Tukánfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Szivárványcsőrű tukán (Ramphastos sulfuratus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tukánfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tukánfélék témájú médiaállományokat és Tukánfélék témájú kategóriát. |
A tukánfélék (Ramphastidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család.
Ebbe a családba jelenleg 43 élő faj tartozik.
Kifejlődésük, rendszertani besorolásuk[szerkesztés]
A legelső igazi tukánfélék, a kora pleisztocén korban, körülbelül 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Korábban ebbe a madárcsaládba, a tukánok mellett - melyet a Ramphastinae alcsaládszintű taxon fogott össze -, még másik három alcsalád is volt (Capitoninae, Lybiinae és Megalaiminae). A DNS-vizsgálatoknak köszönhetően, ez a három alcsalád és az egyik madárnem, elnyerték a családszintű jogukat; így létrehozták: a bajuszosmadárfélék (Capitonidae), a Lybiidae, a Megalaimidae és a Semnornis nemből a Semnornithidae családokat. Miután kivonták a tukánfélék családjából bajuszosmadarakat, bajszikákat, az afrikai, illetve ázsiai rokonokat; előszedtek egy régebbi taxont, a Ramphastidest, mely összegyűjtse ezeket.[1][2][3][4]
Tudnivalók[szerkesztés]
A tukánok avagy borsevőfélék az első pillantásra felismerhetők hatalmas, különös alakú és a kávaéleken fűrészelt csőrükről. Ez a csőr különösen nagy, tövén igen vastag, vége felé jelentékenyen összenyomott; a csőr az ormán éles. A méretéhez képest rendkívül könnyű, mivel fala – akár a hasonlóan nagy csőrű orrszarvú madaraké – nagyon vékony. A csőr üreges; azt belülről finom csontokból álló hálózat merevíti úgy, hogy az bármely irányból jövő nyomásnak ellenállhasson, ezért könnyűsége dacára igen szilárd. Orrlyukaik hátrafelé nyílnak.
Nyelvük igen hosszú, de keskeny; mivel előre néző rojtok szegélyezik, némileg a tollhoz hasonlít. Ezért – bár az egész család valamennyi tagjának ilyen a nyelve – az egyik nemzetség a tollnyelvű, Pteroglossus nevet kapta – ebbe a nemzetségbe 14 faj tartozik. Tollazatuk hosszú, lágy és rendkívül tarka. Vetélőujjuk van.
A legtöbb tukánféle az amerikai szárazföldön, a térítő körök között él. Uralkodó színük általában a fényes fekete, amit hátukon, torkukon vörös, fehér vagy sárga foltok tarkítanak, farkuk pedig csíkos.
Rendszerezés[szerkesztés]
A családba az alábbi 5 nem tartozik:
- Andigena Gould, 1851 – 4 faj
- Aulacorhynchus Gould, 1835 – 11 faj
- arasszári (Pteroglossus) Illiger, 1811 – 14 faj
- Ramphastos Linnaeus, 1758 – 8 faj; típusnem
- Selenidera Gould, 1837 – 6 faj
Képek[szerkesztés]
-
Vörösfarkú arasszári (Pteroglossus erythropygius) -
Bodrosfejű arasszári (Pteroglossus beauharnaesii) -
Feketecsőrű tukán (Ramphastos vitellinus)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Simpson, S. F., & Cracraft, J. (1981). The phylogenetic relationships of the Piciformes (Class Aves). The Auk, 481-494.
- ↑ LL Short, JFM Horne (2002) Family Capitonidae (barbets). in del Hoyo J., Elliott A. & Christie D.A. (2004) Handbook of the Birds of the World. Volume 7. Jamacars to Woodpeckers Lynx Edicions, Barcelona ISBN 84-87334-37-7
- ↑ Charles Sibley|Sibley, Charles Gald & Jon Edward Ahlquist|Ahlquist, Jon Edward (1990): Phylogeny and classification of birds. Yale University Press, New Haven, Conn.
- ↑ Moyle, R. G. (2004). Phylogenetics of barbets (Aves: Piciformes) based on nuclear and mitochondrial DNA sequence data. Molecular phylogenetics and evolution, 30(1), 187-200.
Források[szerkesztés]
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
- Vigors, N.A. 1825. Sketches in ornithology; or, observations on the leading affinities of some of the more extensive groups of birds. The Zoological Journal 2: 37–70; 182–197; 368–405. BHL Reference page.
- Vigors, N.A. 1825. Observations on the Natural Affinities that connect the Orders and Families of Birds. Transactions of the Linnean Society of London 14(3): 395-517. BHL
