Kaszpi-tengeri gázvezeték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Transz-Kaszpi gázvezeték szócikkből átirányítva)
A Kaszpi-tengeri gázvezeték a Kaszpi-tenger alatt futna Türkmenbaşytól a Səngəçal terminálig, ahol összekötnék a törökországi Erzurumba tartó, már létező vezetékkel, ott pedig a tervezett Nabucco gázvezetékbe kerülhetne a Közép-Európába tartó földgáz.

A Kaszpi-tengeri gázvezeték (türkménül: Transhazar turbaly geçiriji) tervezett tenger alatti gázvezeték a türkmenisztáni Türkmenbaşy és az azerbajdzsáni Bakı között. Egyes elképzelések szerint Türkmenbaşyt a kazahsztáni tengizi mezőkkel is összekapcsolnák.[1]

A gázvezeték, ha megépül, Oroszország és Irán kikerülésével szállíthatna kazah és türkmén gázt Közép-Európába.

Leírása[szerkesztés]

Tervezett éves kapacitása 30 milliárd köbméter gáz, az építkezés becsült költsége mintegy 5 milliárd dollár. Bakıban az Erzurumba tartó Dél-kaukázusi gázvezetékkel kapcsolódna össze, ez pedig a Közép-Európába tartó majdani Nabuccóval.[2]

Az Egyesült Államok Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége (United States Trade and Development Agency, USDA) finanszírozta megvalósíthatósági tanulmányt a Granherne cég, a KBR leányvállalata készíti.[3] Nem valószínű azonban, hogy a közeljövőben a projekt túljut a tervezési szakaszon.

Kritikák[szerkesztés]

Oroszorszag és Irán, amelyeken jelenleg keresztülhalad a türkmén földgáz, keményen kritizálták a projektet. Alekszandr Golovin, a kaszpi ügyek orosz nagykövete azt állította, hogy egy újabb gázvezeték az egész régió jólétét veszélybe sodorná. [4] Az orosz természeti erőforrások minisztériuma szerint a Kaszpi-tengerbe fektetett olaj- vagy gázvezetékek környezetvédelmi szempontból volnának elfogadhatatlanok.[5] Oroszorszag azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy egy kaszpi-tengeri vezeték lefektetéséhez, függetlenül az útvonaltól, mind az öt olyan állam hozzájárulása szükséges, amelyek a tengeren littorális zónával rendelkeznek (azaz Oroszországéra is).[4] Irán azzal érvelt, hogy a közte és a Szovjetunió közt 1921-ben és 1940-ben kötött egyezmények még mindig érvényesek és ezek szerint a littorális államok hozzájárulása nélküli építkezés illegális volna.[6] A Transz-Kaszpi gázvezeték 1999-ben született terveire reagálva Oroszország és Irán 2001-ben és 2002-ben egy közép-ázsiai gázkartell létrehozását sürgette.[7] Nyugaton is megjelent egyfajta politikai aggodalom, mégpedig az, hogy Grúzia és Azerbajdzsán szorosabb együttműködése elszigetelné Örményországot, amely így Oroszországgal és Iránnal fűzné szorosabbra kapcsolatait.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Shamil Midkhatovich Yenikeyeff )(2008 november)"Kazakhstan's Gas: Export Markets and Export Routes" Archiválva 2009. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF). Oxford Institute for Energy Studies.
  2. Trans-caspian gas pipeline project: Azerbaijan might transit Kazakhstan gas to Georgia”, CAUCAZ.COM, 2006. április 23. (Hozzáférés ideje: 2007. május 20.) 
  3. KBR To Study Feasibility of Trans Caspian Pipeline”, Downstream Today, 2008. április 14. (Hozzáférés ideje: 2008. április 19.) 
  4. a b Sergei Blagov. „Russia Tries To Scuttle Proposed Trans-Caspian Pipeline”, EurasiaNet, 2006. március 28.. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. május 20.) 
  5. Russia says pipelines across Caspian Sea floor unacceptable”, RIA Novosti, 2007. január 25. (Hozzáférés ideje: 2008. június 1.) 
  6. Iran warns against trans-Caspian pipeline”, Asia Times, 1999. február 24.. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. május 20.) 
  7. Stephen Blank. „Russia Takes a Step Towards the Formation of a Natural Gas Cartel”, EurasiaNet, 2007. május 15.. [2007. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. május 22.) 
  8. Can OSCE Cope with the Caucasus? (By Miriam Lanskoy, Institute for the Study of Conflict, Ideology, and Policy, 1999. dec.

Külső hivatkozások[szerkesztés]