Tarnó
| Tarnó (Trnovo) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Turisztikai régió | Turóc |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1256 |
| Polgármester | Ján Lukáč |
| Irányítószám | 038 41 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 457 m |
| Terület | 7,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tarnó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 18° 51′ 30″ | |
| Tarnó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tarnó (szlovákul Trnovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 2011-ben 253 lakosából 245 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Turócszentmártontól 10 km-re délnyugatra a Turóc bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1256-ban IV. Béla adománylevelében "Tarnouch" alakban említik először. 1262-ben "Tarnouc", 1267-ben "Turnouk", 1381-ben "Tarnouch", 1456-ban "Tarnocz", 1573-ban "Trnov", 1578-ban "Tarnoucz alias Trnow", 1598-ban "Tharnow", 1601-ben "Trnow" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1578-tól a zniói uradalom része, majd a 18. századtól több nemesi család birtoka. 1360-tól említik a források a helyi nemes családot a Tarnóiakat. A család leghíresebb tagja 1517-ben II. Lajos király kamarása Tarnói János, aki sok más főúrral együtt a mohácsi csatában esett el. 1785-ben 62 házában 284 lakos élt. 1828-ban 57 háza és 411 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaság mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. Híres szűcsmesterek voltak.
Vályi András szerint " TÁRNO. Ternovo. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Szent Péterhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában vannak a’ helyekben értz erek, mellyek már régen mívelésben nintsenek; szép gyümöltsösei is vagynak." [2]
Fényes Elek szerint " Tarnó, tót falu, Thurócz vmegyében, Trencsén vmegye szélén fekvõ hegyek közt. Számlál 122 kathol., 285 evang., 4 zsidó lak. Földje sovány, de erdeje szép; legelõje elég; gyümölcse pedig sok. F. u. többen." [3]
1910-ben 292 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
2001-ben 210 lakosából 209 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
