Beosztás (felsőoktatás)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás [1][2] alapján az oktatói-kutatói pályának – emelkedő hierarchia szerint – az alábbi beosztásait (valójában ezek munkakörök és egyúttal címek [3]) különböztetik meg:
- Oktatói munkakörben[4]:
- tanársegéd
- adjunktus
- főiskolai docens, illetve egyetemi docens
- főiskolai tanár, illetve egyetemi tanár
- Kutatói munkakörben[5], illetve kutatóintézetekben és egyetemeken levő akadémiai kutatóhelyeken:
Az oktatói munkaköri elnevezések (az alábbi kiegészítéssel) egyúttal munkaköri címek is, melyet az adott munkakörben lévő az adott alkalmazás fennállása alatt (annak megszűnéséig) használhat is.[3]
Az egyetemi tanár[6]) és a vonatkozó törvényi szabályozás hatálybalépéséig a cím használatára jogosultságot szerzett főiskolai tanár[7][8]) jogosult a professzori cím használatára, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg.[4]
Nevek megadásakor előbb általában a tudományos fokozatot, majd a nevet és a beosztást (címet) adják meg (például Dr. X. Y. docens). Kivétel ez alól a professzorok megszólítása: pl. Igen tisztelt Professzor úr! De szokásos a beszélt nyelvben az X. Y. professzor forma is.
Források [szerkesztés]
- ↑ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, NEGYEDIK RÉSZ
- ↑ 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.), 27.§ (2) bek.
- ^ a b 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.), 27.§ (2) bek.
- ^ a b Nftv., 27.§
- ↑ 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.), 33.§ (2) bek.
- ↑ Nftv., 28.§ (5) bek.
- ↑ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, 149.§ (3) bek
- ↑ Nftv., 106.§ (7) bek.
Lásd még [szerkesztés]
|
|||||
