Trg (Ozaly)
| Trg | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ozaly |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Biserka Vranić |
| Irányítószám | 47280 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 169 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 15° 30′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 15° 30′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trg falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 15 km-re északra, községközpontjától 3 km-re keletre a Kulpa jobb partján, a folyó kanyarulatában fekszik.
Története[szerkesztés]
A Kulpa kanyarulatában, mely itt egy valóságos félszigetet alkot már a középkorban állt település, mely a félsziget neve után horvátul Ključnak neveztek. Trg eredetileg nem a mai helyén, hanem kissé lejjebb a mezőn állt, azonban a sorozatos ellenséges betörések miatt 1329-ben lakóit a biztonságosabb, a folyótól három oldalról védett mai helyére költöztették. 1329. június 17-én Mikcs bán megerősítette kiváltságaikat, melyet 1459-ben a zágrábi káptalan írásban újra lefektetett. A település Mindenszentek tiszteletére szentelt gótikus plébániatemplomát és Leonard nevű papját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában "omnium sanctorum de Foro" alakban. A falut latinul ugyanis Forumnak hívták, ennek felel meg mai horvát neve is mely vásárteret, piacot jelent. 1544-ben Ozaly vára és uradalma a Frangepánoktól a Zrínyiek fennhatósága alá került, akik megpróbálták az uradalom területén élők kiváltságait alaposan megnyirbálni és főként a török elleni harcok kiadásainak fedezésére adót fizettettek velük. Jogaikat csak a 18. században Mária Terézia uralkodása alatt nyerték részben vissza. Az 1668-as egyházlátogatás szerint temploma falazott. Főoltára a Mindenszentek, egyik mellékoltára a Boldogságos Szűzanya, míg újonnan épített másik mellékoltára Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére volt szentelve. A templom tágas volt, sekrestyéje és szentélye boltozott, a többi rész mennyezete fából készült. Fából építették harangtornyát is, melyben két harang volt. A plébániának nem volt anyakönyve, de épülete teljesen új volt. Ma a templom kerítésének bejáratánál balra találhatók a régi plébánia romjai, melyből mára csak a külső falak maradványai maradtak meg. A plébánosnak hét hold földje volt Ključon, két hold Podbrežjén, kettő a Kulpa túloldalán, melyet Zrínyi Pétertől kapott csereként. A plébánosnak öt jobbágy adózott. A templomon kívül a falunak még egy Szent Katalin kápolnája is volt, mely közvetlenül a Kulpa mellett álló dombon a Katarinšćak-forrásnál állt. Körülötte temető volt, ezért innen még manapság is kerülnek elő emberi csontok. Az 1668-as vizitáció újjonan építettnek mondja, melynek oltárát Babonics Boldizsár özvegye Mihalics Katalin építtette. A kápolnának Zrínyi Katalin hagyatékán kívül száz forint vagyona volt, melyet egy harcban elesett katona hagyott rá. A falut fekvéséből adódóan gyakran pusztították árvizek, így 1810-ben, 1815-ben, 1816-ban és 1824-ben is. Az iskola alakövét 1856 augusztus 29-én rakta le Josip Hederić plébános és 1862-re készült el teljesen. Az épület ma is áll. Ide jártak a helyieken kívül a szomszédos Polje, Trešćerovac, Zorkovac, Mirkopolje sőt egy ideig Ozaly gyermekei is, mert ott ekkor még nem működött iskola. Első tanítója Stjepan Kovačina volt, aki 1871-ig működött itt. A falunak 1857-ben 393, 1910-ben 487 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 185 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 393 | 456 | 407 | 430 | 453 | 487 | 476 | 478 | 491 | 503 | 517 | 451 | 416 | 403 | 287 | 185 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] a 14. században már állt. A templomot a 18. század végén barokk stílusban építették át, oltárai a 17. századból, kis rozzant állapotú orgonája a 18. századból származik. A templom a település központjában, a Kulpa-folyó mentén található. A középkori épületből a szentély alaprajza és ablakai maradtak meg. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, keskenyebb téglalap alakú szentéllyel, a szentélytől északra levő sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A belső falfestményeiből ma két réteg látható a 16. századból, illetve a késő barokk időszakból. Az északi falon a pálos mesterek által készített illuzionista oltár látható. A főoltár oltárképe 1765-ből származik.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Emilij Laszowski: Trg kod Ozlja. Vjesnik Arheološkog muzeja u Zagrebu, VI. évf. 1. sz. (1902)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-302.
