Triamterén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Triamteren.svg
Triamterén
IUPAC név
6-fenilpteridin-2,4,7-triamin
Azonosítók
CAS-szám 396-01-0
ATC kód C03DB02
PubChem 5546
DrugBank APRD00079
Kémiai adatok
Képlet C12H11N7 
Moláris tömeg 253,263 g/mol
Fizikai adatok
Olvadáspont 316 °C
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 30-70%
Fehérjekötés 67%
Metabolizmus hidroxitriamterénné egyesül
Felezési idő 1-2 óra, aktív metabolit 3 óra
Kiválasztás vese <50%, 21% változatlanul
Terápiás előírások
Terhességi kategória

D(US)

Jogi státusz

receptköteles(US)

Alkalmazás szájon át

A triamterén (INN: triamterene) sárga kristályos por (op. 316°C). Vízben és etanolban alig, ammónia és NaOH híg vizes oldatában, valamint dimetilformamidban oldódik.

Káliumvisszatartó vízhajtó. Más (vérnyomáscsökkentőként vagy ödéma ellen adott) vízhajtókkal együtt alkalmazzák.

Bár véletlen besorolásos kontrollos vizsgálat nem erősítette meg a hatékonyságát, a triamterént alkalmazzák Ménière-betegség[1] ellen is.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Triamterenum néven hivatalos.

Tartalomjegyzék

Hatásmód [szerkesztés]

Az epiteliális nátriumcsatornák (ENaC) gátlásával hat. Ezek a csatornák a vese gyűjtőcsatornájának belső oldalán találhatók, valószínűleg ligandvezéreltek[2] (működésük még nem teljesen tisztázott), és a H+-, Li+- és Na+-ionok számára átjárhatóak. A teljes nátriumvisszaszívás 1–2%-a itt történik. A nátriumkoncentráció szabályozza a szervezet vízháztartását. (A vízhajtók nem a vizeletkiválasztást növelik, hanem a sókiválasztást. A sókoncentráció csökkenésének a következménye a megnövekedett vizeletkiválasztás.)

A triamterén gátolja az Na+-ionok átjutását a csatornán, ezáltal a K+-ionok Na+-ionokra cserélődését. (Ezen felül a H+-kiválasztást is, azt a mechanizmust, mellyel a szervezet a savfeleslegtől megszabadul.)

A csatorna működését az aldoszteron vezérli, a triampterén azonban az amiloridhoz hasonlóan az aldoszterontól függetlenül hat (ellentétben pl. a spironolaktonnal, mely az aldoszteron hatását gátolja).

Mellékhatások, ellenjavallatok [szerkesztés]

Legfontosabb mellékhatás lehet a hiperkalémia[3], ezért nem ajánlott más kálium-megtartó szerekkel kombinálni.

Gyenge folsav antagonista, ezért növeli a fejlődési rendellenesség veszélyét, különösen a terhesség elején[4].

A vér emelkedett húgysavtartalmát okozhatja, ami hosszabb távon köszvényhez vezet. Vesekövet okozhat részben közvetlen, részben a kalcium-oxalát[5] kristályosodása révén. Krónikus vesebetegség esetén ezért (és a hiperkalémia veszélye miatt) ellenjavallt.

Súlyos májbetegség esetén fokozott figyelem szükséges.

Cukorbetegeknek nem ajánlott, mert befolyásolhatja a vércukor-szabályozást: okozhatja a vércukorszint leesését, de a cukorbetegség súlyosbodását is.

Doppingszer [szerkesztés]

A többi vízhajtóhoz hasonlóan tiltott doppingszer[6].

A sportolók szervezetében nincs felesleges folyadék. A vízhajtók a(z esetleg hőségben folytatott) megerőltető fizikai aktivitással együtt kiszáradáshoz, hypovolaemiához[7], izomgörcsökhöz és alacsony ortosztatikus[8] vérnyomáshoz vezethetnek[9].

2006-ban Serene Ross amerikai atlétanőt két évre eltiltották hidroklorotiazid (kalcium-visszatartó vízhajtó) és triamterén használata miatt[10].

Készítmények [szerkesztés]

Magyarországon nincs[11], de a nemzetközi gyógyszerkereskedelemben nagyon sok triamteréntartalmú szer van forgalomban[12] mind önállóan, mind kombinációban.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Morbus Ménière (Vitalitás betegségenciklopédia)
  2. Epithelial Sodium Channel: A Ligand-Gated Channel? (Nephron Physiology)
  3. A kálium-szint túlzott emelkedése, mely veszélyes szívritmuszavarokat és akár hosszabb ideig tartó tachycardiát okozhat.
  4. Rizikófaktorok a terhesség alatt (InforMed)
  5. Lásd oxálsav.
  6. A Kormány 99/2007.(V. 8.) rendelete a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
  7. A vér kórosan lecsökkent mennyisége.
  8. Álló testhelyzetben mért.
  9. Elektrolit anyagcsere (Technische Universität, München)
  10. Doping Suspensions (USATrack&Field)
  11. Triamterene (OGYI)
  12. Triamterene (DrugsAbout.com)

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

  • dr. Radó János: Stroke, a hirtelen csapás (Hypertonia és a kardivaszkuláris rendszer, 2009/3, 23. oldal: A sóhajtó vízhajtó – avagy a vízhajtók szerepe a magasvérnyomás-betegségben)
  • Bán Erika-Gyöngyi, Dóczi K. Zoltán: Orvosi gyógyszertan

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

  • Vese
  • Vizelethajtó gyógyszerek
  • Doppingvétség miatt eltiltott sportolók listája
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Triamterene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Potassium-sparing diuretic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ménière's disease című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Epithelial sodium channel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyperkalemia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypovolemia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.