Tojáspatkolás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Két megpatkolt libatojás

A tojáspatkolást a szájhagyomány szerint eredetileg a kovácsok találták ki, hogy bizonyítsák kézügyességüket az év végén ajándékként elkészített „patkolt tojás” révén. Mára a patkolókovácsok és a háztáji baromfiak száma is megcsappant, maga a tojáspatkolás pedig furcsaságával és paradox képével a vásári mutatványok, kiállítások, vásárok és hagyományőrző táborok témájává vált.

Magyarországon jelenleg legfeljebb néhány ember foglalkozik tojáspatkolással, amelyhez általában libatojást és ólomlemezt használnak. A tojás karcolt és festett „hímes” formában egyébként is kedvelt alanya a díszítésnek, önmagában pedig a termékenység és a kezdet jelképe.

Adottságainál fogva talán Hanzel László Somogyvámoson a legismertebb tojáspatkoló, de a szentendrei skanzenban is lehet látni időnként tojáspatkolókat. Ismert még Sallay László és Gyenge Sándor neve is, aki egykor az Állami Népi Együttes táncosa volt, ma nyugdíjasként Törökbálinton él.

Székesfehérvári a tojáspatkoló világrekorder Koszpek József. Rekordja: 1119 darab, kézzel készített patkó egy strucctojáson. Egy 61 patkós tyúktojás a Vatikánban található, egyik kölni látogatásakor kapta a pápa.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]