Tihany

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Antissimo (vitalap | szerkesztései) 2010. július 22., 08:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (fogalmazás)
Tihany
Lépcső az apátsághoz
Lépcső az apátsághoz
Tihany címere
Tihany címere
Tihany zászlaja
Tihany zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
KistérségBalatonfüredi
Irányítószám8237
Körzethívószám87
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1334 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 17° 52′ 45″
Tihany (Veszprém vármegye)
Tihany
Tihany
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Tihany weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihany témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.

Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.(Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben.)

Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő.

Fájl:Visszhang-domb, Tihany.jpg
Viharfelhő a Visszhang-domb felett 2008 júliusában

Földrajz

Tihany légifotója
Fájl:Tihany 2008.jpg
Vihar utáni csend Tihanyban 2008 nyarán
Fájl:Sajkod2.JPG
A bozsai öbölben – Sajkod

Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.[3]

A félsziget alapzatát a sárgás-fehér a Pannon-tengerből származó homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40–50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a környéken.

Fájl:Tihany.JPG
A tihanyi Külső-tó hajnalban

A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a BakonyBalaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt «vulkáni süveg» magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." – írják róla a geológusok.

A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tó és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, avaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították, és a harcokban el is pusztult. A 18. században épült újjá barokk stílusban.

Tihany az 1960-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.[3]

Közlekedés

Nevezetességek

Régészeti leletek tanúskodnak a vaskori és bronzkori helyben lakókról, de voltak itt római telepesek is, akiknek itt volt vízi átkelőhelye a Balatonon.

A Tihanyi Apátság temploma és altemploma

A tihanyi apátsági templom homlokzata a faluból
I. András király sírja

Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.

A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg Pannonhalma, másolata ennél több helyen, például itt.

A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

A tihanyi vár

A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonala, tanösvénye, azaz jelzett sétaterv térképei segítségével. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével). De van „Történelmi emlékhelyek” túra is a Barátlakások, Apáti templomrom, Újlaki templomrom köré szervezhetően.

Néprajzi műemlékek

Műemléknek számít még az apátság altemploma mellett az egykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is.

Fájl:Tihanyasz.jpg
A tihanyi dombok a földnyelv töve felől nézve, az előtérben Aszófővel

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak. Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyenjáró nevet viselte.

Legújabb nevezetességei, látványosságai

A Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.

Nem látogatható a parton található MTA Limnológiai kutatóintézet, amely többek közt a halak életével és a Balaton vízminőségének vizsgálatával foglalkozik.

Személyek

Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is; Sajkodon élt néhány évig Németh László, itt vendégeskedett Szabó Lőrinc. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.

Jegyzetek

  1. a b c d Helyi önkormányzat | Tihany. (Hozzáférés: 2022. november 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Tihany története (magyar nyelven). Tihany, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2010. július 5.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Tihany
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihany témájú médiaállományokat.