Thot
| Thot | |
 | |
| az írás és a tudományok íbiszfejű istene | |
| Nem | férfi |
| Házastárs | Maat |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thot témájú médiaállományokat. | |
Thot (a név eredeti egyiptomi változata Dzsehuti, ḏḥwty) az ókori egyiptomi vallásban az írás, a bölcsesség, a tudományok és a mágia istene,[1][2] az írnokok pártfogója.[3] Az orvosok patrónusa is volt, az Ebers-papirusz receptjeit az előszóban neki tulajdonítják.[4] Íbiszként vagy páviánként, néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Összefüggésbe hozták a Holddal is, talán szent állata, az íbisz horgas, holdsarlóra emlékeztető csőre miatt.[5]
Szent száma a nyolcas, szent városának óegyiptomi neve, a Hemenu is ezt jelenti. A város későbbi neve Hermopolisz.[6]
Attribútumai miatt a görög Hermésszel azonosítják.[7] Ezoterikus körökben állítják, hogy személye azonos a későbbi korokban beavatott bölcsként tisztelt Hermész Triszmegisztosszal (Háromszor-Hatalmas Hermész).
A mítoszokban[szerkesztés]
Érdekes módon rokonság nélkül áll az egyiptomi pantheonban. Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában, Ré égi csónakjában és jelen van a szív megmérettetésénél, ahol ő jegyzi le az eredményt.[8] Ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széthtel vívott harcok közben (ez a szem lesz az Udzsat-szem, amit védő-amulettként használtak).[5] Ő és Szesat, az írás istennője írják fel a fáraó nevét az ised-fa leveleire.[9] A Piramisszövegekben néha ő viszi fel szárnyán a halott lelkét az égbe.[10]
Fontos szerepe volt az ókori egyiptomi naptár kialakulásában, annak első hónapja is az ő nevét viseli.[7]
Van azonban még egy szerepe, egy sokkal fontosabb, ami azonban nem világlik ki egyértelműen az istenség mitológiai szerepéből. Ő a Napbárkában a „világ rendjének” őrizője. Ez Ízisz és Ozírisz mítoszának egy epizódjából derül ki. Amikor Ízisz a Delta mocsaraiban rejtegeti a gyermek Hóruszt Széth haragja elől, az ifjú istent megmarja egy skorpió. Ízisz annyira kétségbeesetten kezd kiabálni, hogy még a Napbárka is megáll égi útján. Az istenek Thotot ugrasztják ki, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyógyítja Hóruszt, Ízisz is abbahagyja a zokogást, a Napbárka pedig folytathatta útját.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Budge, E. A. Wallisː The Gods of the Egyptians Vol. 1 p. 414
- ↑ Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, p. 260
- ↑ Kákosy, op.cit., p.73
- ↑ Kákosy, op.cit., p.264
- ↑ a b Kákosy, op.cit., p.317
- ↑ Kákosy, op.cit., p.338
- ↑ a b Kákosy, op.cit., p.265
- ↑ Kákosy, op.cit., p.353
- ↑ Kákosy, op.cit., p.339
- ↑ Kákosy, op.cit., p.351
Források[szerkesztés]
- Dobrovits Aladár, Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák, Móra, 2006. ISBN 963-11-8130-8
