Tojásfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tojásfa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Szapotafafélék (Sapotaceae)
Nemzetség: Pouteria
Faj: P. campechiana
Tudományos név
Pouteria campechiana
(Kunth) Baehni
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tojásfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tojásfa témájú médiaállományokat és Tojásfa témájú kategóriát.

A tojásfa, kanisztel vagy sárgaszapota (Pouteria campechiana) a szapotafafélék családjába tartozó örökzöld fa.

Elterjedése[szerkesztés]

Közép-Amerikában őshonos.

Megjelenése[szerkesztés]

Hozzávetőlegesen 10-12 méter magasra nő, átmérője a 6-13 centiméterig terjedhet. A világostól egészen a sötétzöldig terjedő, feltűnő és jellegzetes erezetű levelei 10-20 centiméter hosszúak. Ha a levelek vagy az ágak megsérülnek, tiszta, tejszerű nedv folyik a törzséből, ami könnyűvé teszi a növény azonosítását. Kicsi zöldes-fehér virágai fürtökbe csoportosulnak, és késő tavasztól egészen kora őszig (márciustól szeptemberig) hoznak termést. A gyümölcse narancssárga. Lehet téglalap alakú is, de inkább kerek, ám általában csúcsos az egyik vége. Gyümölcshúsa is többféle, az élénk narancssárgától az egészen halványig terjed. (Hasonlít a tojás sárgájához, innen kapta a nevét is.) Gyümölcsvelője száraz vagy kellemesen nedves állagú, a fajtától függően. Frissen fogyasztható, de gyakran használják süteményekhez (pitetöltelékként), turmixokhoz és jégkrémekhez.

A fák magokkal szaporodnak. Értékesebb fajtáit termesztik. A magról nevelt tojásfák legkorábban 2 évesen teremnek. Időszakos problémák, például rovarinváziók befolyásolhatják ezeket a növények ellenálló képességét, de általában nem tudnak akkora kárt okozni a fának, hogy elhaljon.

Források[szerkesztés]