Thurzó János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Thurzó János (Lőcse, 1437. április 30.Nagybánya, 1508. október 10.) vállalkozó, körmöci főkamaragróf (1496–1507).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thurzó György lőcsei polgár és kereskedőnek volt a fia. Kezdetben papi pályára készült Rómában és Paduában, ám miután apja elhunyt, ő vette át vállalatának vezetését. 1463-ban Krakkóba ment és ott telepedett le, a krakkói patríciusokkal rokonságba került. 1469-ben megalapította vállalatát Krakkóban, mely bányatermékek (ezüst-, réz- és ólomércek) értékesítésével foglalkozott. Műszaki érzéke kiváló volt. Elleste a velencei rézolvasztók műhelytitkait és ennek segítségével sikerült kinyernie az ólomércekben leledző rezet. 1475-ben újabb társaságot alapított, amely az elvizesedett alsó-magyarországi bányavárosok bányáinak víztelenítését tűzte ki céljául, és eme munkához „Wasserkunst”-ot, azaz vízikerékkel meghajtott merítőművet használt. 1490-ben Corvin Jánostól megvásárolta annak bányabirtokait. 1491-től hitelek, bérlet és vétel útján a birtokába jutottak a bányavárosok üzemen kívüli bányái, valamint a besztercebányai rézbányákat is kibérelte. A rézkereskedelem korabeli központja Velence volt, itt 1493-ban szerződést kötött Fugger Jakab augsburgi bankárral, hogy kihasználja ezüst-, réz- és ólombányáit fele haszonrészesedéssel. 1495-ben rézkohót és hámort hozott létre Besztercebányán. A Thurzó és Fugger kölcsönös házasságokkal is erősítette a meglévő üzleti kapcsolatokat. Később megalapították az Egyesült Magyar Kereskedelmi Vállalatot, mellyel a Fugger és Thurzó családok tulajdonába került Közép-Európa és Magyarország ezüst-, ólom-, és réztermelésének oroszlánrésze. A korai kapitalizmus első megjelenésének a Thurzó–Fugger szövetkezést tekinthetjük, ez együtt járt a munkásság nagymértékű kizsákmányolásával. Thurzó főkamaragrófként támogatta az első bányaipari szociális intézmény, az ún. „körmöci bányaláda” megalapítását.

Első felesége Urszula Bem volt, második neje Barbara Beck volt. Számos gyermeke közül öt gyermeke magas tisztséget viselt.

  • János (1466- Boroszló, 1520) boroszlói püspök
  • Szaniszló (1476 ? - Olmütz 1540) olmützi püspök

A két püspök a közép-európai humanista udvarok történetébe építkezéseikkel és mecenaturájukkal írták be nevüket.

  • Jerzy (Krakkó 1467 - Augsburg 1521) körmöci kamaragróf. Ő volt az első Thurzó aki a Fugger családból házasodott.
  • Elek (1490 - Lőcse, 1543) Magyarország nádora volt, akkor amikor a törökök elfoglalták Budát.
  • Katalin (? - 1535), férje Raymond Fugger (1489 - 1535) volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Monok István: A magyarországi főnemesség könyves műveltsége a XVI-XVII. században. Szeged- Eger: (kiadó nélkül). 2010.