Thyssen-Bornemisza Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thyssen-Bornemisza Múzeum
Museo Thyssen-Bornemisza (Madrid) 07.jpg
Elhelyezkedés Madrid
Spanyolország
Elhelyezkedése
Thyssen-Bornemisza Múzeum  (Spanyolország)
Thyssen-Bornemisza Múzeum
Thyssen-Bornemisza Múzeum
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 24′ 58″, ny. h. 3° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 40° 24′ 58″, ny. h. 3° 41′ 42″
A Thyssen-Bornemisza Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thyssen-Bornemisza Múzeum témájú médiaállományokat.
Museo Thyssen-Bornemisza.
Paolo Uccello – Keresztre feszítés, Szűz Máriával, Keresztelő Szent Jánossal, Szent János evangélistával és Szent Ferenccel
Rogier van der Weyden – Férfi képmása (Pierre Beffrement, Charny hercege)
Vittore Carpaccio – Tájkép fiatal lovaggal
Ifjabb Hans Holbein – VIII. Henrik képmása
Albrecht Altdorfer – Egy hölgy portréja
Id. Lucas Cranach – Fekvő nimfa
Albrecht Dürer – Krisztus a doktorok közt
Frans Hals – Család szolgával
Caravaggio – Alexandriai Szent Katalin
Jan Steen – Önarckép lanttal
Canaletto – A Szent Márk tér látképe
Jacob van Ruisdael – Viharos tenger vitorlásokkal

A Thyssen-Bornemisza Múzeum Madridban a klasszicista Villahermosa-palotában a Prado közvetlen közelében található. Szintén nincs messze a Zsófia Királyné Kulturális Központtól. Ezt a három nagyszerű galériát együtt a Művészet arany háromszögeként emlegetik. A Thyssen-Bornemisza Múzeum mintegy hétszáz festményt bemutató madridi gyűjteménye mellett, Barcelonában a Palau Nacionalban is fenntart egy kisebb állandó kiállítást.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyűjtemény első darabjait – hat szobrot Rodintől – August Thyssen, a dúsgazdag német acélgyáros vásárolta. A tudatos gyűjtést harmadik fia – Heinrich – kezdte. Heinrich Bornemisza Margittal való házassága révén bárói címet szerzett. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény darabjait 1937-től a családnak a Luganoi-tó partján fekvő nyaralója, a Villa Favorita mellett épített galériában mutatták be. A gyűjtemény ezidőtájt mintegy ötszáz festményből állt, köztük Dürer, Cranach, Jan van Eyck, Caravaggio, Tiziano, Rembrandt, Canaletto, Watteau, Corot, Courbet műveivel. A báró halála után a címet és gyűjtemény nagy részét kisebbik fia Hans Heinrich örökölte, aki folytatta a régi mesterek műveinek gyűjtését, majd a hatvanas évektől a modern festészet felé fordult. Az impresszionizmus, expresszionizmus, kubizmus, és az orosz avantgárd sok nagyszerű alkotása került a múzeumba. A gyűjteményt Hans Heinrich gazdagította a 19. századi amerikai festészet kiemelkedő darabjaival is.

Az 1980-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy a Villa Favorita nem képes már a megnövekedett gyűjtemény befogadására. Az új galéria helyszínéül az 1805-ban Antonio López Aguado tervei alapján épült madridi Villahermosa-palotát választották. Míg az épület homlokzata változatlan maradt, belső tereket Rafael Moneo spanyol építész tervei szerint teljesen átalakították egy korszerű múzeum igényeinek megfelelően.

A gyűjtemény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képtár az európai és – kisebb részben – amerikai festészet nagyjait sorakoztatja fel a 14. századtól a 20. századig. Bár a gyűjtemény nagy, mégis emberi léptékű, jól rendezett és kényelmesen bejárható. A teljesség igénye nélkül néhány mű a kollekcióból:

14. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Duccio – Krisztus és a szamáriai asszony, 1310-11.
  • Taddeo Gaddi – Krisztus születése, 1325.
  • Pietro da Rimini – Krisztus születése és jelenetek Krisztus gyerekkorából, 1330.
  • Bernardo Daddi – Madonna és a Gyermek, 1340-1345.

15. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

17. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

18. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pérez-Jofre, Teresa. Highlights of Art, Thyssen-Bornemisza Museum, Madrid (angol nyelven). Köln: Taschen (2001) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]