Tien Han

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
書.svg  A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
書.svg  Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Tien Han
田汉.gif
Tian Han portréja.
Élete
Született 1898. március 12..
Changsha (Hunan tartomány, Kína)
Elhunyt 1968. december 10..
Nemzetiség kínai
Pályafutása
Jellemző műfajok modern dráma, költészet
Fontosabb művei Az Önkéntesek Indulója


Tien Han (hagyományos kínai: 田漢; egyszerűsített kínai: 田汉; pinjin hangsúlyjelekkel: Tián Hàn; magyar népszerű: Tien Han; 1898. március 12. - 1968. december 10.) a Hunan tartománybéli Changsha városban született kínai drámaíró, költő volt, színész, valamint a forradalmi zenék és -filmek egyik vezéralakja. Tian Han egy nagyban járult hozzá a modern kínai dráma és a kínai opera a megújításához. Egyik legismertebb és legjelentősebb művének az 1934-ben írt Az Önkéntesek Indulója című költeménye, amely 1949-től Kína hivatalos himnusza.f [1]

Tartalomjegyzék

Biográfia[szerkesztés]

Már gyerekfejjel megismerkedett szülővidéke, Hunan tartomány gazdag színjátszóhagyományával, s a színház iránti rajongása elkísérte a changshai iskolaévei, majd a tokiói tanulmányútja során is. Első darabját is Japánban írta 1919-ben. Hazájában az 1919. május 4. mozgalom idején vált ismerté Tian Han az a művészetkörben folytatott erős imperializmus-ellenes és feudalizmus-ellenes tevékenységével, amelyeket ő indított el.
Tian Han, amikor 1921-ben visszatért Japánból, csatlakozott a Guo Moruo (1892-1978) vezette Alkotás Társasághoz. A kezdeti útkeresés után fokozatosan vállalta a nyílt művészi állásfoglalást a haladás eszméi mellett. 1927 után szakított mindazokkal, aki nem szegültek szembe a forradalmat eláruló Csang Kaj-sek terrorjával, s 1930-ban, amikor az irodalmi életet vezető Lu Xun Sanghajban a Kínai Baloldali írók Ligájában tömörítette a legradikálisabb elveket valló írókat, meg is vált az Alkotás Társaságtól, és a Liga tagjaként vett részt az új művészet, a tömegeknek szóló irodalom létrehozásában és terjesztésében.
A drámaíráson kívül Tian Han színházi szervezőmunkájával is hozzájárult a modern kínai dráma népszerűsítéséhez. Ő alapította és vezette a színház-pártoló, drámaírókat és színészeket összefogó Dél Társaságát. Folyóiratot is adott ki, amelyet azonban hamarosan betiltottak. A Társaság illegalitásba kényszerült, Tian Hant pedig bebörtönözték. Kiszabadulása után a Sanghaji Egyetem tanáraként működött, és nagy sanghaji kiadócég munkatársaként gondozta a modern kínai drámairodalmat. Diákokból toborzott önkéntevekény színháztársulatával beutazta Kínát, a japán betörés idején, különösképpen 1937-ben ellenállásra buzdította társulatával.
Tian Han fáradhatatlanul tanított, szervezett, esszéket és drámákat írt, külföldi drámákat fordított és régi kínai színműveket dolgozott át a második világháború éveiben is.f [2]
Írói pályafutása során rengeteg álnevet használt; ezek közül a legismertebbek: Shouchang 寿昌, Bo Hong 伯鸿, Chen Yu, Shuren 漱人 és Hanxian 汉仙.
A kulturális forradalom idején börtönben halt meg, 1968. december 10-én.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Egy este a kávéházban (Ka fei dian yi ye) 1922.[m 1]
  • Ebéd előtt (Wu fan zhi qian) 1922.
  • A Tigris elfogásának éjszakája (Wo hu zhi ye 获虎之夜) 1924.
  • Suzhou életének éjszakai beszélgetése (Suzhou ye hua) 1928.
  • A tó tragédiája (Hu shang de bei ju) 1928.
  • Jelenet egy folyómenti faluból (Jiang cun xiao jing) 1928.[m 2]
  • Egy híres színész halála (Ming you zhi si 名优之死) 1929.
  • A vándor visszatér (Nan gui) 1929.[m 3]
  • Szilva esők (Mei yu) 1932.
  • Holdfény-melódia (Yue Guang Qu) 1932.
  • Luan zhong (乱钟) 1932.
  • A Jangce folyó vihara (Yangzi jiang de bao feng yu) 1935.
  • Nyár-melódia (Hui chun zhi qu 回春之曲) 1935.
  • Árvíz (Hong shui) 1935.[m 4]
  • A Lu Gou híd (Lu Gou qiao) 1937.
  • A Han-folyó halászának dala (Jiang Han yu ge 江汉渔歌) 1939.
  • Qiu sheng fu 1942.
  • Li ren xing (丽人行) 1959.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarul Ecsedy Ildikó fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 11-38. o.
  2. ↑ Magyarul Tőkei Ferenc fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 107-113. o.
  3. ↑ Magyarul Ecsedy Ildikó fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 39-56. o.
  4. ↑ Magyarul Ecsedy Ildikó fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 57-106. o.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Ecsedy 1991 5-10. o.
  2. ↑ Ecsedy 1991 5-10. o.

Források[szerkesztés]

  • ↑ Ecsedy 1991: Tien Han. In Tien Han egyfelvonásosak. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-30- évekből. Történelem és kultúra 7. MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest 1991, 5-10. o.
  • ↑ Tien 1991: Tien Han egyfelvonásosak. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-30- évekből. Fordította: Ecsedy Ildikó és Tőkei Ferenc Történelem és kultúra 7. MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest 1991.
  • ↑ Tőkei—Miklós 1960: Tőkei Ferenc — Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tien_Han&oldid=13210179”