Tihany ostroma
| Tihany ostroma | |||||||||
| Magyar belháború (1526–38) | |||||||||
| Dátum | 1534. november 1–10. | ||||||||
| Helyszín | Tihany, Veszprém vármegye | ||||||||
| Eredmény | Ferdinánd-párti győzelem | ||||||||
|
|||||||||
Tihany ostroma 1534. november 1. és november 10. között zajlott, a Magyar belháború részeként. Ekkor Szalaházy Tamás püspök visszafoglaltatta Tihanyt Szapolyai János seregeitől.
Tartalomjegyzék |
Előzmény [szerkesztés]
Tihanyt, Sümeggel és Veszprémmel együtt Szapolyai török–magyar serege vette el még 1533-ban. A katonák eredetileg a még ezen helységek környékét is dúló, egyik király pártjára sem álló Móré László ellen vonultak Várpalota alá, azzal viszont nem elégedtek meg, hogy Mórét kiiktatták, hanem a I. Ferdinánd pártján álló Szalaházy püspököt is megtámadták.
Ostrom [szerkesztés]
Szalaházy a következő évben szervitorait Nagy Ferencet és Devecseri Chóron Andrást küldte Tihany visszavételére. Tihanyt két Szapolyai-párti várnagy, Szörényi Mihály és Csemperdi Miklós védte. Kilencnapi védekezés után a várnagyok bejelentették, hogy megadják magukat. Szalaházy emberei 200 forint váltságdíj ellenében elengedték őket, s az őrség vagyonát és fegyverét magával vihette.
A visszafoglalást követően Chóron 16 gyalogost és 24 lovast tartott a várban, amelyeknek zsoldját az apátsági birtok jövedelme állta.
Következmények [szerkesztés]
Tihany visszafoglalása után Bakith Pál kisebb erőkkel megszállta a Bakonyban egy apátságot, ami úgy is lakatlanul állt. Ez megerősítve biztosította a Pápa és Várpalota közti utat.
Forrás [szerkesztés]
- Györkös Attila: 1533–1540-ig tartó korszak eseményei MAGYARORSZÁGON (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 17.)
