Titicaca-vöcsök
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Veszélyeztetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Rollandia microptera (Gould, 1868) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Titicaca-vöcsök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Titicaca-vöcsök témájú médiaállományokat. |
A Titicaca-vöcsök vagy rövidszárnyú vöcsök (Rollandia microptera) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Bolívia és Peru határán lévő Titicaca-tó és a Poopó-tó lakója. A két nagy tavon kívül több kisebb hegyvidéki tóban is él a perui-bolíviai határ mentén.
Egyike a három röpképtelen vöcsökfajnak.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 28-45 centiméter, testtömege 600 gramm. Melle és feje gesztenyebarna, torka és feje fehér. Felmereszthető tarkótollai feketék. Színezete a költési időszak után elhalványul.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
Mivel élőhelye igen behatárolt, sosem élhetett egyik tavon se túl nagy populációja. Azonban igen jól alkalmazkodott életkörülményeihez, így korábban az otthonát jelentő tavakon viszonylag gyakori faj volt.
A közelmúltban azonban állományai drasztikus fogyásnak indultak. A Természetvédelmi Világszövetség 2002-ben vette fel a „veszélyeztetett” kategóriába a Vörös Listán, de ha állományai továbbra is ilyen nagy mértékben csökkennek, akkor a közeljövőben át fogják sorolni a „kihalóban” levő kategóriába. Az 1986-os állományfelmérések szerint akkor egyedül a Titicaca-tavon több mint 1100 egyed élt. 2001-ben csak négy madarak találtak ott. Mára összállománya nem haladja meg a 250 egyedet, ezek java az Arapa-tavon él.
Drasztikus állománycsökkenésének több oka is van. Az 1998-1999 és évek nagyon szárazak voltak a vidéken, több kisebb tó végleg kiszáradt. A nagyobb tavakon a halászok hálóiban is egyre több egyed végezte. A legnagyobb probléma azonban, hogy a horgászturizmus fellendítése miatt idegen halfajokat telepítettek több andoki tóba is, melyek ragadozók lévén elfogyasztották a vöcskök étrendjét képező kisebb halakat.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
