Tigrispiton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tigrispiton
Fogságban tartott példány
Fogságban tartott példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Pitonfélék (Pythonidae)
Nem: Python
Daudin, 1803
Faj: P. molurus
Tudományos név
Python molurus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Coluber boaeformis Shaw, 1802
  • Coluber molurus Linnaeus, 1758
  • Python albicans Schneider, 1801
  • Python bora Daudin, 1803
  • Python castanea Schneider, 1801
  • Python cinerea Schneider, 1801
  • Python molurus Werner, 1899 subspecies ocellata
  • Python molurus pimbura Deraniyagala, 1945
  • Python orbiculata Schneider, 1801
  • Python tigris Daudin, 1803
Elterjedés
A piros szín jelöli az indiai, a zöld a szalagos tigrispiton a sárga, ahol mindkettő előfordulhat és a lila színnel jelölt terület a ceyloni tigrispiton élőhelyét.A piros szín jelöli az indiai, a zöld a szalagos tigrispiton a sárga, ahol mindkettő előfordulhat és a lila színnel jelölt terület a ceyloni tigrispiton élőhelyét.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tigrispiton témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrispiton témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrispiton témájú kategóriát.

A tigrispiton (Python molurus) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tigrispiton egész Dél-Ázsiában előfordul, Pakisztántól Indián, Srí Lankán keresztül egészen Dél-Kínáig (Szecsuan és Jünnan tartomány), Malajziáig és az Indonézia szigeteig. Legkeletebbre Celebesz szigetén él. Mivel bőre miatt túlzott mértékben vadászták, a tigrispiton sok területen ritka lett. A hivatalos besorolás szerint veszélyeztetettnek és a kipusztulástól fenyegetett állatfajnak számít.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tigrispiton hossza egyes becsések szerint elérheti a 7 métert, testtömege pedig a 90 kilogrammot.[1] A legnagyobb ténylegesen lemért indiai tigrispiton azonban csak 4,6 méter,[2] a legnagyobb szalagos tigrispiton pedig 5,74 méter hosszú volt.[3] Testének színezete sárgás-fehér, melyet nagy barna foltok díszítenek. A hím kloákanyílásánál sarkantyúk találhatók, melyek a párzásnál játszanak szerepet. Nyelvével vizsgálja meg, ha van zsákmány a közelben. A piton az alsó és felső ajkán lévő igen érzékeny hőreceptorokkal érzékeli a meleg vérű állatok test melegét.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat magányos lény. Nagyjából fákon él. A piton úgy mászik fára, hogy rátekeredik a törzsére és pikkelyeivel kapaszkodik belé. Aztán ráfonódik egy ágra és addig függ ott, amíg észrevesz egy alatta járó áldozatot. Tápláléka kis emlősállatok, szarvasok, disznók és majmok. Áldozatát szorítás által öli meg. Becslések szerint a tigrispiton maximum 40 évig él, de fogságban tartva több évig is elélhet és a hossza is nagyobb lehet úgy.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A nőstény 60-100 tojást rak. Kora előrehaladtával egyre több tojás kerül a fészekaljba. A nőstény a tojások köré tekeredik, az ideális költési hőmérséklet 36 °C. Ha ez alá csökken a hőmérséklet, akkor az anyapiton képes a fészket felmelegíteni akár 7 °C-kal. A kis pitonok 60-80 nap múlva kelnek ki.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1] National Geographic.
  2. Minton, S. A. (1966), "A contribution to the herpetology of West Pakistan", Bulletin of the American Museum of Natural History 134 (2): 117–118, <http://digitallibrary.amnh.org/dspace/handle/2246/1129>.
  3. D. G. Barker, S. L. Barten, J. P. Ehrsam, L. Daddono: The Corrected Lengths of Two Well-known Giant Pythons and the Establishment of a New Maximum Length Record for Burmese Pythons, Python bivittatus. Bulletin of the Chicago Herpetological Society 47(1): 1-6, 2012, pdf.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]