Tolózár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oválisházú tolózár

A tolózár csővezetékbe építve folyadék vagy gáz áramlásának lezárására és megnyitására szolgáló gépelem (armatúra). A tolózár záróeleme az ülés zárófelületével párhuzamosan vagy közel párhuzamosan mozdul el. A tolózár előnye az, hogy teljesen nyitott állapotban a közeg irányváltás nélkül, igen kis nyomáscsökkenéssel áramlik keresztül. A tolózárakat nyitásra és zárásra használják, az áramló mennyiség szabályozására szelepeket használnak.

Laposházú tolózárakat egészen kis nyomásoknál használnak, ezek háza téglatest alakú, igen kis beépítési hosszal rendelkeznek. 20 bar nyomásig oválisházú, e fölött hengeresházú tolózárak építhetők be. A tolózár záróeleme ék alakú vagy ritkábban párhuzamos zárófelületekkel több elemből áll, melyeket rugók feszítenek a tolózár ülékéhez zárt állapotban. A zárótest mozgatását menetes orsó végzi, melyet tömszelencén keresztül a szabadba vezetnek és kézikerékkel vagy motorral forgatnak. Ha az anyát a záróelembe szerelik, az orsó helybenforgó (nem emelkedik a forgatás folyamán). Ellenkező esetben az anyát a tolózár fedélbe szerelik és nyitáskor az orsó a záróelemmel együtt függőlegesen elmozdul.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet
Commons:Category:Gate valves
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolózár témájú médiaállományokat.