Theresianum (Vác)

Theresianum
Névadó	Mária Terézia magyar királynő (ember)
Hely	Magyarország, Vác
Típus	iskola
Elhelyezkedése
Theresianum Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 46′ 57″, k. h. 19° 07′ 20″47.78241, 19.12222

A váci Theresianum a bécsi Collegium Theresianum mintájára létrehozott, a nemesi ifjak oktatását szolgáló, 1767 és 1784 között fennálló tanintézet volt.

Története

Alapításának gondolatát Koptik Odó celldömölki apát vetette fel még 1742-ben, de végül csak Mária Terézia királynő 1767-es rendelete nyomán nyithatta meg kapuit. A piarista rend kezelésében álló iskola a Migazzi Kristóf (Christian Anton von Migazzi) püspök által biztosított palotában működött, magába olvasztva az 1762-ben alapított, ugyancsak nemesi akadémiaként működő Migazzi-konviktust.

Később új épületet emeltek részére a Duna-parton. 1777-ben költözhetett új épületbe a Theresianum. 1782-ben gróf Migazzi kristóf bécsi érsek adományából átépítették a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.

II. József császár és király 1784. szeptember 20-ai rendelete nyomán a tanintézet működése megszűnt.

Utóélete

1808-ban az országgyűlés itt alapította meg a Ludovika Katonai Akadémiát, de azt végül nem itt, hanem 1825-ben Pesten nyitották meg. Egy darabig rendeltetés nélkül állt, 1834-ben Nádasdy Ferenc váci püspök vásárolta meg, tébolydának ajánlotta fel. Átalakítása megkezdődött, de nem fejeződött be.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után, 1852-ben az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv életbe lépésével új börtönöket hoztak létre, a volt Theresianumot 1854–1858 között 600 férőhelyes fegyintézetté alakítottak át, a pesti fegyintézetet ide helyezték át. Az első rabot 1855. november 20-án költöztették be. 1885-ben modern elvek szerint átépítették, ekkor bővítették ki ki az elítéltek munkáját biztosító Duna-parti műhelyépületet is.

Jelenleg a Váci Fegyház és Börtön működik benne.

Források

• Katolikus lexikon