Torkos csütörtök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lengyelek kedvenc étele a pączki, melyet tłusty czwartek alkalmából fogyasztanak.

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek néha ma is nagyböjti hétvégékre, sőt akár hamvazószerda napjára is munkahelyi és iskolai összejöveteleket, bálokat, bőséges étkezéssel járó rendezvényeket. A torkos csütörtök hagyománya ennek következtében hamar megkopott és elhalt.

A rendszerváltást követően még évekig nem emlegették a torkos csütörtököt, mígnem a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, egyfajta vendéglői reklámfogásként az utóbbi években újjáélesztették emlékét, hagyományát. Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök [1]: azon európai országokban (pl. Olaszországban giovedí grasso, Lengyelországban tłusty czwartek, Németországban Fetter Donnerstag), ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, egyes források szerint az oka a gazdaságosság, és azért esne erre a napra mert a háztartásban mégis megmaradt húsételek ,hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett az elfogyasztásuk eme torkos napon, ez azonban a külföldi párhuzamokat tekintve téves lehet, korrigálása célszerűvé válhat.

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források [2][3] és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Az utóbb említett megközelítést olvashatjuk A Magyar Néprajzi Lexikonban, miszerint a hamvazószerdát követő második böjti napon, a böjtöt megszakítják, annak céljából, hogy a farsangi ünnepségek után megmaradt hús ételek elfogyasztásra kerüljenek.[4] Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.


Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb nevei: zabálócsütörtök, tobzócsütörtök, kövércsütörtök (Erdélyben), bodozúcsütörtök, csonka csütörtök, halottak húshagyata, halottak csetertekik, kisfarsang (utóbbi többjelentésű szó, a karácsonyi időszakot megelőző ünnep elnevezése is).

A nagy eszem-iszom emléke az ismert farsangi mondás is: "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".

A "Torkos Csütörtök" ma Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére felelevenítették a torkos csütörtök néphagyományát. Ezen a napon az akcióban részt vevő éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben féláron fogyaszthatnak a vendégek.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]