Thomas David Jones

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thomas David Jones
Thomas Jones.jpg
Született
1955. január 22. (59 éves)
Baltimore
Foglalkozása tiszt
űrhajós
pilóta
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas David Jones témájú médiaállományokat.

Thomas David Jones dr. (Baltimore, Maryland, 1955. január 22. –) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) kiváló eredménnyel mérnöki oklevelet kapott. Hat évet szolgált B–52D Stratofortress légijármű parancsnokaként. Több mint 2000 órát töltött a levegőben. 1983-1988 között az University of Arizona keretében doktori fokozatára készült (Ph.D.). 1989-1990 között a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) programirányító mérnöke. 1990-től a Science Applications International Corporation (Washington) vezető tudósa.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Négy űrszolgálata alatt összesen 53 napot, 00 órát és 49 percet (1272 óra) töltött a világűrben. Három űrséta alatt 19 órát töltött az űrrepülőgépek kívül. 2001. szeptember 7-én köszönt el az űrhajósoktól. 2001-től a NASA térbeli műveleteinek tanácsadója, a Florida Institute for Human Machine vezető kutatója. 2006-2009 között NASA tanácsadó. 2012-től a Planetary Resources, Inc. tanácsadója.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–59, az Endeavour űrrepülőgép 6. repülésének küldetés specialistája. A legénység a Space Radar Laboratory (SRL–1) platformot üzemeltetve vizsgálta az emberi civilizáció nyomait, jeleit a világűrből és ezek hatásait a természetes környezetre. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 5 órát és 49 percet (270 óra) töltött a világűrben. 7 571 762 kilométert (4 704 875 mérföldet) repült, 183 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–68, az Endeavour űrrepülőgép 7. repülésének küldetés specialistája. Globális környezeti változások tanulmányozása egy környezeti és geológiai program keretében. A Föld felszínéről radartérképet készítettek. Több mint 14 000 fényképet készítettek. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 5 órát és 46 percet (270 óra) töltött a világűrben. 7 569 092 kilométert (4 703 216 mérföldet) repült, 182 kerülte meg a Földet.
  • STS–80, a Columbia űrrepülőgép 21. repülésén küldetés specialistája, missziós szakember. Ez volt a leghosszabb űrrepülés, de technikai okok miatt nem tudták végrehajtani a legfőbb műveleteket (műholdak pályára állítása, a tervezett Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésének egyik tervezett lépése lett volna. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 17 napot, 15 órát 53 percet és 18 másodpercet töltött a világűrben. 10,9 millió kilométert tett meg, 279 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–98, a Atlantis űrrepülőgép 23. repülésének küldetés specialistája. A ISS-re szállították az amerikai Destiny laboratóriumot. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 21 percet (309 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]