Therma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Villa Adriana fürdője Tivoli közelében, a frigidarium maradványa a kép közepén látható
Caldarium

Therma vagy thermae az ókori római fürdők megnevezése. Ezek nem egyszerűen uszodák, vagy kádfürdők voltak, hanem hideg-, meleg- és gőzfürdők is. Az ókori görög gümnaszionok fürdői mintájára jöttek létre és nem csak higiéniai, hanem szórakoztatási funkciójuk is volt. Az első nyilvános fürdők Rómában a második pun háború után jelentek meg. Használatukért kezdetben fizetni kellett. Marcus Vipsanius Agrippa a végrendeletében a római népnek adományozta fürdőjét, s meghagyta, hogy azt ingyen használhatják. Ezt követően terjedt el a római császárok körében az ingyenesen használható thermák építésének divatja. I.sz. 334-ben Rómában 11 fürdő működött.

A therma tulajdonképpen egy épületkomplexum volt, különböző funkciójú termekkel:

  • apodyterium - a tulajdonképpeni öltöző
  • tepidarium - előkészítő terem langyos levegővel, langyos vizű medencével
  • caldarium - forró, száraz levegőjű terem
  • frigidarium - hidegvizes, hideg levegőjű terem
  • natatio - a nagyobb fürdőkben található úszómedence
  • laconicum - izzasztókamra
  • sudatorium - izzasztófürdő (gőzfürdő)
  • unctuaria - masszázs szoba, ahol a testet különféle illóolajokkal kenték be
  • palaisztra - sportolásra alkalmas, rendszerint nyitott udvar

Mindezek mellett számos kényelmi funkciójú helyiség létezett a thermákban (zeneterem, előadóterem, könyvtár, szentélyek).

A thermák fűtését a padló alatti hypocaustum biztosította.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 533. o.
  • Építészet - Atlasz, Atheneum 2000 Kiadó, 2003

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]