Temesvár

Temesvár (Timișoara, Temeswar/Temeschwar/Temeschburg)
A római katolikus Szent György-székesegyház (Dóm) és a Szentháromság-szobor
Temesvár címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	megyei jogú város
Beosztott falvak	–
Polgármester	Nicolae Robu (Szociálliberális Szövetség)
Irányítószám	300030
Körzethívószám	0x56
Népesség
Népesség	312 113 fő (2009. júl 1.) +/-
Magyar lakosság	24 287 fő
Népsűrűség	2600 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91–94 méter m
Terület	130,5 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesvár Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 35″, k. h. 21° 13′ 48″45.7597222222, 21.23
Temesvár weboldala

Temesvár (németül Temeswar, románul Timișoara  [timiˈʃo̯ara], horvátul Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, szerbül Темишвар) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 312 113 lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.

Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt.

Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években olaszok lakják. Lakossága az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik.

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.

Nevének eredete

Temesvár neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. A román Timișoara a magyar Temesvár szóból származik, mint ahogy a német Temeswar és a szerb megnevezés is.

Történelmi dokumentált nevei

• 1212: Castrum Temesiensis, illetve castrum regium Themes
• 1266: terra castri de Tymes, illetve castrenses de Tymes
• 1315: Temeswar
• 1315. május 7.: Themuswar
• 1323: castrum nostrum (regis) de Thumuswar
• 1349: Temesuar, Tömösvar, Temesvar
• 1440. október 4.: Themeswar
• 1596: Temeswar
• 1808: Temesvarinum, Temesvár, Temeschwar, Timisioára
• 1867–1918: Temesvár
• 1918 óta: Timişoara

Címer

A város első címere a Magyar Királyság első ismert címere volt, amelyet 1365-ben adományozott I. Lajos magyar király. Az idők folyamán többször változott, a mai a változatok keveréke.

A címer leírása:

„Vágott pajzs; a felső, hasított mezőben az első negyed vörös alapján kék hullámok felett, kétíves ezüst hídon arany oroszlán jobbfelé halad; a második negyedben kék alapon ezüst várfal, ormós kúp alakú toronnyal, két kerek, fekete ablakkal, vörös tetővel és nyílt kapuval, melyben fekete kútkerék van; a torony ormóiból jobbra vörös, ezüst keresztes zászló, balra a sárga sávján lyukas román trikolór lóg ki.

A címer alsó részén, kék alapon, szabálytalan határvonalas ezüst város vörös ház- és toronytetőkkel, zöld pázsitos mezőn, melyen jobbra ezüst, sávos folyó folyik, és amely felett jobboldalt arany sugaras emberarcú nap, baloldalt pedig ezüst fogyó hold van, mindez perspektívában rajzolva.

A pajzs felett hétormós ezüst falkorona van.”

A címer jelképei:

• Az oroszlánt és a hidat Olténia címeréből vették át, ezzel a város Romániához való kötődését jelképezve.
• A zászlós torony azt jelképezi, hogy Európában elsőként ebben a városban működött központosított ivóvízellátás; a lyukas trikolór az 1989-es román forradalomra utal.
• A város körvonala Temesvár régi várát eleveníti fel.
• A hétormós koronafal arra utal, hogy Temesvár megyei jogú város.

Fekvése

Temesvár a Kárpát-medence délkeleti részén, a Bánságban fekszik a Béga és a Temes folyók mellett. E két folyó a 18. századig a történelmi város területét mocsarakkal vette körül. A város jól védhető volt, azonban könnyen terjedtek a járványok, fertőzések. Emiatt a város nem fejlődött. A 18. században a mocsarakat lecsapolták úgy, hogy szabályozták a folyókat. Többek között a Temes folyónak új medret ástak, és létrehozták a Béga-csatornát. A kiszárított területek lehetővé tették az építkezéseket. Geológiailag aktív területen fekszik, hiszen az évszázadok során több földrengést is feljegyeztek a krónikák. A legutolsó rengést 2012. január 8-án mérték, amely 3,1-es erősségű volt.

Éghajlata

Temesvár éghajlata éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,5	0,6	5,7	11,1	16,3	19,6	21,5	20,9	16,8	11,2	5,7	1,2	10,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	39	38	37	48	63	81	58	52	44	50	49	49	584
Forrás: Románia statisztikai évkönyve 2007 (román nyelven). www.insse.ro. Országos Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)

Temesvár éghajlata mérsékelt-kontinentális, amelynek jellemzője a hideg tél és a meleg nyár. Nyáron a hőmérséklet 20 °C fölött van, télen fagypont alá is kerülhet. A földrajzi fekvésnek köszönhetően azonban mediterrán hatás is éri.

Tavasszal és nyáron jelentős csapadék érkezik az Atlanti-óceán felől, gyakran még a tél is csapadékos. Az Adriai-tenger felől érkező mediterrán hatás miatt azonban ha esik is hó, hamar elolvad, továbbá a nyári meleget is ez a hatás okozza. Az éves csapadék mennyisége megegyezik az országos átlaggal.

Történelem

Temesvár több uralmat élt át, és történetének legnagyobb részében fontos helység volt a régiójában, azokban az államokban, amelyekhez tartozott. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 14. század néhány évében I. Károly magyar király a főurakkal folytatott harcai miatt ide helyezte székhelyét, ezért ekkor Magyarország fővárosának is lehetett tekinteni. A 16. században oszmán kézre került, majd a 18. század elején a Habsburg Birodalom kerítette hatalmába. Ennek keretében újból Magyarország egyenes fennhatósága alá került a 18. század vége felé, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után ismét Bécs uralkodjon közvetlenül felette. Kevéssel az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása előtt megint Magyarországhoz került 1918-ig, amikor Romániához csatolták. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt, amire itt került sor.

Népesség

A 2002-es népszámlálás szerint a városban 317 660 fő lakott, népsűrűsége 2622 fő/km² volt. Temesvár népessége a 90-es évek óta folyamatosan csökken. 2010-ben a Nemzeti Statisztikai Intézet (románul Institutul Național de Statistică) adatai szerint 312 113 volt a lakosok száma. Nemzetiségi arányait tekintve 2002-ben Temesvár lakosságának 85,52%-a román, 7,5%-a magyar, 2,25%-a német volt. A jegyzékben nem szerepelnek a külföldi állampolgárok, akik üzleti tevékenységek miatt költöztek a városba, mint például a számos olasz.

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzá tartozó településekkel együtt:

Statisztika		Nemzetiség
Év	Népesség (fő)	Románok	Németek	Magyarok	Szerbek	Zsidók	Romák	Szlovákok	Bolgárok	Ukránok	Egyéb nemzetiségűek
1880	38 702	5 188	21 121	7 745	2 487	n. a.	n. a.	416	n. a.	29	1716
1890	45 948	5 594	24 973	11 100	2 363	n. a.	n. a.	332	n. a.	27	1559
1900	60 551	6 312	30 892	19 162	2 730	n. a.	–	288	n. a.	13	1154
1920	86 850	16 047	32 097	27 189	n. a.	8 307	–	n. a.	n. a.	n. a.	3 210
1930	102 390	25 207	33 162	31 773	2 237	7 264	379	652	279	56	1381
1941	125 052	46 466	37 611	24 891	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	16 084
1956	142 257	75 855	24 326	29 968	3 065	6 700	122	575	280	56	1310
1966	174 243	109 100	25 058	31 016	4 188	2 590	120	490	475	71	1135
1977	269 353	191 742	28 429	36 724	6 776	1629	1109	404	942	299	1299
1992	334 115	274 511	13 206	31 785	7 748	549	2 668	675	1314	756	903
2002	317 660	271 677	7 157	24 287	6 311	367	3 062	570	1218	762	2 249

A népességváltozás:

Temesvár multikulturális, soknemzetiségű város. Vallásilag a lakosság 80,6%-ban ortodox felekezetű, amelybe beletartozik a román és a szerb ortodox is. A lakosság 10%-a római katolikus, amelyhez főleg a magyarok és a németek tartoznak. 8000-en pünkösdisták, 4 725-en baptisták a népesség 2%-a református (mind magyar), 4000 román pedig görög katolikus. Kisebb vallási közösségek közé tartoznak a görög ortodoxok, a zsidók, az evangélikusok, az adventisták és a muzulmánok. Kb. 600-an vallás nélkülieknek vagy ateistáknak vallják magukat.

Közigazgatás

A város tíz városrészének elhelyezkedése

Temesvár hagyományosan tíz városrészre oszlik, de ma ezeknek nincs közigazgatási funkciójuk. Egy részük az Osztrák–Magyar Monarchia idején önálló falvak voltak.

Kerület	Terület (ha)	Román név	Német név	Magyar név	Alapítás
I	480	Cetate	Innere Stadt	Belváros	1718
II	1017	Fabric	Fabrikstadt	Gyárváros	1718
III	668	Elisabetin	Elisabethstadt	Erzsébetváros	1890
IV	442	Iosefin	Josefstadt	Józsefváros	1744
V	205	Mehala	Mehala	Mehala	1910
VI	231	Fratelia	Fratelia	Újkissoda	1948
VII	156	Freidorf	Freidorf	Szabadfalu	1950
VIII	67	Plopi	Kardos-Kolonie	Kardostelep	1951
IX	72	Ghiroda Nouă	Neu-Giroda	Erzsébetpuszta	1951
X	102	Ciarda Roșie	Rote Tscharda	Vörös Csárda	1953

A 21. században Temesvár városnegyedekre oszlik:

Cetate Iosefin Fabric Elisabetin Freidorf Zona Odobescu Fratelia Mehala I, II Ronaț Favorit

Girocului Circumvalațiunii I, II, III, IV Matei Basarab Mircea cel Bătrân Bucovina Soarelui Tipografilor Calea Șagului Dâmbovița

Steaua Torontalului Calea Aradului Calea Aradului Vest Calea Lipovei Blașcovici Ion Ionescu de la Brad Olimpia-Stadion Complex studențesc

Ciarda Roșie Plopi Ghiroda Kuncz Braytim Lunei Chișoda Plăvăț Banat I Banat II

Gazdaság

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett. A gazdaságnak jót tett a különböző etnikumú emberek letelepedése, mivel hozzájárultak a város török uralom utáni újjáépítésében. Ezek az emberek kereskedők és kézművesek voltak. Az ipari forradalom idején a szövőmesterek jelentősen járultak hozzá a város fejlődéséhez. Az újításoknak következményeként sok kis műhely megszűnt. A kereskedelmet a Béga-csatorna segítette, amely összeköttetésben volt a Dunával, a Duna pedig Európával. 1857-ben a vasutat is megépítették. Az Osztrák–Magyar Monarchia első városa volt, amelyben bevezették az utcai világítást. A Béga-csatorna hajózhatóvá építése is ekkor történt meg. Ez volt a mai Románia területén az első ilyen csatorna.

A 250 éves gazdasági modell 1948-ban véget ért, amikor a kommunista hatalom államosította a gyárakat, megszüntette a magántulajdont. Ezt követően rohamos tempóban iparosításba kezdtek. Vegyipari és gépipari üzemeket építettek, amelyekben a vidékről elvándorló emberek dolgoztak.

A kommunizmus bukása után a hagyományos gazdasági ágazatok hanyatlani kezdtek, de a város még így is az ország ipari termelésének 3%-át adja. A szolgáltatóipar viszont erőteljesen növekedett. A külföldi befektetéseknek köszönhetően a csúcstechnológia-szektor is megjelent. 2005-ben a L’Expansion francia magazin Temesvárt Románia gazdasági vitrinjének nevezte, 6300 külföldi cégével és 3%-os munkanélküliségével. A városba leginkább német, olasz és amerikai befektetők érkeztek, mint például Alcatel-Lucent, Continental, Dräxlmaier, Linde Gas, Procter & Gamble, Nestlé. 2008-ban a városban 35 bank működött, többségükben szintén külföldiek. Gazdasága viszonylagos fejlettségének köszönhetően Temesvár a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.

Politika

Az 1989-es romániai forradalom után az első szabad helyi választást 1992-ben tartották. Ezen Viorel Oanceát választották meg polgármesternek a Polgári Szövetség Pártja (románul Partidul Alianței Civice) színeiben, amely később összeolvadt a Nemzeti Liberális Párttal. Őt 1996-ban Gheorghe Ciuhandu követte a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt színeiben, akit azóta még háromszor megválasztottak: 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban.

2008-ban a 27 tagú városi tanács összetétele a következő lett:

• Szövetség Temes-megyéért (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt + Nemzeti Liberális Párt + Romániai Németek Demokratikus Fóruma) – 11 képviselő;
• Demokrata Liberális Párt – 8;
• Szociáldemokrata Párt – 6;
• RMDSZ – 2 (ebből egy mandátumot az RMDSZ átad az olasz, a bolgár, a szerb és az ukrán kisebbség szervezeteinek, amelyek évente váltják egymást).

2003-ban a helyi tanács elhatározta, hogy 13 övezetre (románul zone) osztja a várost, és hogy mindegyik létrehozhat egy hét önkéntes személyből álló, úgynevezett Konzultatív Tanácsot, amellyel a polgármesteri hivatal megbeszéli az adott övezetre vonatkozó kérdéseket.

A 2012-es helyhatósági választásokon a Szociálliberális Szövetség jelöltje, Nicolae Robu győzött, így ő lett Temesvár polgármestere.

Konzulátusok

2011. április 29-én 14 konzulátus működött Temesváron.

Három országot diplomata konzul képvisel:

• Németország
• Olaszország
• Szerbia

Tizenegy országnak tiszteletbeli konzulja van:

• Ausztria
• Bulgária
• Csehország
• Franciaország
• Hollandia
• India
• Magyarország
• Moldova
• Peru
• Svédország
• Tunézia

Közlekedés

A Temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtér

Temesvárt érintik az E70-es és E671-es számú európai utak.

A város fontos vasúti csomópont, az országban a legsűrűbb megyei érdekű vasútvonal-hálózattal rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy a megye minden helységéből jöjjön munkaerő a városba. A legnagyobb vasútállomás az Északi (románul Timișoara Nord), amelyet 1857-ben építettek. Ezen kívül további három – déli, keleti és nyugati – vasútállomás is található a városban. Nemcsak Románia többi városával van vasúti összeköttetés, hanem közvetlen nemzetközi járatok is vannak Belgrád, Budapest, Bécs és München felé.

Repülőtere, a Temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtér, Románia második legforgalmasabb légikikötője. Ez a Carpatair regionális légitársaság egyetlen, valamint a Wizz Air egyik bázisrepülőtere.

A helyi tömegközlekedés kezdete 1867. november 3-ára tehető, amikor megalapították az első lóvasút üzemeltetésével foglalkozó társaságot. Az első ilyen szerelvény 1869. június 8-án haladt végig a Gyárváros–Központ–Józsefváros–Pályaudvar vonalon. 1899-ben villamosokkal helyettesítették ezeket a szerelvényeket. 1919-ben 22,348 km volt a villamosvonalak hossza. 1942. november 15-én létesítették az első trolivonalat, amelynek hossza 3496 méter volt.

A helyi tömegközlekedés hálózata, amelyet a Temesvári Közlekedési Társaság (románul Regia Autonomă de Transport Timişoara - RATT) üzemeltet, 8 villamos-, 7 trolibusz-, 16 városi autóbusz- és 3 elővárosi autóbuszvonalból áll. Összesen 134,3 km hosszú villamoshálózat, 70,46 km trolihálózat, 118,7 km városi autóbuszhálózat és 278 km elővárosi hálózat fut a városon keresztül. Temesvárott tíz taxivállalkozás működik.

1990 és 2003 között megduplázódott a gépkocsik száma, 1000 lakosra 361 kocsi jutott, míg a fővárosban csak 315. Ez óriási gondot okoz a várostervezőknek, akik próbálják megoldani, hogy az infrastruktúra elbírja ezt a hatalmas gépkocsitömeget. Az utak hossza 574 kilométer.

Oktatás

Alap- és felsőfokú oktatás

A városban 64 óvoda van, ahova 7095 gyermek jár, és 498 óvodapedagógus foglalkozik velük. Az alapfokú iskolák száma 47, bennük 35 186 diák tanul, és 2401 pedagógust foglalkoztatnak. A középiskolák hálózata 34 iskolát, 17 472 diákot és 1359 tanárt foglal magába. Van még egy vakok és gyengénlátók számára működtetett iskola, két gyógypedagógiai iskola és egy alternatív Waldorf-iskola is.

A város több iskolájában nemzetiségi oktatás is folyik, magyar, német, szerb, szlovák és ukrán nyelven. Temesvár egyetlen önálló magyar nyelvű oktatási intézménye a Bartók Béla Elméleti Líceum, amely alapfokú és középfokú osztályoknak egyaránt helyet ad. Magyar nyelvű középfokú oktatásnak is otthont ad még a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (az 1790 és 1948 között működött Temesvári Piarista Gimnázium épületében) és az Építészeti Szakközépiskola, valamint vannak magyar tannyelvű osztályok néhány alapfokú iskolában is. A németek önálló oktatási intézménye a Nikolaus Lenau Elméleti Líceum, amelyet 1870-ben alapítottak, és vannak német tannyelvű osztályok más gimnáziumokban és alapfokú iskolákban is. A szerb nemzetiségnek is van önálló iskolája, a Dositej Obradović Elméleti Líceum.

Felsőoktatási intézmények

A 19. század derekán már beindult a városban felsőfokú magyar nyelvű bölcsészeti képzés, a katolikus püspökségnek köszönhetően.

Román felsőoktatás Temesváron közel 100 éve létezik. 1920-ban alapították az első felsőfokú oktatási intézményt, a Műszaki Iskolát (románul Școala Politehnică), amelynek akkor csak gépészmérnöki kara volt. Ma Temesvár a nyugati országrész legnagyobb felsőoktatási központja, a negyedik legnagyobb az országban Bukarest, Kolozsvár és Jászvásár után. A városban akadémiai kutatóközpont is működik.

Temesvárott négy állami és több magánegyetem működik. Állami egyetemek:

• A Temesvári Nyugati Tudományegyetem 1962-ben alakult.
• A mai Műszaki Egyetem (románul Universitatea „Politehnica”) a Műszaki Iskolából fejlődött ki.
• A Victor Babeş Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 1944 óta létezik.
• A Bánsági Agrártudományi Egyetem a Műszaki Egyetem agrártudományi karaként jött létre 1945-ben.

A nagyobb magánegyetemek:

• Dimitrie Cantemir Egyetem
• Tibiscus Egyetem
• Mihai Eminescu Egyetem

Kultúra

A hajdani Ferencz József Színház, ma az Opera, a Román Nemzeti Színház, a Magyar Állami Színház és a Német Állami Színház épületének homlokzata

A Losonczy-tér (vagy Dóm-tér), ma Unirii-tér, a szerb ortodox püspöki palota és a szerb ortodox székesegyház

A Temesvári Szépművészeti Múzeum, az úgynevezett Barokk Palota

Temesvár multikulturális város, amelyet a különböző etnikai közösségek befolyása ért, főleg a németé, a magyaré és a szerbé, de a bolgáré, az olaszé és a görögé is. A városban 12 kulturális intézmény működik, ezzel Bukarest és Jászvásár után a harmadik legnagyobb kulturális kínálattal rendelkező település.

A kulturális sokszínűségének köszönhetően Kis Bécsnek (románul Mica Vienă) is nevezik a várost.

Múzeumok

A város legnagyobb múzeuma az 1872-ben alapított Bánsági Múzeum (románul Muzeul Banatului). Ennek több osztálya van: régészeti, történelmi és természettudományi (Kelet-Európa legnagyobb madár- és lepkegyűjteményével és kőzetgyűjteménnyel). Ugyanitt látható két állandó kiállítás: az egyik régi hegedűket mutat be, a másik az információs és távközlési technológia történetét hivatott bemutatni.

A Bánsági Falumúzeum (románul Muzeul Satului Bănățean) néprajzi kiállító termekkel és szabadtéri résszel rendelkezik. 1971-ben alakították ki a Zöld erdőben. A szabadtéri részen templomot, malot, házakat, polgármesteri hivatalt is felépítettek.

A tér déli oldalának egyetlen 18. századbeli épülete az úgynevezett Barokk Palota. Eredetileg a Bányászati Hivatal székházaként épült, majd kormányzati épület lett. Ma a Szépművészeti Múzeumnak (románul Muzeul de Artă) ad otthont.

Színházak

Temesváron 1875-ben adták át az első kőszínházat, Ferenc József Színház néven. 1920-ban leégett, és amikor felújították, homlokzatát neobizánci stílusban építették át. Ma három különálló színház működik benne: a Mihai Eminescu Nemzeti Színház (román nyelvű), a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Német Állami Színház. Az utóbbi kettő közösen használja az épület kisebbik előadótermét. Ezeken kívül Temesvárnak két bábszínháza is van: az egyik állami (Merlin Gyermek- és Ifjúsági színház), a másik magán (Iulia Színház).

Műkedvelő színjátszó csoportot az Egyetemisták Háza (románul Casa Studenților) tart fenn, Thespis néven.

Zenei élet

Temesvár zenei élete hagyományosan gazdag. Felléptek itt olyan hírességek, mint Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Ifj. Johann Strauss és George Enescu. A Temesvári Filharmonikus Társaság (ma Bánsági Filmharmónia, románul Filarmonica Banatul) 1821-ben alakult meg, szimfonikus zenekara és kórusa van. A szerb ortodox székesegyháznak műkedvelő kórusa van.

Az operának is van hagyománya Temesváron. 1855-ben előadták itt Giuseppe Verdi Traviatáját. 1947-ben megalakult a Román Nemzeti Opera, amely a Nemzeti Színházzal osztja meg előadótermét.

A román népzenét is képviseli hivatásos intézmény, a Bánság Együttes (románul Ansamblul Banatul).

Amatőr népművészeti együttesek is működnek, románokon kívül a magyar Bokréta, Eszterlánc és Bóbita néptánccsoportok, a német Banater Rosmarein népművészeti együttes és a szerb Mladost népművészeti együttes.

A műkedvelők mindenféle művészetet tanulhatnak a Művészetek Népi Iskolájában (románul Școala Populară de Artă), a város Művelődési Házában románul Casa de Cultură) és az Egyetemisták Házában.

Egyéb kulturális intézmények

A kulturális ajánlatot kiegészíti a Megyei Könyvtár (románul Biblioteca Județeană) és több kiadó, valamint szépművészeti galériák és alapítványok, például a Jecza Péter által létrehozott Interart TRIADE.

Érdekes rendezvényeket szervez a Temesváron jelenlévő három külföldi kulturális intézmény is: a Francia Intézet (régebbi nevén Francia Kulturális Központ), a Német Kulturális Központ és az Olasz Kulturális Központ.

Fesztiválok

Temesvár több, évente visszatérő fesztivál helye:

• A StudentFest, a város egyetemistáinak a művészeti fesztiválja, amelyet 1992 óta rendeznek meg.
• Az ISWinT (angolul The International Students Week in Timișoara) nemzetközi kulturális diákfesztivál. Célja a különböző nemzetiségű fiatalok alkotásainak bemutatása, nemzetközi kapcsolatok létesítése.
• A Szívek fesztiválja (románul Festivalul Inimilor) nemzetközi néptánc-fesztivált 1990 óta rendezik meg júliusban.
• A Plai világzenei és jazz fesztivált 2006 szeptembere óta tartják meg a Bánsági Falumúzeum szabadtéri részlegében.
• A TMBase 1998 óta októberben megtartott Drum and bass-fesztivál.
• A Timishort az egyik legújabb fesztivál a város történetében, amelyet 2009 májusában rendeztek meg először. A fesztivál során rövidfilmeket mutatnak be.
• Az International Romani Art Festival 2007 júliusa óta megrendezett nemzetközi roma művészeti fesztivál.

Európa kulturális fővárosa 2020

Temesvár Európa kulturális fővárosa szeretne lenni 2020-ban. 2011 augusztusában megalakították a Temesvár Európa kulturális fővárosa Egyesületet, amely előkészíti a pályázatot.

Látnivalók

Losonczy tér (vagy Dóm tér)

Szerb ortodox székesegyház

A látnivalókban gazdag Losonczy teret (ma Unirii tér) főként a 18. században, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik. A tér keleti oldalán található a római katolikus székesegyház (más néven dóm), amely 1736 és 1773 között épült alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak.

A tér nyugati oldala közepén a szerb ortodox székesegyház apszisa látszik (homlokzata a tér oldalával párhuzamos utcán van). 1745 és 1748 között épült, ugyancsak barokk stílusban, ami különös, főleg azt tekintve, hogy ortodox templomról van szó, de a 18. századbeli Temesváron az építészeti stílusnak egységesen barokknak kellett lennie. A székesegyház mellett a temesvári szerb ortodox püspökség palotája van. A 18. században épült ugyan, de 1905–1906-ban átépítették Székely László tervei alapján úgy, hogy a szerb és az orosz vallásos építészet elemeit hordozza.

A tér közepén a Szentháromság-szobor magasodik. 1740-ben emelték, egy pusztító pestisjárvány után. A tér füvesített részén egy ásványvizes kút is található.

A tér kedvelt találkozóhelye a fiataloknak. Nyáron a lokálok sok teraszt nyitnak itt, és szabadtéri popzene, rock, vagy népzene is hangzik a téren egyes alkalmakkor.

A Losonczy tér közelében több érdekes épület található. A katolikus püspöki palota a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, az épületben egyháztörténeti gyűjtemény található. Az egykori Kormányszéki Palotában (románul Palatul Dicasterial) egykor Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye). 1855 és 1860 között épült a reneszánsz stílust utánozva. Nem messze ettől látható a 19. század végén lebontott erődítményrendszer legnagyobb maradványa, a Mária Terézia-bástya. 2011-ben fejezték be a rendbetételét. Itt működik többek között a falumúzeum néprajzi osztálya.

Jenő herceg tér

A Jenő herceg tér (ma Libertății tér) Temesvár másik 18. században kialakított tere. A legnagyobb épület itt a tér egész északi oldalát elfoglaló régi városháza. 1731 és 1734 között épült a katolikus magisztrátus számára, mivel akkoriban csak katolikusok lakhattak a Belvárosban. (Az ortodoxoknak megvolt a saját magisztrátusuk a Gyárvárosban.) Utólag reneszánsz homlokzatot kapott.

A téren Nepomuki Szent Jánosnak emeltek barokk stílusú emlékművet 1756-ban.

A tér közvetlen közelében még áll az 1716 és 1736 között épített ferences kolostor, amelynek már nincs meg a temploma. Itt van ma a Művészetek Népi Iskolája.

A Lloyd sor

Lloyd palota, benne a Politechnikai egyetem rektorátusa

A Lloyd sor (mai nevén Piața Victoriei) két viszonylag hosszú sétányból áll, közöttük parkosított résszel. A nyugati sétány hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel. Mindkét sétányt az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházak és épülettömbök szegélyezték. Ilyen épület a Lloyd palota, amely egy 1912-ben épült háromemeletes ház. A földszinten étterem, az emeleten a Politechnikai egyetem rektorátusa működik. A Lloyd palota mellett áll egy másik palota, a Neuhausz palota, amely egy négyszintes épület. Az 1960-as években néhány szocreál lakóépületet is felhúztak a keleti sétány déli részén. Tavasztól őszig teraszokkal, nagyobb ünnepek előtt és alatt pedig vásáros bódékkal telnek meg a sétányok.

Nem messze a színháztól a Bánsági Múzeum épülete áll az egykori Károly Róbert király által építtetett várkastély helyén. Ez Hunyadi János tulajdonába került, aki átalakíttatta. Az 1849–es ostrom rommá tette, és 1856-ben fejezték be újjáépítését a mai alakjában. A vár kétszintes négyszögletű belső udvaros épület, a főtér mellett található. A várnak mára két olaszbástyája és egy tornya maradt meg. 2008-ban a ásatások kezdődtek a kastély körül és a kastélyudvarban. Itt bukkantak rá a régészek egy középkor kastély romjaira.

A Lloyd sor másik végén néz szembe a színházzal a román ortodox székesegyház. 1936 és 1940 között épült, a moldvai ortodox kolostorok templomainak a stílusát utánozva. 7 harangját Sabin Drăgoi hangolta össze, a város egyik jellegzetes hangja lett ezzel.

A parkosított részen a Romulus és Remus legendájára emlékeztető Capitoliumi farkas másolata áll magas oszlopon. 1926-ban adományozta a városnak Olaszország.

Erzsébetváros

Erzsébetvárosban, az Evlija Cselebi utcában áll az úgynevezett „török ház”, amelynek ma csak a pincéje eredeti. Az egykori házat a 16-17. században építették, amikor Temesvár az Oszmán Birodalom része volt.

A református templomnak történelmi jelentősége van, ugyanis innen indult az 1989-es romániai forradalom. A templom 1902-ben angol gót stílusban épült.

A református templom mellett található Szűz Mária emlékműve. Dózsa György kivégzésekor a legenda szerint az imádkozó szerzeteseknek és jobbágyoknak megjelent a Szűz Anya. Ezután egy oszlopra kitették a képét, majd 1906-ban kápolnát emeltek.

Gyárváros

Az 1718-ban alapított temesvári sörgyár

A Millenniumi templomot a magyarok bejövetelének 1000-ik évfordulója alkalmából építették Ybl Miklós tervei alapján. Ez lett a gyárvárosi parókia második római katolikus temploma, az elsőt átadták a görög katolikusoknak.

A sörgyárat 1718-ban alapították, ezzel az ország első ilyen gyára lett. A 19-20. században folyamatosan bővítették.

A Neptun közfürdő a Decebal híd mellett a Béga partján található. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt építették a korábbi török közfürdők helyén.

Egyéb látnivalók

A előbb említett kegyhelyeken kívül Temesvárnak még van 8 római katolikus temploma, két régebbi és több új román ortodox temploma, három zsinagógája (ezekből csak az egyik működik), két szerb ortodox, két görög katolikus, egy evangélikus temploma

A református templom közelében áll a Segítő Boldogasszonynak emelt emlékmű. Meg nem erősített hagyomány szerint ennek a helyén végezték ki Dózsa Györgyöt.

Temesvár zöldövezetekben is gazdag város. A bégamenti sétányok és a terjedelmes parkok kellemes pihenőhelyek. Csupán a parkok 117,57 hektárt tesznek ki.

A Temesvári Mesterlegények Egyesülete által birtokolt épületnél egy vastuskó áll. Az épület később erről kapta a nevét. Ez a tuskó tulajdonképpen egy fémmel bevont fatörzs. A mesteremberek a városba érkezvén, egy szeget ütöttek bele.

A városban a 18. században kezdték el a házszámozást, előtte egy jellegzetes dologról azonosították be az épületeket. Az egyik házba egy 2,5 méter hosszú vastengelyt építettek be, innen ered az épület neve is.

A hagyományosan „Új klinikák” (románul „Clinicile noi”) néven ismert kórház mögött található a botanikus kert, amelyben egzotikus és helyi növények vannak. 1995-ben nyilvánították tudományos rezervátumnak.

A Béga jobb partján található Rózsaparkban 10 ezer rózsatő található. 1891-ben a kezdetekkor Ferenc József magyar király is meglátogatta. A park közepén szabadtéri színpadot emeltek a két világháború között.

Hidak

A városban számos híd található, amelyeket az Utak és Hidak Regionális Igazgatósága (románul Direcția Regională de Drumuri și Poduri) üzemeltet.

	Mai román neve	Egykori német neve	Egykori magyar neve	Építésének éve az első változatban	Építésének éve a mai változatban	Közlekedés
1.	Pasarela de la Uzina Hidroelectrică					gyalogos
2.	Podul Mihai Viteazul	Mühlenplatzbrücke	Malom téri híd vagy Mihai Viteazul híd	1909	1981	villamos, gépkocsi
3.	Podul Dacilor	Heuplatzbrücke	Széna téri híd	1908	1989	villamos, gépkocsi
4.	Podul Decebal	Parkgassenbrücke	Liget úti híd	1909		villamos, gépkocsi
5.	Pasarela dintre Parcuri			1926		gyalogos
6.	Podul Michelangelo			1970		trolibusz, gépkocsi
7.	Podul Mitropolit Andrei Șaguna	Bischofsbrücke	Püspök híd	1913		trolibusz, gépkocsi
8.	Podul Traian	Grosse Brücke	Hunyadi híd	1871	1917	villamos, gépkocsi
9.	Podul metalic	Eisenbrücke	Losonczy híd	1917		gyalogos
10.	Podul Ștefan cel Mare	Ankerbrücke	Horgony híd	1891	1957	villamos, gépkocsi
11.	Podul Eroilor	Bem-Brücke	Bem híd	1871	1938	gépkocsi
12.	Podul Muncii	Königbrücke	Király híd	1913	1978	trolibusz, gépkocsi
13.	Pasarela Gelu			1949		gyalogos
14.	Podul Modoș			1897	1980	vasút

Hidak:

A - Pasarela de la Uzina Hidroelectrică B - Podul Mihai Viteazul C - Podul Dacilor D - Podul Decebal E - Pasarela dintre Parcuri F - Podul Michelangelo G - Podul Mitropolit Andrei Șaguna

H - Podul Traian I - Podul metalic J - Podul Ștefan cel Mare K - Podul Eroilor L - Podul Muncii M - Pasarela Gelu N - Podul Modoș

Média

Újságok TemesvariHirek.ro Timișoara Focus Vest Fotbal Vest Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien Timpolis Ziua de Vest Heti Új Szó	Rádióállomások: Kiss FM Timișoara (FM 99.0 MHz) (Top 40) Pro Fm Timișoara (FM 97,4 MHz) (zene) Radio Guerilla Timișoara (FM 96,9 MHz) (zene) Temesvári Rádió (AM 630 kHz, FM 105,9 MHz) (többnyelvű hírek, zene) Radio Vest Timișoara (FM 88.7 MHz) (hírek, zene) West City Radio (FM 88,8 MHz) (hírek, zene)	Televíziós csatornák Alfa Omega TV (román nyelvű keresztény témájú műsorok) Analog TV Timișoara Tele Europa Nova Timișoara TVR Timișoara

Sport

Dan Păltinişanu-stadion

Temesvárott a labdajátékok a legelterjedtebbek.

1899-ben itt játszották le Románia mai területén az első labdarúgó mérkőzést. Az 1910-ben alapított Temesvári Kinizsi SE hatszor volt Románia bajnoka. 1928-ban Temesváron jött létre az első román hivatásos labdarúgó csapat, a Ripensia. Négyszer nyerte meg Románia bajnokságát és kétszer volt kupagyőztes.

Ma a labdarúgásban két csapat emelkedik ki. A legismertebb az 1921 óta létező FC Politehnica Timișoara, a mely a Dan Păltinişanu-stadionban lép fel, a másik az 1933-ban alapított CFR Timișoara.

Kosárlabdában is két csapat emelkedik ki: a BC Elba Timișoara férfi és a CSȘ Bega Timișoara női csapat.

A városban egy rögbi- (RCM Universitatea de Vest Timișoara) és egy kézilabdacsapat (CSU Politehnica Timișoara) is működik.

A labdajátékokon kívül sakkozásra, úszásra, sportlövészetre, karatézásra, evezésre stb. is lehetőség van a különböző sportegyesületekben.

Testvérvárosok

Temesvár az alábbi településekkel áll testvérvárosi viszonyban:

Sassari, 1990 Faenza, 1991 Mulhouse, 1991 Karlsruhe, 1992 Rueil-Malmaison, 1993 Gera, 1998 Szeged, 1998

Treviso, 2003 Cancún, 2004 Újvidék, 2005 Palermo, 2005 Sencsen, 2007 Nottingham, 2009

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Timișoara című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Timișoara című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Timișoara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

• Rieser, Hans-Heinrich: Temeswar: Geographische Beschreibung der Banater Hauptstadt. Sigmaringen: Jan Thorbecke. 1992. = Schriftreihe des Instituts für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, 1. ISBN 3-7995-2501-7
• Jancsó Árpád: Istoricul podurilor din Timișoara (A temesvári hidak története). Temesvár: Mirton. 2001. ISBN 973-585-545-3
• Munteanu, Ioan: Urbanizarea în Banatul istoric la începutul secolului al XX-lea (Urbanizácó a történelmi Bánságban a 20. század elején). Temesvár: Mirton. = Analele Banatului, VII -VIII.

További információk

Könyvek

• Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp.: Sport. 1983. 589-591. o.
• Cuțara, Alexandru: Timișoara – an artistic monograph / Timișoara – monographie artistique. Temesvár: Amarcord. 1999. ISBN 9739244580 (angol és francia nyelven)
• Jancsó Árpád: Temesvár vízerőműve: Működő műszaki műemlékünk. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Tudomány és technikatörténeti füzetek. ISBN 9786068178073
• Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp.: Panoráma. 1987. ISBN 9632432339 . 424-434. o.
• Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.
• Pintye Tamás: Barangolás Tündérországban. Győr. 2007. ISBN 963-87415-1-1
• Szekernyés János: A temesvár-erzsébetvárosi Jézus Szíve-templom. Temesvár: Solness. 2006. ISBN 978-973-729-072-4
• Szekernyés János: Temesvár kövei: krétarajzok a Józsefvárosból. Temesvár: Mirton. 1998. ISBN 973-578-650-8
• Temesvár: A bevezető szöveget irta: Al. Jebeleanu. Bukarest: Meridiane. 1964. = Romániai városok és tájak. (album)

Cikkek

• Módos Péter – Borsi-Kálmán Béla: A legurbánusabb város (beszélgetés Szekernyés Jánossal, temesvári íróval, művészettörténésszel). Európai utas, XVII. évf. 2006. 1. sz. 50-55. o. Online hozzáférés (Hozzáférés: 2011. december 06.)
• Módos Péter – Borsi-Kálmán Béla: Összetartó közösség (beszélgetés Gheorghe Ciuhandu-val, Temesvár polgármesterével). Európai utas, XVII. évf. 2006. 1. sz. 56-57. o. Online hozzáférés (Hozzáférés: 2011. december 06.)
• Módos Péter – Borsi-Kálmán Béla: Egy „közbeeső” világban (beszélgetés Victor Neumann történésszel). Európai utas, XVII. évf. 2006. 1. sz. 58-59. o. Online hozzáférés (Hozzáférés: 2011. december 06.)
• Módos Péter – Borsi-Kálmán Béla: Menekültekből őslakosok (beszélgetés Miodrag Milin történésszel). Európai utas, XVII. évf. 2006. 1. sz. 62-63. o. Online hozzáférés (Hozzáférés: 2011. december 06.)
• Módos Péter – Borsi-Kálmán Béla: A város büszke ránk (beszélgetés Dumitru Șerban-nal, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának dékánjával). Európai utas, XVII. évf. 2006. 1. sz. 64-65. o. Online hozzáférés (Hozzáférés: 2011. december 06.)

Weboldalak

• Temesvár, Erdélyi Magyar Adatbank (magyar)
• Temesvár, Temesvári műemlékek a Romániai magyar lexikonban (magyar)
• Temesvár, Erdélyi Közérdekű Adatbázis (magyar) archívja
• Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. - 1862.
• Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme
• Régi képek a temesvári Dohánygyárról
• A történelmi Magyarország hídjai – Temesvár
• Varga adatbank
• Csiky Gergely Állami Magyar Színház (magyar, román, angol)
• Temesvár éghajlata
• Temesvár infó
• Temesvár hírei
• Temesvár Repülőtere

Konzulátusok címei

• Olasz konzulátus
• Osztrák konzulátus
• Német konzulátus
• Holland konzulátus
• Szerb konzulátus
• Indiai konzulátus
• Svéd konzulátus
• Cseh konzulátus
• Magyar konzulátus

Egyetemek

• Temesvári Nyugati Tudományegyetem (angol nyelven). www.uvt.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
• Műszaki Egyetem (angol nyelven). www.upt.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
• Victor Babeş Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (angol nyelven). www.umft.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
• Bánsági Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (román nyelven). www.usab-tm.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
• Dimitrie Cantemir Egyetem (román nyelven). www.ucdctm.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
• Tibiscus Egyetem (román nyelven). www.tibiscus.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
• Mihai Eminescu Egyetem (román nyelven). www.umet.ro. (Hozzáférés: 2011. december 5.)

Kapcsolódó szócikkek

• Románia városai
• Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete