Thomas (költő)

Thomas a 12. században élt trubadúr, a Trisztán-regényként ismert ófrancia nyelvű vers (a Trisztán és Izolda-történet egy változata) szerzője. A mű 1155 és 1160 körül íródott, feltehetőleg Aquitaniai Eleonóra számára, mert utalnak benne II. Henrik udvarára.

A műnek csak nyolc töredéke maradt fenn, összesen kb. 3000 sor, nagyrészt a történet második feléből. Számítások szerint ez az eredetinek kb. az egyhatoda lehet. Későbbi feldolgozásai alapján rekonstruálható, mi hiányzik belőle.

Gottfried von Strassburg középfelnémet nyelvű Trisztánja 1210 körül készült. Bár befejezetlenül maradt, épp azokat a történetrészeket dolgozza fel, amelyek Thomaséból elvesztek. Nagyjából egyharmaddal bővíti a történetet, de nagy mértékben hű marad Thomas változatához.
Róbert testvér óészaki nyelvű Tristrams saga ok Ísöndar (Tristram és Isond sagája) 1226-ban íródott prózai mű, a történet tömör összefoglalása.
A középangol Sir Tristrem verses mű a 13. század végéről; rövidített feldolgozás.
Olaszul a prózai La Tavola Ritonda című műben szerepel a történet (14. század).

Thomas változata a legenda udvari változatában legkorábbi ismert példája; ehhez a műfajhoz tartozik Gottfried változata is. Ez annyiban különbözik a Béroult és Oberge-i Eilhart képviselte másik változattól, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az udvari hallgatóság elvárásaira. Egyes tudósok feltételeztek egy „ős-Trisztánt”, egy eredeti francia változatot, amin az összes többi alapul, Joseph Bédier meg is kísérelte rekonstruálni a későbbi változatok alapján.

Magyarul[szerkesztés]

Trisztán és Izolda; ford. Képes Júlia, jegyz., utószó Szabics Imre; Helikon–Európa, Bp., 1983
Trisztán és Izolda; ford., előszó, jegyz. Képes Júlia; Talentum–Akkord, Bp., 2000 (Talentum diákkönyvtár)
Trisztán és Izolda; ford., jegyz. Képes Júlia, előszó Szabics Imre; új, bőv. kiad.; Talentum–Akkord, Bp., 2001 (Talentum diákkönyvtár)

Források[szerkesztés]

Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. 446. o. ISBN 963-05-6604-4