., Püski Könyvkiadó, 2004.
- Schmidt József: Turánizmus, Nyugat, 1925. 20. szám
- Sáhnáme, a királyok könyve (részlet)
- Dr. Baranyi Tibor Imre: Turán
- A Magyar-Turán Alapítvány honlapja
