Tianyuraptor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tianyuraptor
Evolúciós időszak: kora kréta, 122 Ma
A Tianyuraptor rekonstrukciója
A Tianyuraptor rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Alrendág: Deinonychosauria
Család: Dromaeosauridae
Alcsalád:  ?Microraptorinae
Nem: Tianyuraptor
Zheng et al. 2009
Fajok
  • T. ostromi Zheng et al., 2009 (típus)

A Tianyuraptor (nevének jelentése 'futó gyík') a dromaeosaurida dinoszauruszok egyik kis termetű, rövid karú, a madarak közeli rokonának tekintett neme, amely a kora kréta korban, körülbelül 122 millió évvel ezelőtt élt. A maradványait a kínai Liaoning nyugati részén fedezték fel. Néhány bazális nemet leszámítva hasonlít a többi Liaoningben talált dromaeosaurida dinoszauruszra. A típuspéldány, melynek hivatalos leírása 2009-ben készült el, olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nem láthatók a korábban az északi félgömbről (Laurázsiából) ismertté vált dromaeosauridáknál, a déli félgömbön (Gondwanában) felfedezetteknél és az avialae-knál azonban megtalálhatók. Emiatt a Tianyuraptort a tudósok először az északi és a déli félgömbi dromaeosauridák közti szakadékot betöltő átmeneti fosszíliaként vizsgálták és írták le. A Tianyuraptor aránylag kis méretű villacsontja és szokatlanul rövid mellső lábai miatt eltér a korábbról ismert dromaeosauridáktól is.[1]

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tianyuraptor név a holotípust őrző Santung Tienjü Természeti Múzeumra (Shandong Tianyu Museum of Nature) utaló Tianyu és a zsákmányszerzésre utaló, gyakran a dromaeosauridák neveként használt latin raptor ('rabló') szavak összetételéből származik. A faj az ostromi nevet John Ostrom tiszteletére kapta,[1] aki jelentősen hozzájárult a dromaeosauridák, köztük a Deinonychus és a tollas dinoszauruszok fosszíliáinak vizsgálatához.[2][3]

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tianyuraptor egy közepes méretű dromaeosaurida, melyet a többi dromaeosauridától a fejlettebb jellemzők különböztetnek meg. Ezek közé tartoznak a hátcsigolyák hosszát kétszeresen meghaladó középső farokcsigolyák, a kis és rendkívül vékony villacsont, valamint a szokatlanul hosszú hátsó láb, ami nagyjából háromszor hosszabb, mint a hátcsigolyák sora. Ahogy más liaoningi dromaeosauridák fossziliáinál[4] a farok aránylag hosszú, 960 milliméteres hosszával közel 4,8-szor hosszabb, mint a combcsont.[1]

Az STM1–3 katalógusszámú holotípus egy közel teljes és egybefüggő csontváz, melynek csak a farka legvége hiányzik. 25 egymáshoz kapcsolódó farokcsigolya őrződött meg és legalább az utolsó három elveszett. A fosszíliát a Jihszien-formáció Tavangcsangce-padjában (a Jehol-csoportban) fedezték fel, Kínában, a nyugat-liaoningi Lingjüanban.[1] A Jihszien-formáció kora kréta kori kőzetegység, ami körülbelül 129,7–122,1 millió évvel ezelőtt keletkezett, a barremiapti korszakok idején.[5] A Tavangcsangce-pad 122 millió évvel ezelőtt jött létre.[6] Az STM1–3 majdnem kifejlett példány volt, az egyedfejlődés során még nem teljesen összeforrt csontvázrészekkel. A Tianyuraptor holotípusa sok más, a Jehol-csoportban talált theropodáétól eltérően nem őrzött meg lágy szöveteket.[1]

Végtagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mellső lábak aránylag rövidek voltak, a hosszuk csak a hátsó láb 53%-át érte el. Ez nagyon eltér az egyéb, aránylag hosszú, a hátsó lábak hosszának 70%-át elérő mellső lábakkal rendelkező dromaeosauridák ismert csontváz elemeitől.[1]

Bár a Tianyuraptor nagyobb valamennyi ismert microraptorinánál, hátsó lábainak alsó része aránylag szintén hosszú, ahogyan a többi microraptorináé. Ebben a tekintetben eltért a legtöbb, viszonylag rövid alsó lábszárú egyéb dromaeosauridától.[7] A Tianyuraptor például 1,3-nál nagyobb tibiotarsus/combcsont aránnyal rendelkezett, míg a hasonló méretű Velociraptor mongoliensis esetében ez az arány 1,1 alatt maradt.[8] A meghosszabbodott hátsó lábak mellett a Tianyuraptor a mellső láb elemeinek arányát illetően is eltért a Microraptorinae alcsalád többi tagjától. A Tianyuraptor mellső lábai az arányukat tekintve jóval rövidebbek, mint a nagyobb dromaeosauridáké. Például egy hasonló méretű Velociraptor példánynál a kar/láb hossz aránya megközelítőleg 0,75, míg a Tianyuraptornál csak 0,53.[1]

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mellső láb hosszának határozott eltérése a többi dromaeosauridáétól arra enged következtetni, hogy a Tianyuraptor karjai a csoport egyéb tagjaiétól eltérő feladatot láttak el. A Microraptorinae alcsalád olyan tagjait, mint például a Microraptor, aerodinamikus és feltehetően siklórepülő állatoknak tartják.[9][10] A microraptorináknál rendszerint megfigyelhetők a hosszú és robusztus mellső lábak és a nagy, aszimmetrikus repülőtollak. A Tianyuraptor megrövidült mellső lábai, kis villacsontja és átlósan kiszélesedett hollócsőre azonban azt jelzi, hogy nem volt alkalmas az aerodinamikus siklórepülésre vagy az evezőszárnyú repülésre.

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cseng Hsziao-ting és szerzőtársai által elvégzett filogenetikus elemzés szerint a Tianyuraptor a laurázsiai dromaeosauridák csoportjának egyik bazális tagja. Úgy tűnik, hogy a Tianyuraptor több, az egyéb laurázsiai dromaeosauridáknál ismeretlen jellemzővel is rendelkezik, amelyek a bazális avalae-knál és a gondwanai dromaeosauridáknál, például az Austroraptornál, a Buitreraptornál, a Neuquenraptornál, a Rahonavisnál és az Unenlagiánál szintén megtalálhatók. Cseng és kollégái azt is megjegyezték, hogy a Tianyuraptor olyan tulajdonságok elegyével rendelkezett, amelyek a Microraptorinae nevű monofiletikus alcsaládra is jellemzőek, így arra a következtetésre jutottak, hogy a Tianyuraptor bazális helyet foglal el az alcsaládon belül, amit a 30-ból 6 eredménynél maximális takarékosságot (parszimóniát) jelző filogenetikus elemzés is igazolt. A szerzők ezután kijelentették, hogy mivel a Tianyuraptor rövidkarú microraptorinának tekintendő, a jóval fejlettebb hosszúkarú microraptorinák röpképessége független módon fejlődhetett ki.

Azonban ugyanígy lehetséges az is, hogy Cseng és szerzőtársai kijelentésének megfelelően a Tianyuraptor valójában a Microraptorinae kivételével az összes laurázsiai dromaeosauridát tartalmazó klád bazális tagja lehetett. Ezt jelzi a 30-ból 24 legtakarékosabb fejlődési vonal, amit az elemzés feltárt. A Tianyuraptor felfedezése új fényt vet a dromaeosauridák korai fejlődésére, és tovább szemlélteti azt, hogy a csoport kezdetben mennyire változatos volt.[1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tianyuraptor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c d e f g h Zheng, X., Xu, X., You, H., Zhao, Q. and Dong, Z. (2009.). „A short-armed dromaeosaurid from the Jehol Group of China with implications for early dromaeosaurid evolution” (PDF). Proceedings of the Royal Society B 277 (1679), 211–217. o. DOI:10.1098/rspb.2009.1178. Hozzáférés ideje: 2010. november 26.  
  2. Ostrom, John H. (1969.). „Osteology of Deinonychus antirrhopus, an unusual theropod from the Lower Cretaceous of Montana”. Bulletin of the Peabody Museum of Natural History 30, 1–165. o.  
  3. Olivia F. Gentile: At Last, His Theory Flies. Hartford Courant, 2001. május 5. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
  4. Senter, P., Barsbold, R., Britt, B. B. & Burnham, D. A. (2004.). „Systematics and evolution of Dromaeosauridae (Dinosauria, Theropoda)”. Bull. Gunma Mus. Nat. Hist. 8, 1–20. o.  
  5. Chang, S.–C., Zhang, H.; Renne, P.R.; and Fang, Y. (2009.). „High–precision 40Ar/39Ar age for the Jehol Biota”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 280 (1–2), 94–104. o. DOI:10.1016/j.palaeo.2009.06.021.  
  6. Zhou, Z. (2006.). „Evolutionary radiation of the Jehol Biota: chronological and ecological perspectives”. Geological Journal 41, 377–393. o.  
  7. Currie, P. J..szerk.: Currie, P.J. and Padian, K.: Dromaeosauridae, Encyclopedia of Dinosaurs. San Diego: Academic Press, 194–195. o (1997) 
  8. Norell, M. A., Makovicky, P.J. (1999.). „Important features of the dromaeosaurid skeleton. Information from newly collected specimens of Velociraptor mongoliensis”. American Museum Novitates 3282, 1–45. o.  
  9. Xu, X., Zhou, Z.-H., Wang, X.-L., Kuang, X.-W., Zhang, F.-C. & Du, X.-K. (2003.). „Four-winged dinosaurs from China”. Nature 421, 335–340. o. DOI:10.1038/nature01342.  
  10. Chatterjee, S., Templin, R. J. (2007.). „Biplane wing planform and flight performance of the feathered dinosaur Microraptor gui”. Proceedings of the National Academy of Science USA 104, 1576–1580. o. DOI:10.1073/pnas.0609975104.