Tokiói-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tokiói-öböl (東京湾)
Tokyo L7 lrg.jpg
Országok Japán Japán
Felszíni terület 922 (1500) km2
Átlagos mélység 40 m
Legnagyobb mélység 70 m
Települések Tokió, Jokohama, Kavaszaki, Csiba
Elhelyezkedése
Tokiói-öböl (Japán)
Tokiói-öböl
Tokiói-öböl
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 25′, k. h. 139° 47′Koordináták: é. sz. 35° 25′, k. h. 139° 47′

A Tokiói-öböl (japánul 東京湾, Hepburn-átírással Tōkyō-wan), régi nevén Edói-öböl (江戸湾 Edo-wan), tengeröböl Japán Honsú szigetének délkeleti részén. Az öböl mentén terül elő a japán főváros, Tokió. Partvidékén Tokió, a Kanagava prefektúra és a Csiba prefektúra osztozik. A Csendes-óceánnal az Uraga-csatorna köti össze, melyet olykor az öböl részének tekintenek. A Tokiói-öböl vidéke Japán egyik legnépesebb és leginkább urbanizált és iparosított területe. Itt, Jokohamában található Ázsia egyik legnagyobb kikötője.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öböl ősi elnevezése Ucsi-umi (内海, "belső tenger") volt. A 16. század közepén már Edói-öbölnek hívták a partján fekvő, egyre nagyobb jelentőségű Edo (a mai Tokió) városa után. Mikor 1868-ban az ország fővárosa hivatalosan is idekerült és átnevezték Tokióra ("keleti főváros"), az öböl is a Tokiói-öböl nevet kapta.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rózsaszínnel jelölve a belső Tokiói-öböl, kékkel az Uraga-csatorna

A Tokiói-öblöt északról a Kantó-síkság, keletről a Bószó-félsziget (amelyen Csiba prefektúra terül el), délről a Csendes-óceán, nyugatról pedig a Miura-félsziget (a Kanagava prefektúra része) határolja.

Szűkebb értelmezésben a Tokiói-öböl a Miura-félsziget Kannon-foka és a Bószó-félsziget Butcu-foka közötti vonaltól északra fekvő vízfelületet jelenti, melynek területe 922 km2. Tágabb értelemben az öbölhoz tartozik az Uraga-csatorna is, vagyis a nyugati Curugiszaki-fok és a keleti Szunoszaki-foktól északra levő tengerrész. Így az öböl teljes területe 1500 km2.

Az öbölbe ömlő nagyobb folyók (nyugatról keletre) a Tama, a Szumida, az Edo, az Obicu és a Jóró.

A Jokohama és a Futcu-fok közötti tengeralatti hátság 20 méterre csökkenti a vízmélységet. Ettől északra az öböl mélysége ismét eléri a 40 métert; délre, a Csendes-óceán felé pedig fokozatosan mélyül.

Szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öböl egyetlen természetes szigete a Jokoszuka melletti, mindössze 5,5 hektáros Szarusima. A szigetnek nincsenek állandó lakosai, korábban a haditengerészet birtoka volt, jelenleg rekreációs célokat szolgál és itt található a múzeummá átalakított, a csuzimai csatában is harcoló Mikasza csatahajó.

Japán 19. században kezdődő modernizációjától kezdve a második világháborúig több mesterséges szigetet emeltek az öbölben a főváros védelmére. A második világháború után ezeket lakó- és pihenőövezetté minősítették. Ilyen az 1853-ban épített hat erődsziget, melynek Odaiba a leghíresebb tagja; vagy Jumenosima és Hakkei, amelyek sokáig Tokió szemétlerakójaként szolgáltak.

A szigeteken kívül a partvonal mentén feltöltötték a sekély vizű részeket, így a Tokiói-öböl mai formája jelentősen különbözik attól, amilyen a sógunátus idején volt: mintegy 250 km2 a feltöltéssel nyert területek nagysága.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Odaiba szigetére vezető híd

A Tokiói-öböl partján a következő városok terülnek el (nyugatról keletre):

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USS Missouri a Tokiói-öbölben

A Tokiói-öbölben kezdődött Japán modern kori történelmének két fontos időszaka. 1853. július 8-án ide hajózott be az amerikai Matthew C. Perry, hogy kikényszerítse az ország izolációjának feloldását; ez vezetett Japán Ázsiában példátlanul gyors modernizációjához.

1945. szeptember 2-án a Tokiói-öbölben az USS Missouri fedélzetén írták alá a második világháborút lezáró békeszerződést. Miután Japán felhagyott a korábbi militarista politikájával, rendkívüli gazdasági fejlődésen ment keresztül és teljesítménye sokáig a világon a második volt az Egyesült Államok után.

Jokoszuka kikötőjében az USA és a Japán Tengerészeti Véderő tart fent támaszpontot.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Tokyo Bay". Encyclopedia of Japan. Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "東京湾" [Tokyo Bay]. Dijitaru Daijisen (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "東京湾" [Tokyo Bay]. Nihon Kokugo Daijiten (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "千葉県:総論 > 東京湾" [Overview of Chiba Prefecture: Tokyo Bay]. Nihon Rekishi Chimei Taikei (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "東京湾" [Tokyo Bay]. Nihon Daihyakka Zensho (Nipponika) (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "神奈川県:総論 > 東京湾" [Overview of Kanagawa Prefecture: Tokyo Bay]. Nihon Rekishi Chimei Taikei (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "猿島" [Sarushima]. Nihon Kokugo Daijiten (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "台場" [Daiba]. Dijitaru Daijisen (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "夢の島" [Yumenoshima]. Dijitaru Daijisen (in Japanese). Tokyo: Shogakukan. 2012.
  • "Perry Ceremony Today; Japanese and U. S. Officials to Mark 100th Anniversary." New York Times July 14, 1953

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tokyo Bay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.