Tia
| Tia | ||||
|
Tia ókori egyiptomi hercegnő volt a XIX. dinasztia uralkodásának elején; I. Széthi és Tuja lánya, II. Ramszesz nővére.[1] Csak II. Ramszesz korából fennmaradt képeken látható, itt A király testvére címet viseli.
Előkelő, de nem királyi családba született Széthi és Tuja legidősebb gyermekeként Horemheb fáraó uralkodása alatt.[2] Elképzelhető, hogy nagyanyja nevét kapta, amennyiben Szitré eredeti neve valóban Tia volt.[3] Egyetlen biztosan ismert testvére az öccse, Ramszesz; a húgának tartott Henutmiré hercegnő más elméletek szerint Ramszesz lánya.[1][4] Tia már felnőtt volt, amikor Horemheb egy katonatársát, Tia nagyapját, Paramesszut, a későbbi I. Ramszeszt nevezte ki utódjának. Így egyike lett azon kevés egyiptomi hercegnőknek, akik nem a királyi családon belül házasodtak. Férjét szintén Tiának hívták, egy magas rangú hivatalnok, Amonwahszu fia volt,[2] ezenkívül Ramszesz herceg nevelője.
Ramszesz uralkodása alatt Tia, Amonwahszu fia fontos pozíciókat töltött be Thébában: a kincstár felügyelője volt, valamint Amon birtoka nyájainak főfelügyelője. Tia hercegnő a nemes hölgyek szokásához híven csak vallási szertartásokban játszott szerepet, „a juharfa Hathorja, a héliopoliszi Ré és a diadalaiban hatalmas Ámon énekesnője” volt.[4] A házaspárnak két lánya született, csak az egyikük, Mutmetjennefer neve maradt fenn. A Tia házaspár Tuja királynéval együtt látható egy kőtöbön, melyet ma Torontóban őriznek. Egy másik kőtömb Tiát, a férjet ábrázolja apjával, valamint II. Ramszesszel és annak Széthi nevű fiával; ezt Chicagóban őrzik.
Tia családja szakkarai sírboltját az általuk dinasztiaalapítóként tisztelt Horemheb sírjához csatolta.[5] A sírt Geoffrey Martin tárta föl az Egypt Exploration Society megbízásából.
Források [szerkesztés]
- ^ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004), p.164
- ^ a b Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 963-9437-28-X , p.179
- ↑ Dodson–Hilton, op. cit., p.161-162
- ^ a b Tyldesley, op. cit., p.180
- ↑ Tyldesley, op. cit., 79
