Tiociánsav

Tiocánsav
IUPAC név	tiociánsav
Más nevek	rodánhidrogénsav
Azonosítók
CAS-szám	[463-56-9]
Tulajdonságok
Kémiai képlet	HSCN
Moláris tömeg	59,09 g/mol
Megjelenés	Színtelen, olajszerű folyadék
Sűrűség	2,04 (gáz, száraz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűség)3
Olvadáspont	5 °C
Forráspont	Bomlik
Oldhatóság (vízben)	Korlátlanul elegyedik
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)
R mondatok	R20/21/22, R32, R52/53
S mondatok	(S2), S13, S61
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Ciánsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A tiociánsav (képlete HSCN) egy szervetlen sav, a ciánsavval analóg kéntartalmú vegyület. Színtelen, szúrós szagú, olajszerű folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik. A sói a tiocianátok vagy rodanidok. A tiociánsav és a sói kevésbé mérgezőek mint a cianidok és a cianátok.

Kémiai tulajdonságai

Ha -85°C-ra hűtik, polimerizálódik, és egy sárga színű, szilárd anyaggá alakul át. A tömény tiociánsav bomlékony. A vegyület vizes oldata a következő reakcióegyenlet szerint lassan hidrolizál:

$\mathrm{HSCN + H_2O \rightarrow COS + NH_3}$

A tiociánsav egy egybázisú sav. A sóit tiocianátoknak vagy rodanidoknak nevezik.

Előfordulása

Kis mennyiségben megtalálható a nyálban, a gyomorban, a mustárolajban és a hagyma leveleiben.

Előállítása

A tiociánsav az alkálifémek tiocianátjaiból állítható elő híg ásványi savakkal.

$\mathrm{2 \ KSCN + H_2SO_4 \rightarrow 2 \ HSCN + K_2SO_4}$

A tiocianátok (vagy rodanidok) a cianidokból állíthatók elő kénnel való összeolvasztással.

$\mathrm{KCN + S \rightarrow KSCN}$

Felhasználása

Az alapvegyületnek, a tiociánsavnak nincs gyakorlati jelentősége. A kálium- és az ammónium-tiocianát a vas(III)-ionokkal vérvörös színű csapadékot ad, ezért ennek az ionnak a kimutatására használják. A higany(II)-tiocianátot egy kémiai kísérletnél alkalmazzák („A fáraó kígyója”). Ha ezt a vegyületet meggyújtják, a hamuja megduzzad, és 40–50 cm hosszú sárga, tekergő „kígyót” formál.

Forrás

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.