Tivoli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Tivoli
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Lazio
Megye Róma
Polgármester Marco Vincenzi (2003 júniusától)
Irányítószám 00019
Körzethívószám 0774
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Terület 68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tivoli (Olaszország)
Tivoli
Tivoli
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 57′ 36″, k. h. 12° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 57′ 36″, k. h. 12° 48′ 00″
Tivoli weboldala

Tivoli, nagy múltú olasz város és püspöki székhely Lazióban, körülbelül 30 kilométerre Rómától, az Aniene folyó bal partján. Híres jellegzetes reneszánsz kertjeiről, melyek közül egy a Villa d'Este.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tivoli a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 10. században a független Tivoli (Tibur) Róma egyik legfőbb vetélytársa volt az elszegényedett Lazió kormányzásának igényében. 1001-ben III. Ottó császár meghódította és attól kezdve a város pápai fennhatóság alá került. Tivolinak mindazonáltal sikerült a 15. századig tartania a függetlenség egy változó szintjét: a város erejének a szimbólumai voltak az Arengo palota, a Torre del Comune, és Szent Mihály temploma (St. Michael). A lakosság számában növekedést mutatott.

A 13. században Róma Szenátusa hűbéradót vetett a városra, és a helyi konzulokkal együtt kormányozva ugyan, de kiterjesztette rá fennhatóságát.

A reneszánsz Tivoli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rocca Pia

A reneszánsz alatt a pápák és bíborosok nem korlátozták a városépítő programjukat Rómára és számos épületet emeltettek Tivoliban is. 1461-ben II. Pius pápa építette a hatalmas Rocca Pia-t, a pápai hatalom szimbólumaként. A cél az volt, hogy megfékezze a lakosság lázongását. A Rocca Pia azon a helyen áll ahol Callisto II Borgia kastélya valaha, négy torony és masszív falak találkoznak benne még a középkori architektúra ihletésében. (Az 1700-as években elfoglalták a francia és ausztriai csapatok és börtönnek használták, ahogy a későbbiekben Napóleon szintúgy ezt a szerepet szánta neki.)

A 16. századtól a városban számos villa épült, a leghíresebbek: a Villa d’Este, az olasz építészet egyik mestermunkája, világszerte különlegesen nevezetes a kertjeiről.

A modern Tivoli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944-ben Tivoli súlyos károkat szenvedett a szövetségesek egy bombatámadása során, ami teljesen megsemmisítette a Jezsuita Jézus témplomot.

A város mai hírneve más divatos üdülőhelyek nevét is ihlette.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tivoli szép vízeséseinek energiát elektromos áram termelésére fordítják. A szomszédos dombokat szőlőskertek és kertek takarják. Fontos a papíripar, a kőbányák (így a különlegesen szép fehér kalcium-karbonát-sziklák, amit a római emlékművekben is használtak) és az olajbogyótermesztés.

Tivoli vízesése

Tivoli a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reneszánsz idején Európában minden sikerekre vágyó festőnek feltétlenül el kellett zarándokolni Itáliába, és az ottani tanulás során megfesteni a klasszikus, „festői” témákat. Közéjük tartozott a tivoli mesterséges vízesés is, amelynek itt látható képét Johann Melchior Roos festette.

Liszt Ferenc az 1870-es években gyakran időzött barátja, Hohenlohe bíboros nyári lakában, az Este villában, amely Tivoliban, Róma közelében található. A park pompás szökőkútjai inspirálták Lisztet A Villa d’Este szökőkútjai című zongoradarab komponálására, mely 1877-ben készült el és a Zarándokévek (Années de pèlerinage) harmadik ciklusának része lett. Ezt a darabot tartják az első impresszionista zeneműnek.[forrás?]

Fő látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]