Tiszafüred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Tiszafüred
Városháza
Városháza
Tiszafüred címere
Tiszafüred címere		 Tiszafüred zászlaja
Tiszafüred zászlaja
Becenév: a Tisza-tó fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTiszafüredi
Jogállásváros
PolgármesterUjvári Imre (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5350, 5351, 5358, 5359
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség10 752 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület162,19 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájTiszafüred–Kunhegyesi-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 20° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 20° 45′ 36″
Tiszafüred (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszafüred
Tiszafüred
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszafüred weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszafüred témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában. A Tisza-tó turisztikai régió központja, a „Tisza-tó fővárosa”.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza-tó mellett, a Tisza bal partján fekszik, az Észak-alföldi régió szívében, a vármegye északkeleti szélén, a megyeszékhely Szolnoktól északkeletre. Határának északi csücske egyben a megye legészakibb pontja is.

Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Tiszafüredi-főcsatorna mellett, a Tisza-tó holtágai bővelkednek természeti értékekben.

Elhelyezkedése egészen különleges olyan értelemben, hogy a közvetlen környezetében négy vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok) területe találkozik, így mind a négyből vannak szomszédai.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszabábolna és Tiszadorogma [mindkettő a folyó túlpartján], kelet felől Egyek és Hortobágy, délkelet felől Nagyiván és Tiszaörs, dél felől Tiszaigar és Tiszaszőlős, nyugat felől pedig Újlőrincfalva és Poroszló utóbbi kettő szintén a Tisza túlsó partján. Észak felől a legközelebbi település Tiszavalk, de közigazgatási területeik (kevés híján) nem határosak.

Városrészei[szerkesztés]

Belváros, Buda (a központtól keletre), Tiszavég (a központtól északra), Gyártelep és Tiszafüred-Örvény (mindkettő a központtól délnyugatra), Üdülőtelep és Tiszafüred-kertváros, valamint a tőle teljesen különálló − a Belvárostól csaknem 20 kilométerre keletre fekvő − Kócsújfalu.

Megközelítése[szerkesztés]

Tiszafüred közúti és egyben vasúti közlekedési csomópont is, így több irányból is könnyen megközelíthető. Áthalad rajra a Füzesabonytól Debrecenig húzódó 33-as főút, melyből itt ágazik ki a Fegyvernekig vezető 34-es főút, de mellékutak is érintik: Abádszalókkal a 3216-os, Egyekkel a 3315-ös, Nagyivánnal pedig a 3402-es út köti össze. Az M3-as autópálya 30 perc alatt érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a városon a MÁV Zrt. Debrecen–Füzesabony-vasútvonala halad át, amelyből itt ágazik ki délnek a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal. A két vonal közös állomása Tiszafüred vasútállomás, mely a belváros északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 33-as főút körforgalmából kiágazó 33 304-es számú mellékút (Ady Endre utca - Baross utca - Vasút utca) biztosítja. Közvetlenül mellette helyezkedik el a Volánbusz autóbusz-állomása is, amit az Örvény felől érkező 1-es busszal, illetve a helyközi járatokkal lehet megközelíteni. [A Karcag–Tiszafüred-vasútvonalnak még egy megállója is van a város határai között, Tiszafüred-Gyártelep megállóhely, a belterület délnyugati szélén.]

Története[szerkesztés]

Az újkorig[szerkesztés]

A régészek már i. e. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. A Tisza szabályozása előtt a folyó ezen terület mellett folyt.

Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.

A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

Az újkor története 1849-ig[szerkesztés]

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól adatolható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez. Ez az időszak az is, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település; melynek eleven emléke ma is megtalálható a városban.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

1849-től a rendszerváltásig[szerkesztés]

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek.

Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves vármegyéből Szolnok megyébe került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is.

Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az 1950-es években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. A falukép azóta szinte semmit nem változott, ezért a falusi „szocreál” gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.

Tiszafüred-Kócsújfalu azonban a kommunista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is.

Napjainkban[szerkesztés]

Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól.

A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra. Turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

A 2004-ben létrehozott kistérségi rendszer, valamint a 2013. január 1-től újra életbe lépő járási rendszer is székhelyként jelöli.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Doktor Zoltán (nem ismert)[4]
  • 1994–1998: Rente Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Rente Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Pintér Erika Györgyike (független)[7]
  • 2006–2010: Pintér Erika Györgyike (független)[8]
  • 2010–2014: Pintér Erika (független)[9]
  • 2014–2019: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP)[1]

Képviselő testület összetétele:

Fidesz-KDNP 7+polgármester

Mindenki Magyarországa 4

Demográfia[szerkesztés]

Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről.

A település lélekszámának változása:

Év Lakosság
(fő)
1880 6846
1900 8643
1920 9543
1940 10 666
1960 12 000
1980 12 846
1990 13 455
2001 12 533
2011 11 777

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
11 616
11 455
10 745
10 576
10 428
10 752
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 17,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,6% (35,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,5% volt római katolikus, 17,1% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).[13]

Hitélet[szerkesztés]

Jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború alatt a zsidóság nagy részét deportálták Auschwitzba, s ezért az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.

  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • Az 1912-ben épült és az 1960-as években áruházzá alakított egykori zsinagóga napjainkban.
    Az 1912-ben épült és az 1960-as években áruházzá alakított egykori zsinagóga napjainkban.

Nevezetességei[szerkesztés]

Épített emlékek[szerkesztés]

  • Tiszafüredi Református Egyházközség temploma: a város református temploma műemlék jellegű barokk épület, melyet a középkori részeket is megőrző templomból a 18. században alakították ki. Tornya hatszintes, galériás. Karzatai alatt klasszicista stílusú, kék- fehér- fekete, rozettás fakazetták találhatók. 1983-ban felújították, ekkor találták azt a két ablakot, amely 1230-ból származik. A templom mellett a klasszicista stílusú paplak helyezkedik el.
  • Római katolikus egyház Nagyboldogasszony templom: 1819 és 1827 között épült, korának megfelelően klasszicista stílusban. Néhány oltárképe a 19. század közepén készült.
  • Örvényi Szent Anna templom: 1914-ben épült oldaltornyos római katolikus templom.
  • Kócsújfalui Szent István király kápolna:
  • Zsinagóga és Zsidó Mártírok Emléktáblája: a II. világháború előtt népes tiszafüredi izraelita közösség istentiszteleti helye.
  • Kemény-kastély és a kastélypark: az eklektikus kastély ma a Hortobágyi Nemzeti Park egyik irodaépülete. Paulik Ágoston tervei szerint épült 1920-ban.
  • Kiss Pál Múzeum és Lipcsey-kúria: 1877-ben alapították a város gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkező múzeumát. A szabadságharc egyik tábornokáról elnevezett Kiss Pál Múzeum a klasszicista stílusú 1840 körül épült Lipcsey-kúriában kapott helyet és itt üzemel 1953 óta.
  • Nyúzó Gáspár Fazekasház: a kiállítás az 1839–1910 között élt neves fazekas klasszicista lakóházában eredeti berendezési tárgyai, alkotásai segítségével mutatja be a fazekasok munka- és életkörülményeit.
  • Meggyes Csárdamúzeum (Kócsújfalu)
  • Tiszafüredi Strand- és Gyógyfürdő
  • Városháza: a millennium évében, 1896-ban emelték és ekkor avatták fel a közadakozásból épült obeliszket is. Cím: Fő út 1.
  • Felszabadulási emlékmű: a békegalambot tartó női alak Makrisz Agamemnon szobrászművész alkotása, amelyet a Jánossy György Ybl-díjas építész által tervezett dombok között 1975-ben állítottak fel. A köznyelv "Vas Marisnak" hívja a város egyik alközpontjában álló szobrot.

Természeti kincsek[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Az 1989-ig fejlett (de a KGST működésének sajátosságai miatt mesterségesen életben tartott) iparral rendelkező város gazdasági szerkezete a rendszerváltást követően átalakult. Az addig meghatározó jelentőségű üzemek (a szovjet piac kiszolgálására épült Alumíniumárugyár 1. sz. gyáregysége; Kelet-Közép-Európa legnagyobb hajó- és darugyára, a Richter Gedeon Rt. gyógyszercsomagoló üzeme) sorra zártak be. Munkaerőpiaci, foglalkoztatásbeli szerepüket az egyre inkább kibontakozó idegenforgalom, valamint a környező települések életében játszott szolgáltató funkció veszi át.

Ipar[szerkesztés]

Az ország egyik legnagyobb termelési kapacitású tejfeldolgozó-üzeme (Kuntej Zrt.) működik a városban. Számottevő jelentőségű még a fűzfavessző-fonó háziipar, az építő- valamint építőanyag-ipar (téglagyártás, betonüzem, mészgyártás, Józsa Kft.), továbbá a malomipar.

Több innovatív beruházás indult útjára a közelmúltban: a biogázüzem újszerű perspektívát jelent a településnek; a ma már országos hírnévnek örvendő füredi lúgos víz pedig szorosan kapcsolódik a város rekreációs célú, gyógyturisztikai arculatához.

Tiszafüred az alföldi kézművesipar egyik fellegvára, messze földön híres iparművészete. A kerámiamesterség, a nyergesség, valamint a bőrművesség élő és virágzó hagyományai lelhetők fel a településen.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A kistérség éghajlata kedvező a kukorica, napraforgó és lucerna termesztéséhez, ehhez szorosan kapcsolódva pedig a szarvasmarha-tenyésztés.

Kereskedelem[szerkesztés]

A mezővárosi rang elnyerése óta piactartási joggal rendelkező település, napjainkban is fontos kereskedelmi szerepet tölt be a kistérség életében. A hét minden napján nyitva tartó piacon - ahol a térség őstermelői várják az érdeklődőket - túl nemzetközi és hazai áruházláncok és szaküzletek teszik szélessé a kínálatot.

Idegenforgalom[szerkesztés]

Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa. Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A környék védett természeti értékekben gazdag terület.

A város a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről évre visszatér. A Kis-Tisza partján szép, kiépített környezetben található a szabadstrand, fürdési és vízi sportolási lehetőségekkel.

A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse a városnak a termálvíz. A gyógyvízre épült termálfürdő területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 °C-os alkáli hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. A városban melegvizes gyógyfürdő területén szakrendeléssel működő nappali kórház nyújt gyógykezelést a mozgás szervi betegségben szenvedőknek.

A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A tó középső része a vízi túrák ideális színtere. A város határában a pusztakócsi mocsarakhoz tartozó „Fekete rét” nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj figyelhető meg. Az európai jelentőségű madárélőhely szigorú védelmet élvez, a terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható. A tiszafüredi madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, 2500 hektárnyi természetvédelmi terület, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába.

Nyaranta színes programokkal vonzzák ide a turistákat. A helyi Halasnapok és Füredi Nyár, a Hídivásár és Lovas napok és a Debreceni Virágkarnevál idején minden igényt kielégít a szállást keresők részére Tiszafüred.[14]

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskola

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú hiányosnak tekinthető.

Alapfokú oktatás[szerkesztés]

Az 1990-es évek elején szebb napokat megélt tiszafüredi alapoktatás, mára átalakult. A csökkenő gyereklétszám és a gazdasági okok indokolta kényszerintézkedések miatt ma oktatás a következő egységekben található:

  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Három Királyok Óvoda (volt Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat): korszerű, több százmillió forintból 2007-ben felújított, valamint újonnan épített egységekben a kistérség minden településéről iskolabuszokkal érkeznek a diákok. A Pedagógia Szakszolgálat keretein belül a speciális nevelési igényű gyerekek is megfelelő oktatásban részesülnek.
  • Bán Zsigmond Református Általános Iskola és Óvoda (volt Kis Pál Általános Iskola): az 1730-as alapítású intézmény a szocialista rezsim ideje alatt szünetelni kényszerült. A Kis Pál Általános Iskola megszűnése után 1997-ben indult újra oktatás. Az iskola folyamatos fejlesztésekkel, korszerű tornacsarnokkal és új épületszárnnyal várja a diákokat, szállításukat iskolabuszokkal oldja meg.
  • Kossuth Lajos Általános Iskola: az egykoron a város elitiskolájának számító intézmény mára a szintén Kossuth Lajos nevét viselő gimnázium tagintézménye.

Középfokú oktatás[szerkesztés]

  • Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium: a városi oktatás csúcsintézménye. A megye egyik legjobb gimnáziumi tagozatával, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolai oktatással, OKJ-s idegenforgalmi és kereskedelmi képzéssel, kiváló felvételi adatokkal büszkélkedhet az intézmény.Az iskola egy nyolcosztályos tagozatú intézmény. A gimnáziumhoz tartozik a kistérség minden állami tulajdonú iskolája.
  • Báthory István Középiskola és Szakiskola: 2012/13-as tanévben kezdte meg működését a nyírlugosi tanintézet tagintézményeként. Az érettségire való felkészítés mellett pénzügyi és számviteli ügyintéző képzéseket szerveznek.
  • Hámori András Szakközépiskola és Szakképző Intézet: az 1889-ben alapított ipari iskola jogutódja. Szakközépiskolai részlegén közlekedésgépészeket, informatikusokat, ügyviteli és pedagógiai szakembereket képeznek. Szakiskolai osztályaiban pedig burkolókat, lakatosokat, szabókat, vendéglátóipari munkásokat oktatnak.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

A városi könyvtár közel hetvenezer kötet könyvvel, napilapokkal, hírlapokkal, folyóiratokkal, hanglemezekkel, filmekkel, mikrofilmekkel, elektronikus adathordozókkal fogadja érdeklődő látogatóit. A Fekete László Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola és a Kovács Pál Művelődési Központ a lakosság további kulturális igényeinek kielégítését szolgálja.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1926. február 5-én Benedek Ferenc öttusázó, edző.
  • Itt született 1927. március 23-án Benedek Gábor olimpiai bajnok öttusázó, Tiszafüred díszpolgára.
  • Itt született 1939. február 4-én Szilágyi Miklós néprajzkutató, muzeológus.
  • Itt született 1941. augusztus 18-án Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológia tudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita.
  • Itt született 1962. október 11-én Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok.
  • Itt született 1981. szeptember 17-én Szövetes Veronika, Magyarország első női kjokusinkai világbajnoka.

Képgaléria[szerkesztés]

  • Általános iskola
    Általános iskola
  • Kiss Pál Múzeum
    Kiss Pál Múzeum
  • Tiszafüred látképe a magasból
    Tiszafüred látképe a magasból
  • Tiszafüred, légi fotó
    Tiszafüred, légi fotó
  • Tiszafüred, természet légi felvételen
    Tiszafüred, természet légi felvételen
  • Tiszafüred vasútállomás a levegőből
    Tiszafüred vasútállomás a levegőből
  • Tiszafüred madártávlatból
    Tiszafüred madártávlatból

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Tiszafüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Tiszafüred Helységnévtár
  13. ↑ Tiszafüred Helységnévtár
  14. ↑ Fridrik Ágnes (földrajz-rajz szakos tanári ill. a Budapesti Corvinus Egyetem településmenedzser szakos hallgatója) „Tiszafüred turizmusa és gazdasága” c. tanulmánya alapján.

Források[szerkesztés]

  • Szincsák Gergő

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszafüred&oldid=26952733”