Thylogale

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Filanderkenguruk
Vörösnyakú filanderkenguru  (Thylogale thetis)
Vörösnyakú filanderkenguru
(Thylogale thetis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia (Diprotodontia)
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae)
Nem: Thylogale
Gray, 1837
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Filanderkenguruk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Filanderkenguruk témájú médiaállományokat.

A filanderkenguruk (Thylogale) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és a kengurufélék (Macropodidae) családjához tartozó nem.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

[szerkesztés] Elterjedésük

A filanderkenguruk megtalálhatók Ausztrália keleti partjainál, Új-Dél-Walesben, Tasmániában, Új-Guineában és a környező szigetcsoportokon. A vöröslábú filanderkengurun (Thylogale stigmatica) kívül a nem többi faja elég gyakori.

[szerkesztés] Megjelenésük

Az állatok törzshossza 30-63 centiméter, farokhossza 27-51 centiméter; a hím farka általában hosszabb, mint a nőstényé, magassága 40-50 centiméter és testtömege 1,8-12 kilogramm. Színezetre nagyon hasonlítanak egymásra e nem fajai; az uralkodó szín a vörös. Fülük viszonylag nagy. A filanderkenguruknak jól fejlett hallásuk van. Az állatok mellső lába rövid, de erős. Erdei élőhelyeiken utat törnek vele, hegyvidéken pedig a hóban kaparnak vele. A hímek közötti harc során a mellső láb ereje döntő szerepet játszik. A filanderkenguruknak nagy hátsó lábuk van, mégsem olyan jó ugrók, mint a legtöbb kenguru. Farkukat ugráskor kinyújtják.

[szerkesztés] Életmódjuk

A filanderkenguruk magányosak, és többnyire éjjel aktívak. Táplálékuk levelek, fűfélék és bogyók. Ezek az állatok 4-5 évig élnek.

[szerkesztés] Szaporodásuk

Az ivarérettséget 14-16 hónapos korban érik el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 30-31 napig tart, ennek végén 1, ritkán 2 fejletlen utód születik. Az utódok 180-200 napig ülnek az erszényben. Erszényelhagyás után még 6 hónapig anyjukkal maradnak a kölykök.

[szerkesztés] Források

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999. ISBN 0-8018-5789-9
  • D. E. Wilson, D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, Batimore 2005. ISBN 0-8018-8221-4
  • http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11000301 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken