Titus Aurelius Antoninus Pius római császár

Antoninus Pius
Antoninus Pius
a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje 138. július 11. – 161. március 7.
Elődje	Hadrianus
Utódja	Marcus Aurelius
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Antoninus-dinasztia
Teljes neve	Titus Aurelius Fulvius Boionius Arrius Antoninus Pius Titus Aelius Caesar Antoninus (adoptálás után) Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius (uralkodóként)
Született	86. szeptember 19. Lanuvium
Elhunyt	161. március 7. (74 évesen) Lorium
Nyughelye	Hadrianus Mauzóleuma
Házastársa	Faustina Maior
Gyermekei	Faustina Minor Marcus Aurelius (adoptált fiú)
Édesapja	Titus Aurelius Fulvus
Édesanyja	Arria Fadilla

Titus Aurelius Fulvius Boionius Arrius Antoninus Pius (86. szeptember 19. – 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.

Fiatalkora

Apja, Aurelius Fulvus római consul volt, családjuk Nemaususból (Nîmes) származott. Antoninus Pius nem messze Lanuviuntól született. Apja halála után Arrius Antoninus, a nagyapja támogatta, valamint a család egyik barátja, ifjabb Plinius.

Miután quaestorként és praetorként sikeresen dolgozott, majd kétszer is consullá választották, Hadrianus császár kinevezte Antoninust Itália négy irányítója közé. Tovább növelte hírnevét sikeres ázsiai helytartósága alatt. A császár is nagyon megkedvelte, sőt 138. február 25-én örökbefogadta és utódjává tette első fogadott fia, Aelius Verus halála után. Ennek egy feltétele volt, Antoninusnak örökbe kellett fogadnia Hadrianus sógorának fiát és Aelius Verus fiát, akik mindketten császárrá váltak a későbbiekben (Marcus Aurelius, Lucius Verus).

Uralkodása

Egyik első császári intézkedése a szenátus meggyőzése volt Hadrianus istenné avatásának ügyében, amit először visszautasítottak. Próbálkozásai a tisztség megadása érdekében szolgáltatták a legfőbb indokot a Pius név felvételére (kegyes). A másik két oka erre egyrészt idős apósának saját kezű támogatása a szenátusban, másrészt pedig Hadrianus ártatlanul halálra ítélt foglyainak kiszabadítása. Templomokat, színházakat, mauzóleumokat épített, támogatta a művészeteket és tudományokat, és tisztségeket vagy díjakat adományozott a retorika, valamint a filozófia tanítóinak.

Szigorúan kordában tartotta hivatalnokait és a tartományok kormányzóit, könnyített az adóterheken, tiszteletben tartotta a senatus jogait.

Számos katonai zavargás is kitört ebben az időszakban a birodalomban, például Mauretaniában, Júdeában és Britanniában, de egyik sem volt túl komoly. A britanniai nyugtalanság azonban Hadrianus falának folytatásához, kiegészítéséhez vezette Antoninus császárt (Antoninus fala).

Feleségétől, Faustinától két lánya és két fia született, de csak egy, Ifjabb Faustina élte meg apja trónra emelését, aki később Marcus Aureliushoz ment feleségül.

Antoninus súlyos lázban halt meg az etruriai Loriumban, körülbelül 17 kilométerre Rómától. Életének utolsó szava egy jelszó volt, amit egy éppen érkező katonai tribunusnak mondott – „nyugalom”.

Uralkodása jelentette a Római Birodalom történetének legbékésebb korszakát.

Kapcsolatok Kínával

A kínai Han-dinasztia alatt nyílt meg az első római nagykövetség Kínában Antoninus Pius császár parancsa nyomán. A rómaiak délről érkeztek Kínába (valószínűleg hajóval), Dél-Ázsiában szerzett orrszarvú- és elefántcsontot, kagylókat ajándékozva a kínaiaknak.

A valóságban azonban már Marcus Aurelius uralkodott, mivel Antoninus Pius 161-ben meghalt, és a karaván csak 166-ban érkezett meg. A tévedés akkor alakult ki, amikor Marcus Aurelius több nevet is felvett, beleértve elődjéét, mint a tisztelet jelét. Ezért a kínai történelemben a mai napig „An Tun”-nak (Antoninusnak) nevezik Marcus Aureliust.

Elődei: Publius Cassius Secundus (suff) és Marcus Nonius Mucianus (suff)

Consul 139 Kollégája: Caius Bruttius Praesens

Utódai: ? (suff) és ...(?) Scapula (suff)

Elődei: Marcus Ceccius Iustinus (suff) és Caius Iulius Bassus (suff)

Consul 140. január-június Kollégája: Marcus Aurelius

Utódai: ? (suff) és ? (suff)

Előző uralkodó: Hadrianus

Római császár 138–161

Következő uralkodó: Marcus Aurelius és Lucius Verus