Tivoli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Tivoli
Tivoli címere
Tivoli címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Lazio
Megye Róma
Polgármester Marco Vincenzi (2003 júniusától)
Irányítószám 00019
Körzethívószám 0774
Népesség
Teljes népesség 53 040 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Terület 68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tivoli (Olaszország)
Tivoli
Tivoli
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 57′ 36″, k. h. 12° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 57′ 36″, k. h. 12° 48′ 00″
Tivoli weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tivoli témájú médiaállományokat.

Tivoli, nagy múltú olasz város és püspöki székhely Lazióban, körülbelül 30 kilométerre Rómától, az Aniene folyó bal partján. Híres jellegzetes reneszánsz kertjeiről, melyek közül egy a Villa d'Este.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tivoli a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 10. században a független Tivoli (Tibur) Róma egyik legfőbb vetélytársa volt az elszegényedett Lazió kormányzásának igényében. 1001-ben III. Ottó császár meghódította és attól kezdve a város pápai fennhatóság alá került. Tivolinak mindazonáltal sikerült a 15. századig tartania a függetlenség egy változó szintjét: a város erejének a szimbólumai voltak az Arengo palota, a Torre del Comune, és Szent Mihály temploma (St. Michael). A lakosság számában növekedést mutatott.

A 13. században Róma Szenátusa hűbéradót vetett a városra, és a helyi konzulokkal együtt kormányozva ugyan, de kiterjesztette rá fennhatóságát.

A reneszánsz Tivoli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rocca Pia

A reneszánsz alatt a pápák és bíborosok nem korlátozták a városépítő programjukat Rómára és számos épületet emeltettek Tivoliban is. 1461-ben II. Pius pápa építette a hatalmas Rocca Pia-t, a pápai hatalom szimbólumaként. A cél az volt, hogy megfékezze a lakosság lázongását. A Rocca Pia azon a helyen áll ahol Callisto II Borgia kastélya valaha, négy torony és masszív falak találkoznak benne még a középkori architektúra ihletésében. (Az 1700-as években elfoglalták a francia és ausztriai csapatok és börtönnek használták, ahogy a későbbiekben Napóleon szintúgy ezt a szerepet szánta neki.)

A 16. századtól a városban számos villa épült, a leghíresebbek: a Villa d’Este, az olasz építészet egyik mestermunkája, világszerte különlegesen nevezetes a kertjeiről.

A modern Tivoli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944-ben Tivoli súlyos károkat szenvedett a szövetségesek egy bombatámadása során, ami teljesen megsemmisítette a Jezsuita Jézus témplomot.

A város mai hírneve más divatos üdülőhelyek nevét is ihlette.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tivoli szép vízeséseinek energiát elektromos áram termelésére fordítják. A szomszédos dombokat szőlőskertek és kertek takarják. Fontos a papíripar, a kőbányák (így a különlegesen szép fehér kalcium-karbonát-sziklák, amit a római emlékművekben is használtak) és az olajbogyótermesztés.

Tivoli vízesése

Tivoli a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reneszánsz idején Európában minden sikerekre vágyó festőnek feltétlenül el kellett zarándokolni Itáliába, és az ottani tanulás során megfesteni a klasszikus, „festői” témákat. Közéjük tartozott a tivoli mesterséges vízesés is, amelynek itt látható képét Johann Melchior Roos festette.

Fő látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tivoli témájú médiaállományokat.