Tiotropium
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| |||
| |||
| Tiotropium | |||
| IUPAC-név | |||
| (1α,2β,4β,7β)- 7-[(hidroxidi-2-tienilacetil)oxi]-9,9-dimetil- 3-oxa-9-azoniatriciklo[3.3.1.02,4]nonán | |||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 186691-13-4 | ||
| PubChem | 131950 | ||
| DrugBank | DB01409 | ||
| ATC kód | R03BB04 | ||
| Gyógyszer szabadnév | tiotropium bromide | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C19H22NO4S2+ | ||
| Moláris tömeg | 472,42 g/mol | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biohasznosíthatóság | 19,5% (inhaláció) | ||
| Metabolizmus | máj 25% (CYP2D6, CYP3A4 enzimek) | ||
| Biológiai felezési idő |
5–6 nap | ||
| Kiválasztás | vese | ||
| Terápiás előírások | |||
| Terhességi kategória | Rx-only | ||
| S4 (AU) | |||
| POM (UK) | |||
| Alkalmazás | inhaláció (orális) | ||
A tiotropium akirális, kvaterner ammóniumvegyület, hosszú hatástartamú, szelektív muszkarin-receptor antagonista – a klinikai terminológia szerint antikolinerg hatású gyógyszer. Gyógyászatban a brómsóját használják. Vízben kevéssé oldódik, ezért száraz porként, belélegeztetéssel kell a szervezetbe juttatni. Az inhalációs kezelés során alkalmazott dózis nagyobb része a tápcsatornába kerül és csak kisebb hányada jut el a célszervbe, vagyis a tüdőbe.
Hatásmechanizmus[szerkesztés]
A hörgőfali simaizomzatban található muszkarin receptorokhoz kötődve gátolja a paraszimpatikus idegvégződésekből felszabaduló acetilkolin kolinerg (bronchoconstrictiv) hatását. Hasonló affinitással kötődik a légutakban található M1-M5 muszkarin-receptorokhoz, és az M3-receptorok kompetitív és reverzíbilis gátlásával a hörgőfali simaizomzat ellazulását eredményezi. A hatás erőssége arányos az alkalmazott dózis nagyságával és időtartama meghaladta a 24 órát. A hosszú hatástartam oka minden bizonnyal az, hogy rendkívül lassan disszociál az M3-receptorokról, ezért disszociációs felezési ideje számottevően hosszabb az ipratropiuménál. Lévén N-kvaterner vegyület, az inhalációban antikolinerg hatása csak lokálisan érvényesül (szelektíven, a hörgőrendszerben); terápiás tartománya elegendően széles és csak nagyobb adagban fejthet ki szisztémás antikolinerg hatást. A jelentkező hörgőtágulat elsősorban a lokális (légúti) és nem a szisztémás hatás következménye. Az M2-receptorokról hamarabb disszociál, mint az M3-receptorokról. Az in vitro funkcionális vizsgálatok eredményei alapján (reakciókinetikai törvényszerűségek által meghatározott) a receptorok M3-altípusához szelektívebben kötődik, mint az M2-altípushoz. Számottevő hatáserőssége és receptorokról történő disszociációjának lassúsága folytán jelentős mértékű és hosszan tartó hörgőtágító hatást fejt ki COPD-ban szenvedő betegekben.
Mellékhatások[szerkesztés]
Káros főként antimuszkarinos mellékhatások: szájszárazság és/vagy a torok-irritáció. Ritkán (a kezelések <0,1%-ában) vizelet-visszatartással, székrekedéssel, akut zárt zugú glaukómával, szívdobogással, és/vagy allergiával (bőrkiütés, angioödéma, az anafilaxia) társul. Egy, az American Medical Association folyóiratában megjelent, több mint 15 000 betegre kiterjedő felmérés szerint a tiotropium és a csoportjába tartozó ipratropium fokozza a szívroham, a stroke és szív-érrendszeri halál kockázatát.
Készítmények[szerkesztés]
SPIRIVA
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tiotropium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.