Tienji-pavilon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tienji-pavilon és park bejárata

A Tienji (kínai nyelven: 天一阁; pinjin átírás: Tiān Yī Gé) Kína legrégibb fennmaradt könyvtára egy kínai kertben, ami Ningpo városában, Csöcsiang tartományban található.

A Ming-dinasztia idején, 1561-ben hozta létre Fan Csi, a hadügyminisztériumi szolgálatból visszavonult mandarin, és virágkorában 70 000 kötet könyvet tartalmazott. Ma a könyvtár állománya meghaladja 300 000 klasszikus kötetet.[1]

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvtár és a környező park neve magyarul „Első ég” és a Változások könyvéhez, a Ji csinghez írt Han-kori kommentárban szereplő kozmikus egység koncepciójára utal. Emellett a névválasztásban az is nagy szerepet játszott, hogy az öt elem kínai tanában az „első ég” a víz eleméhez kötődik, és így alkalmasnak látszott a könyvtárakat fenyegető tűzesetek megelőzésére.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvtár alapját Fan Csin a Feng-család 11. századtól gyűjtött családi könyvgyűjteményének megvételével vetette meg, majd húsz év alatt még rengeteg értékes könyvet, kéziratot vásárolt hozzájuk és a bibliotéka anyagát 53 000 kötetre bővítette.[1]

A Csing-dinasztia idején Csien-lung kínai császár is meglátogatta a könyvtárat, és utasítást adott, hogy annak adatait gondosan felmérve készítsék el másolatát a Tiltott Városban és a Csengtöi nyári rezidencia területén is az általa létrehozott Sze Ku Csüan Su enciklopédia elhelyezésére.

Az ópiumháború idején a brit hadsereg sok könyvet elvitt a könyvtárból. A félgyarmati, polgárháborús körülmények között a könyvtár állománya rohamosan tovább csökkent és 1940-re mindössze 20 000 kötetet tett ki. A Kínai Népköztársaság kikiáltása után a könyvtárat állami védelem alá helyezték és újra megkezdték gyarapítását másutt begyűjtött régi kötetekkel.

1982-ben a könyvtárat és az azt körülvevő parkot nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

Park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvtárnál jóval régebbi parkban lévő tavak a látványosság mellett a könyvgyűjtemény létrehozása óta víztartalékként is szolgálnak egy esetleges tűzoltás céljára. A kertben kőtáblák gyűjteménye is megtekinthető. A 7. században erre a helyre vonult vissza Ho Cse-csang (659–744) költő, akiről kis pavilonnal emlékezett meg az utókor. Kormányzói ideje alatt pavilonokat emeltetett a parkban Vang An-si (1021–1086) hivatalnok, közgazdász és költő is.[1]

A parkban található egy nagy hagyományokra visszatekintő színpadi épület is.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Polonyi 445. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tian Yi Ge című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Koordináták: é. sz. 29,872643°, k. h. 121,535506°