Tudatos álmodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tudatos álmodás az álmodás egy fajtája, melynél az alvó személy tisztában van tudatállapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően bármely elemét befolyásolhatja vagy meghatározhatja. A tudatos álmot éber álomnak, tiszta álomnak vagy (az angol lucid dream kifejezésből) lucid álomnak is nevezik. Az éber álmodás egyaránt lehet spontán, vagy szándékosan előidézett élmény.

Elsajátítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudatos álmodás megtapasztalásához többféle módszer áll rendelkezésre, közös jellemzőjük, hogy a személy tudatát, gondolkodását felkészíti az álombéli tudatosságra, a tudatra ébredésre.

Valóságteszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legegyszerűbb, leggyakoribb és egyben leginkább sikerrel kecsegtető módszer az úgynevezett „valóságteszt”. Az alany a mindennapi helyzetekben, például vásárláskor, utcán sétálva, táplálkozás, tisztálkodás közben stb. megvizsgálja saját magát, gondolkodását és környezetét, hogy olyan körülményeket találjon, amit esetleg csak álmodás vagy épp nem álmodás közben tapasztalhat. Ez a szokása előbb-utóbb álmában is előjön, ahol álom állapotra utaló jeleket fog felfedezni, s ez előidézheti a tudatos álmot.

A valóságteszt során az alanynak érdemes felidézni az aznapi dátumot, visszaemlékezni, milyen ruhát vett fel, mit evett, felidézni, mi vár rá még aznap. Az álmodás során valószínűleg ezekre nem vagy csak nehezen emlékszik, és azonnal rájön, hogy épp álmodik. Ha viszont a valóságtesztet könnyelműen, figyelmetlenül végzi, akkor álmában a tesztelés során szintén könnyelmű lesz, és hamis adatokat fog felidézni, így a tudatra ébredés nem fog sikerülni.

Jelzőkészülék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alvásnak több fázisa van, az álmodás túlnyomórészt a REM fázisban történik. Jellemzője a gyors szemmozgás, szabálytalan légzés, a mozgatóizmok átmeneti lebénulása (alvásparalízis). Egy készülék a gyors szemmozgás érzékelése esetén jeleket küld az alvó személynek (például fényvillanásokat a szemhéjra), aki ezt érzékeli és tudatára ébredhet.

Tudat megőrzése az elalvás során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez tekinthető a legnehezebb módszernek. Elalváskor az alany tudatánál marad: a külvilág ingerei helyett fokozatosan az elméje által gyártott ingereket kezdi felfogni, és megtapasztalja az alvási paralízist is (ez utóbbi kellemetlen is lehet, az okait nem ismerőknek gyakran félelmetes élmény).

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudatos álmodásnak annyi módszere és sajátossága lehet, ahány tudatos álmodó létezik. Van, aki egyetlen álmára sem emlékszik, másnak tanulnia sem kell a tudatos álmodást, mert enélkül is így álmodik.

Az első élmények általában néhány másodpercesek/percesek, és homályosan felfogottak. Az álmodó a siker izgalmától eleinte könnyen felébredhet, vagy beleeshet olyan csapdákba, mint például a hamis felébredés. Ebben az esetben az alany azt hiszi, hogy felébredt a tudatos álmából, ám valójában még mindig álmodik, viszont már nem tudatosan. Még hamis felébredés sem kell ahhoz, hogy az élmény során a tudatosságot elvesztve bármikor átcsússzon hagyományos álomba.

Léteznek az ébredést elősegítő, és a tudatos álmot meghosszabbító technikák is. Ha az álmodó elvesztené az uralmát az álom felett, vagy bármilyen oknál fogva fel akar ébredni, elég ha fixálja a tekintetét. Ezzel a valóságban megszünteti a szem REM-mozgását, és felébred. Ha viszont úgy érzi, hogy közeledik az ébredés, elég ha álmában körbeforog párszor. Ez általában segít meghosszabbítani a tudatos álmot.

Az érzékelés tökéletesen valósághű lehet. A mozgás, látvány, hang, íz, szag, tapintás elevensége és tisztasága teljesen megtéveszthetné az alanyt, ha nem tudná, hogy csupán álomról van szó.

Álomkutatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paul Tholey[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paul Tholey (1937-1998) Európa egyik legfontosabb tudatos álmodással foglalkozó kutatója volt.

Egyetemi évei alatt matematikát és pszichológiát hallgatott, később a Frankfurti Egyetem pszichológia professzora, és a Braunschweigi Műszaki Egyetem sportpszichológia professzora volt. Tudatos álomról szóló tanulmányai mellett 1987-ben megszervezte az első tudatosálom-kutatás kongresszust, és tagja volt több tudattal foglalkozó szervezetnek is.

Legfontosabb könyve a témában az Alkotó Álom.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]