Tibeti gyermekfalvak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibeti gyermekfalvak (Tibetan Children's Villages)
A dharamszalai gyermekfalu McLeod Gandzs városrészben
A dharamszalai gyermekfalu McLeod Gandzs városrészben
Alapítva1960
Típusnon-profit
SzékhelyDharamszala, India
VezetőTsering Dolma
KulcsemberekAma Dzsecün Pema
Elhelyezkedése
é. sz. 32° 14′ 43″, k. h. 76° 18′ 49″Koordináták: é. sz. 32° 14′ 43″, k. h. 76° 18′ 49″
A Tibeti gyermekfalvak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeti gyermekfalvak témájú médiaállományokat.
A dalai láma egy tibeti gyermekfaluban, Dharamszala, 1993

A Tibeti gyermekfalvak vagy TCV (Tibetan Childern's Village) közösség és oktatási központ menekült tibeti gyermekek és árvák számára. A regisztrált, nonprofit, jótékonysági szervezet központi helye az észak-indiai Himácsal Prades államban található Dharamszala városban található. A szervezet ma már országos hálózattal rendelkezik és több mint 12 000 gyermeknek nyújt segítséget.

1964 és 2006 között a TCV elnöke Ama Dzsecün Pema volt, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco húga. 2009-ben a TCV létrehozta az első tibeti menekült főiskolát Bengaluru (India) városban, amely a Dalai Láma Intézet a Felsőoktatásért (The Dalai Lama Institute for Higher Education) nevet kapta. A főiskola célja a tibeti nyelv és a tibetai kultúra oktatása, valamint a tibeti menekült diákok műszaki, művészeti, tanítói és informatikai képzése.[1]

Története[szerkesztés]

Tibet 1949-es kínai megszállását követően a dalai láma egy évtizeden át hiába keresett megoldást találni a két ország békés egymás mellett élésére. 1959-ben kénytelen volt Indiába menekülni, ahol azóta is száműzetésben él. Később több mint százezer ember követte a világi és vallási vezetőt. A kínai hatóságok kegyetlen fellépésének köszönhetően rengeteg árva vagy félárva gyermek szorult segítségre. A dalai láma javaslatára ezen árva gyermekek számára létrehoztak Dharamszalában egy központot. Az alapításhoz a saját vagyonon túl az indiai kormány is adott támogatást.[2] A szervezet 1960-ban történő indulásakor a dalai láma nővére, Cering Dölma vállalta el a gondozóközpont szervezését és vezetését, amely ekkor még csak óvodai ellátást biztosított. A roppant szegényes gyermekek özönlöttek India és Nepál területéről, akiknek nem volt biztosított az alapvető élelmiszer-, ruházat- és gyógyszerellátása. A legnagyobb nehézséget a gyermekek számára legfontosabb hiányzó szeretet és gondoskodás jelentette a legnagyobb kihívást. Egyre több nemzetközi segélyszervezethez jutott el időközben az óvoda híre.[2] Cering Dölma halála után a dalai láma húga, Ama Dzsecün Pema vette át az intézményhálózat irányítását. 1971-re már annyi volt a gyerek, hogy a helyi iskolák képtelenek voltak a tibeti gyermek felvételére. Ekkor az intézmény további oktatás lehetőségeket biztosított az óvodából kiöregedő gyermekek számára. Ennek kapcsán jött létre a legelső tibeti gyermekfalu.[2]

1997-re az intézménynek már 25 hektár állt rendelkezésére, amelyben 42 otthon, fiú- és leánykollégium, csecsemőotthon, a nemzetközileg elismert Montessori-óvoda, 12 évfolyamos iskola, szakképzési központ és tanítóképző is működött. Területén buddhista templom működik és kialakítottak lakásokat a tanárok és nyugdíjas munkatársak számára, amelyekhez tartoznak konyhák és mosodahálózat is.[2]

Központok[szerkesztés]

A hivatalos oldalukon a következő központok szerepelnek:[3]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Staff: Dalai Lama inaugurates first Tibetan college in India - www.phayul.com. Phayul.com, 2009. február 17. [2009. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
  2. ↑ a b c d Jankovich Andrea–Jankovich Tibor: Tibeti gyermekfalu száműzetésben. Epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  3. ↑ Residential Schools. TCV. (Hozzáférés: 2015. május 25.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tibeti_gyermekfalvak&oldid=25519490”