Tormay Cécile

Tormay Cécile portréja a Napkelet lexikonában

Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő.

Származása, tanulmányai

Tormay Cécile ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja Krenmüller (Tormay) Károly honvédőrnagyként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot. Édesapja Tormay Béla mezőgazdasági szaktekintély, az MTA tagja, államtitkár. Édesanyja Barkassy Hermin. Iskolai tanulmányai magántanulóként végezte. Német, olasz, francia, angol és latin nyelven eredetiben tanulmányozta a világirodalmat. 1900 és 1914 közötti külföldi utazásai nemzetközi ismertségét elősegítették.

Munkássága

Első könyvei az Apródszerelem, (1899) című novelláskötet és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt, (1911, amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A Régi ház, (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (1920–1921) naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) szól. Német, angol és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott. Klebelsberg Kunó felkérésére latinból magyarra fordítja középkori legendáinkat Magyar Legendárium, (1930) címen. Útiélményeiről szól a Firenzét bemutató A virágok városa (1935), és a Szirének hazája (1935) szicíliai útirajzok. Az ősi küldött című regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül férje, Kállay Miklós író fejezte be. 1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot.

Közéleti szerepe

Az 1919 januárjában létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet, amelynek célja Károlyi Mihály ellenzékének (főképp Bethlen István új pártjának) támogatása az 1919 tavaszára tervezett választásokon. Zichy Rafael (1877-1944) válása után 1925-ben megvádolta, hogy volt feleségével Pallavicini Eduardina grófnővel, Pallavicini Ede lányával leszbikus kapcsolatot tartott fenn. A kapcsolatot részletesen tárgyalta a korabeli baloldali sajtó. A botrány kirobbantója ellen végül a két nő rágalmazási pert indított. A bíróság – Horthy Miklós Kormányzó személyes közbelépésére – nekik adott igazat, Zichyt másfél év börtönbüntetésre ítélte. Tormay életében nem a grófnő volt az egyetlen nő: a háború előtt tizenöt évig fűzte gyengéd viszony egy Francesca Orsay nevű olasz nőhöz; élete utolsó évtizedében gróf Ambrózy-Migazzi Lajosnéval közösen vásárolt villájukban Mátraházán éltek.

1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhangúlag választották a Marie Curie halálával megüresedett székbe. Ez év július 16-ai megnyilatkozásában itt is síkraszállt Trianon ellen. 1936-ban Hankiss János, Horváth János, Pap Károly és Pintér Jenő, 1937-ben ugyanez a négy ajánló és Fredrik Böök jelölték a Nobel-díjra.

További művei

• Viaszfigurák 1918 – elbeszéléskötet
• Megállt az óra 1923 – novelláskötet
• Assisi Szent Ferenc kis virágai - Assisi Szent Ferenc Fiorettijének első magyar fordítása 1926

Irodalom

• Kollarits Krisztina: Egy bujdosó írónő - Tormay Cécile. Magyar Nyugat Kiadó, Vasszilvágy, 2010. ISBN 978-963-88450-8-5
• Varga Virág: A nőiség, nyelv és a kulturális identitás összefüggései Tormay Cécile Emberek a kövek között című regényében, Életünk 2010/10., 66-70
• Kollarits Krisztina: A biedermeier Pest regénye. Tormay Cécile: A régi ház = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán, Budapest, Ráció, 2009, 232-247. o.
• Kollarits Krisztina: Egy bujdosó írónő. Tormay Cécile = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán, Budapest, Ráció, 2009, 248-263. o. ISBN 978-963-9605-73-2
• Kádár Judit: Az antiszemitizmus jutalma. Tormay Cécile és a Horthy-korszak, Kritika 2003/3., 9-12.
• Királyi Könyvek
• Fazekas Sándor: Tormay Cécile ismeretlen arcai. Forrás, 2011.3. sz.
• Szigeti Csaba: Tormay Cécile Bujdosó könyvének műfaja. Forrás, 2011. 5. sz.

Külső hivatkozások

• Tormay írásai (magyar nyelven). [2007. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
• Tormay írásai (magyar nyelven). [2007. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
• Szerb Antal (1937.). „Tormay Cécile”. Nyugat 30 (5).