Tucemán-amazon
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Amazona tucumana (Cabanis, 1885) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Tucemán-amazon témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tucemán-amazon témájú médiaállományokat. |
A Tucemán-amazon (Amazona tucumana) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az Andok keleti lejtőin, Bolívia délkeleti és Argentína északi részén honos. Hegyi erdők lakója, telelni alacsonyabb területekre vonul.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 31 centiméter, testtömege 320 gramm. Tollazata zöld színű, jól látható fekete szegélyezettséggel. Homloka és feje tetejének elülső része vörös, combja narancssárga. Szárnyának kézevező tollai vörösek. Fehér gyűrűje van.
Életmódja [szerkesztés]
Az Andok hegyvidéki erdeiben él, nyaranta 1000 és 2000 méter közötti magasságokban él, telente levonul a védettebb völgyekbe. Tápláléka magvakból áll, de fogyaszt gyümölcsöt, bogyókat, diót, virágokat és rügyeket is.
Szaporodása [szerkesztés]
Költésideje októbertől februárig tart. Fészekalja 3-4 db tojásból áll, melyen átlag 27 napig kotlik. A fiak 53 naposan válnak röpképessé és még 3-4 hónap mire önállóvá válnak.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- Diszmadarmagazin.hu

