Tordatúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tordatúr (Tureni)
Tordatur latkep.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Komjátszeg, Mikes, Pusztacsán, Pusztaszentmárton
Polgármester Elena Daniela Mănăilă (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség 929 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2278 (2011)[2]
Magyar lakosság 497
Földrajzi adatok
Terület 74 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tordatúr  (Románia)
Tordatúr
Tordatúr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″
Református templom

Tordatúr, 1911-ig Túr (románul Tureni, korábban Tur) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvártól 15 km-re délkeletre, Tordától 9 km-re északnyugatra, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Túri-patak nevét először ugyan csak 1865-ben említették, mégis valószínű, hogy a falu a víznévről kapta a nevét. Ebben az esetben azonos eredetű lehet a Túr folyó nevével. Előtagja onnan származik, hogy Torda vármegyéhez tartozott és már a helységnévrendezés előtt is használták. Az első írásos adat 1276-ból való a névre (Thur).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban magyar lakosságú falu volt. A határában feküdt a később elpusztult Tadek (először 1270), Tonkháza (1356), Setétberek (1366), Hunyad (1424) és Baromlak (1444) falu. Az önálló Erdélyi Fejedelemség korában jelentős kisnemesi közösség lakta. Római katolikus plébániája 1827-ben alakult. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.

Három falurésze: a délkeleti, a hasadék menti domboldalakon elterülő Doszuj, az Országútja vagy Felszeg és keleten a Szityija vagy Alszeg.

A hasadék északi bejáratánál 1952 és 1994 között mészkőbánya üzemelt.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1016 lakosból 488 volt román, 462 magyar és 55 cigány nemzetiségű; 533 görög katolikus, 202 református, 174 unitárius és 98 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 1134 lakosából 637 volt magyar és 497 román anyanyelvű; 508 görög katolikus, 260 református, 236 unitárius, 109 római katolikus és 14 zsidó vallású. A lakosság 35%-a tudott írni-olvasni, a román anyanyelvűek 54%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1027 lakosából 524 volt román és 497 magyar nemzetiségű; 491 ortodox, 224 református, 183 unitárius, 82 római katolikus és 27 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Czárán Gyula: Túr és a Túri hasadék. Erdély, 1906, 13–21. o.
  • Tibád Levente: Tordatúr helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1972, 2. sz.
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]