Tigrispiton
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Python molurus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 A piros szín jelöli az indiai, a zöld a szalagos tigrispiton a sárga, ahol mindkettő előfordulhat és a lila színnel jelölt terület a ceyloni tigrispiton élőhelyét. |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tigrispiton témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrispiton témájú médiaállományokat. |
A tigrispiton (Python molurus) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A tigrispiton egész Dél-Ázsiában előfordul, Pakisztántól Indián, Srí Lankán keresztül egészen Dél-Kínáig (Szecsuán és Jünnan tartomány), Malajziáig és az Indonézia szigeteig. Legkeletebbre Celebesz szigetén él. Mivel bőre miatt túlzott mértékben vadászták, a tigrispiton sok területen ritka lett. A hivatalos besorolás szerint veszélyeztetettnek és a kipusztulástól fenyegetett állatfajnak számít.
Alfajai [szerkesztés]
- Indiai tigrispiton vagy burmai tigrispiton (Python molurus molurus) - Pakisztán, India, Nepál déli része, Banglades és Burma
- Ceyloni tigrispiton (Python molurus pimbura) - Srí Lanka
- Szalagos tigrispiton (Python molurus bivittatus) - Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Dél-Kína (Szecsuán és Jünnan tartomány, Hongkong és Hajnan) Malajzia és Indonézia szigetei
Megjelenése [szerkesztés]
A tigrispiton hossza elérheti a 7 métert, legtöbbször azonban rövidebb. Testtömege meghaladhatja a 100 kilogrammot. Testének színezete sárgás-fehér, melyet nagy barna foltok díszítenek. A hím kloákanyílásánal sarkantyúk találhatók, melyek a párzásnál játszanak szerepet. Nyelvével vizsgálja meg, ha van zsákmány a közelben. A piton az alsó és felső ajkán lévő igen érzékeny hőreceptorokkal érzékeli a meleg vérű állatok testmelegét.
Életmódja [szerkesztés]
Az állat magányos lény. Nagyjából fákon él. A piton úgy mászik fára, hogy rátekeredik a törzsére és pikkelyeivel kapaszkodik belé. Aztán ráfonódik egy ágra és addig függ ott, amíg észrevesz egy alatta járó áldozatot. Tápláléka kis emlősállatok, szarvasok, disznók és majmok. Áldozatát szorítás által öli meg. Becslések szerint a tigrispiton maximum 40 évig él, de fogságban tartva több évig is elélhet és a hossza is nagyobb lehet úgy.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A nőstény 60-100 tojást rak. Kora előrehaladtával egyre több tojás kerül a fészekaljba. A nőstény a tojások köré tekeredik, az ideális költési hőmérséklet 36 °C. Ha ez alá csökken a hőmérséklet, akkor az anyapiton képes a fészket felmelegíteni akár 7 °C-kal. A kis pitonok 60-80 nap múlva kelnek ki.
Galéria [szerkesztés]
|
|
|
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
